Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
suttogások
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Reagan Blair, Sonja Sinclair


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Utcák

Sonja Sinclair
Today at 8:26 pm



Sétálóutca

Always and Forever
Today at 6:13 pm



Törlések, figyelmeztetések

Always and Forever
Today at 6:10 pm



Gyakorlótér

Reagan Blair
Today at 3:31 pm



Hírek, közlemények

Always and Forever
Today at 2:30 pm



Sonja Sinclair

Isaac Lestrange
Today at 1:08 pm



Raktár

Elisabeth Saltzman
Today at 2:24 am



Victor Sutton

Always and Forever
Today at 12:55 am



Sonja Sinclair

Always and Forever
Today at 12:53 am



Ryan Blair || My Brother

Reagan Blair
Yesterday at 11:58 pm
Nyerteseink
avagy a nyár díjazottjai
A nyár őrangyala
Always and Forever

A nyár női karaktere
Lara Blackwell & Lizzie Saltzman

A nyár férfi karaktere
Theodore Storm

A nyár párosa
Caroline & Stefan

A nyár játéka

A nyár előtörténete

A nyár alkotója
Elena Gilbert
Ennyien vagyunk
létszámunk
Fajok Lányaink Fiaink
Vámpírok 7 6
Boszorkányok 6 1
Vérfarkasok 3 3
Hibridek 1 0
Tribridek 0 0
Eredetiek 0 1
Eretnekek 1 0
Szirének 2 0
Démonok 1 1
Vadászok 3 2
Emberek 1 2
Összesen 24 17

Share | 
 

 Hard Luck kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Pént. Szept. 21, 2018 3:38 pm


to: Larissa Blackwell




Pandóra szelencéje? Nem is tudtam, hogy az ékszerlánc már dobozokat is gyártott. Egy pillanatra zavar jelei villantak meg az arcomon, vagy létezik egy másik Pandóra is... Ami azt illeti,mitológia nem volt kenyerem, a névmemóriám pedig egyenesen borzasztó volt. Szóval tetett egyetértéssel bólogattam és megfogadtam magamnak, hogy amint hazaérek rákeresek erre a bizonyos Pandorára meg a nyomorék szelencéjére... Lehet,hogy még van remény.
A zakatoló gondolataim miatt meg is feledkeztem a táncpartneremről, de amint kizökkentem, Larára mosolyogtam. A hangjától, vagy inkább a közelségétől kellemes borzongás futott végig a testemen, és már nem barátságos-meleg tekintettel méregettem az arckifejezését. - Connie - súgtam valahonnan a torkom mélyéről érkező hanggal. Már csak a szemeimmel követtem az ujját,a fejem,sőt az egész testem mozdulatlan maradt (már amennyire egy táncparketten, táncolás közben mozdulatlan lehet valaki) és Lara figyelméért kiáltott.
Amit pillanatokon belül meg is kaptam.
Viszonzásként az orrommal elsöpörtem a nyakába csüngő hajfürtöket. - Máskor is - motyogtam lassú nyelvmozgatással, ügyelve arra, hogy az ajkaim a bőréhez simuljanak. Kérdezni akartam valamit, de ebben a helyzetben és pillanatban, minden túl... feleslegesnek és lényegtelennek tűnt. Megkérdezhettem volna, mit csinál egy ilyen lány egyedül, ilyen késő este. De, én is csak egy lány voltam, egyedül, ilyen késő este. Most már legalább ketten vagyunk.
Mielőtt hátrébb húzodtam volna lassan kifújtam a levegőt, egyenesen Lara bőrére fújtam.Aztán már csak a zenére figyeltem és arra, ahogy Lara mozog előttem. És a végén már a zene sem érdekelt, amozgásomat és a testemet úgy igazítottam, hogy kiegészítse és gyengéden összeütközzön és fonódjon Lara testével. - Azt hiszem innunk kellene valamit - elvégre egy kocsmáról beszéltünk és nem egy klubbról. - nagyon jól érzem magam veled - kezdtem máris a mentegetőzésbe, amit hamar abba is hagytam és körbejárattam a tekintetem a majdnem-tátott szájjal bámuló urakon. - talán valami kevésbé polgárpukkasztóba kellene kezdenünk - vagy valami sokkal polgárpukkasztóbba.
.

