Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
You saw light in me when
all I saw was darkness
Isaac Lestrange
Alapítóadmin
Larissa Blackwell
Társadmin
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
Mit hallottál?
suttogások a szélben
denver chronicles
Az Ötök testvérisége vezetőinek létszáma megfogyatkozott. Egy jól irányzott csapda, valamint egy démon, aki Zack Reednek fogadott hűséget, felbomlasztotta a tökéletes egységet. Hazel Rhian Wallace életét veszítette. A Testvériség síri csendbe borult. A veszteség felfoghatatlan. Azonban a természetfelettiek számára ez az idő a legalkalmasabb, hogy akkor és ott csapjanak le az áldozataikra, ahol csak akarnak. Hisz' kevesebb figyelem jut rájuk.
the mystic falls daily
A