lesztöbb ❖ spread ur legs ❖  



avatar
Vérfarkas vagyok
Keresem :
Léptek száma :
5
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Pént. Szept. 14, 2018 3:12 pm



Connie & Lara


show me your true colors






Mint kiderült, kár volt annyira féltenem a lányt, legalábbis a célirányosan taperoló keze megnyugtatott afelől, hogy ez az ütközés neki is épp olyan cikire sikerült, mint nekem. Aztán persze visszaszívta a bocsánatkérését, és azon túl, hogy meglepetten elnyílt a szemem, rögvest széles mosolyra görbült a szám jelezve, egyáltalán nem tapogatózik rossz helyen arrafelé. Ó, értem. Szerencsémre pontosan értette a részeg, nonverbális zagyválásomat, és hajlandó volt segíteni pasimentessé tenni az estét. Fogalmam sem volt, kicsoda-micsoda, de máris szívből jövő hálát és túlcsorduló szeretet ébresztett bennem (valószínűleg a pia rájátszott) a hősies tettével.
Ahogy közelebb húzott magához, az édeskés, fűszeres illata mellett éreztem, hogy ő sem szomjas már. Ez egyáltalán nem riasztott el attól, hogy a nyaka köré fonjam a karom, még közelebb húzódva hozzá. Tetszett a közelsége, és a fenébe is, pont az egyik kedvenc dalomat játszották! Semmibe sem került ellazulnom mellette és hangulatba jönnöm. Néhány pillanatra, vagy talán percre le is kapcsolt az agyam, lehunyt szemmel ringatóztam a lánnyal, és amikor ismét felnéztem rá, láttam, hogy mozog a szája. A fejemen rántva hátrasöpörtem a hajam a vállam mögé, majd közelebb hajoltam hozzá, hogy értsem, mit mond.
- Ne reménykedj, a pasikkal Pandora szelencéje óta nem sikerült semmit megértetni, és az jóóó rég volt - kuncogva csóváltam a fejem, noha nem igazán állt szándékomban bibliai leckét adni egy idegennek az ölén ringatózva, de az elfogyasztott felesek után ez jutott először eszembe. - Ők már csak ilyenek.
Helyet adtam a combjaim közé simuló lábának és előre toltam a csípőm, hogy jobban összeérjünk, szinte már rajta ültem szegényen. Szorosabbra fontam a karjaimat körülötte, ajkaimmal puha szavakat formáltam, enyhén a fülcimpájához érve.
- Lara vagyok. Téged hogy hívnák? - Hogy halljam a válaszát (és mert jól esett), a nyakába fúrtam az arcom, befészkeltem a fejem a vállára. - Köszi, hogy megmentetted az estém. Ki nem állhatom az ilyeneket - böktem a pult felé, ahol az imént még a hapsi lebzselt. Nem felejtettem el a beígért italt, de túlságosan tetszett a melegség, ami az újdonsült táncpartneremből áradt, így egyelőre még nem akartam elszakadni tőle, inkább lejjebb simítottam a hátán, a derekán pihentetve meg a kezem, és lusta, szórakozott köröket, ábrákat firkáltam a körmöm hegyével a bőrére.

így is csodás vagy (: ••• kredit



avatar
Az Öt vezetõ egyike vagyok
Kapcsolatban :
[ keresem a hiányzó félt ]
Play by :
[ Alicia Vikander ]
Léptek száma :
12
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Vas. Szept. 02, 2018 6:02 pm


to: Larissa Blackwell




A fejemet jobbra balra dobálva okoztam kellemetlen perceket a körülöttem álló embereknek. De, amint a velem szemben táncoló lányra vetettem a tekintetem, rájöttem, hogy nem érdekel senki és semmi. Itt ma bulizás van. Nincs az a könyék az oldalamban, nincs az a jeges víz és ragadós sör a hajamban, ami ettől eltántorítana.
A boróka íze ott tombolt még a nyelvemen, amikor Cissy, vagy Lizzy vagy Nemtudommianeve, meghozta az újabb pohár gin tonicomat. Nevetve félrerepítettem a szívószálat és nagyokat kortyolva ontottam a szomjomat.
A kiürült pohárral tovább gyarapítottam a talpunk alatt lévő kupacot. Mikor a padlóról felnéztem Cissy-Lizzy-Nemtudommianeve, a Pultnálbarátkoztunkössze már egy nagydarab, szőrös fazonnal enyelgett... amiből én teljes mértékben ki akartam maradni.Pohár híján, a kezemmel intettem nekik. Akkor jó szórakozást, én megyek és iszom tovább.
Az átváltozás  utáni 48 óra elmúltával újra önmagam voltam. A karcolások, zúzodások és a sajgás megszűnt. Ha lehet nem is önmagam voltam, hanem egy teljesen új, másik én és ezt ki kellett használni . Már sikeresen átharcoltam magam a tömeg nagyrészén, amikor.  -Óóóóhóóóó . - már kaptam a kezeimet a csávó mellkasához, hogy tartsam a tisztes távolságot, amit két idegennek illik betartani. - Óóóóóóhóó. - kaptam vissza a kezeimet három másodperccel később, mikor rájöttem, hogy egy férfinak, legyen akármilyen szobanövény, nem lehetnek ilyen mellei. - Öm. Semmi gond, én sajnálom . - motyogtam magam elé, amint visszanyertem az egyensúlyom és a lelkem is visszatért a testembe. - Jobban belegondolva. Nem sajnálom. - néztem már a nő szemébe. A fejemmel a pult felé intettem. - Amúgy is oda igyekztem. - aztán a tekintetét követve én is elvigyorodtam. Csak röviden biccentettem; értve vagyunk.
Tapló-pasieltávolító hadművelet indul.
A kezemet gondolkodás nélkül, mégis finoman a csípőjére csúsztattam és közelebb húztam magamhoz,de én is közelebb csoszogtam. Az érintésemben semmi tolakodó nem volt, csupán jelezni akartam az idegennek,hogy mi a másik klubban játszunk.  
Reményeim szerint ez lelohasztotta a közönségünk érdeklődését, és tovább állt és másokat tapogatni. - Igazán megtanulhatnék, hogy a mindent a szemnek, semmit a kéznek szabály itt is működik. - próbáltam eljuttatni a lány fülébe a mondandómat valamilyen úton-módon. Ahogy átpörögtünk a következő számba, a csípőmet finoman tekerve csúsztattam az egyik lábamat a lábai közé, hogy közelebb legyünk egymáshoz.
.

lesztöbb ❖ spread ur legs ❖  



avatar
Vérfarkas vagyok
Keresem :
Léptek száma :
5
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Szer. Aug. 15, 2018 11:39 pm



Connie & Lara


show me your true colors






A negyedik feles után már nem igazán számított, ki alvilági a kocsmában és ki nem; egyöntetűen mindenkivel végezni akartam, aki csak túl közel merészkedett hozzám, vagy felruházta magára a jogot, hogy betörjön a személyes terembe. Ma nem igazán voltam ismerkedős hangulatban, vagy inkább csak nem találtam senkit, aki méltó lett volna a figyelmemre.
Amint elegem lett a pultnál rám nyomuló, félrészeg és tajrészeg fickók felhozatalából, egy utolsó felessel belevetettem magam a táncolók sokaságába. Szerettem kiereszteni a gőzt, és itt - Denvertől eltérően - még csak attól sem kellett tartanom, hogy ismerősökbe botlok. Ahogy a kocsma címere alatti leírás is hirdette, ezen a helyen bárki lehettem, legalábbis arra az egy-egy éjszakára, amíg a kötelességeim megengedték, hogy kikapcsolódjak kicsit.
Érdes tenyereket éreztem a derekamon, az érintésük kellemetlenül hatott; undorodva odébb húzódtam. Nem vágytam rájuk, nem érdekeltek, hiszen semmi nem volt bennük, ami megfogott volna. Mindegy azonban, mennyire húzódtam odébb, mennyire próbáltam lehunyt szemmel átadni magam a zenének, lágyan ringatózó testemet újra és újra megtalálták a kéretlen kezek. Az egyik ilyen után betelt nálam a pohár, az alkohol eldöntötte helyettem, hogy ideje fegyvert rántani és vérfürdőt rendezni. Elég nagy, sőt, túl nagy hévvel pördültem meg, hogy szembenézzek a pimasz taperolókkal, ám az elfogyasztott alkohol mennyiség és az ütemesen nekem verődő testek kibillentettek az egyensúlyomból, és a következő pillanatban már neki is borultam a vállammal egy idegen hátnak, a lendületemnek köszönhetően elsodorva a parketten.
- Jaj, szent szűz, ne haragudj! - megragadtam a derekát, hogy talpon tartsam, bár még magam is kerestem az egyensúlyt, és amint meggyőződtem róla, hogy nem sikerült fellöknöm, talpon marad, és az üvöltő zenét is sikerült túlharsognom, elengedtem a derekát. Ahogy szembefordult velem, csak akkor esett le, hogy egy lánynak estem neki. - Sajnálom! Nem ütöttelek meg nagyon? - Talán furcsaságnak számít ilyet kérdezni egy látszólag korombeli nemtársamtól, de hát ő nem tudhatja, hogy kemény edzésekkel és gyilkolással tartom magam életben. Ha nem lettem volna részeg, egy ilyen lökéssel feltörölhettem volna vele a padlót; még szép, hogy gyötört a bűntudat miatta!
- Hadd hívjalak meg valamire! Kárpótlásul! - A pult felé mutogattam, hátha a zene miatt nem érti, mit zagyválok, de a szemem sarkából láttam, hogy a kéretlen udvarlóm még mindig ott terpeszkedik az itala felett, a tömeget lesve. Remek. Egyszer szórakoznék egymagamban, akkor sem hagynak... Eszembe jutott viszont valami, amivel talán kimenthetem magam egy darabig. - Táncolunk? - Meglehet, hogy egy kissé túlságosan flörtölőn hívogattam a lányt, arról nem is beszélve, hogy az előbb még inni akartam vele - egek, Lara, ma este már csak kólát! -, de le sem esett. Csupán kedveskedni akartam, amiért nekiestem, illetve lerázni a pasasokat magamról. Nem láttam semmi többet abba, hogy táncolni kértem, így hát széles mosollyal kezdtem el ringatózni előtte, hátha azzal az ő kedvét is meghozom.

remélem, kezdetnek megteszi! ••• kredit



avatar
Az Öt vezetõ egyike vagyok
Kapcsolatban :
[ keresem a hiányzó félt ]
Play by :
[ Alicia Vikander ]
Léptek száma :
12
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Hard Luck kocsma   Szer. Aug. 15, 2018 11:17 pm

A város egyik legsötétebb kocsmája, mely épp ezért vonzza az alvilágot. Itt - megfelelő mennyiségű alkohol után - az lehetsz, aki csak akarsz. Azért jobb ha ügyelsz rá, hogy legyen valaki, aki hazatámogat; máskülönben sok szerencsét...

avatar
Ismeretlen vagyok
Léptek száma :
0
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Hard Luck kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Algernon & Gwen – Good luck

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls-
^
ˇ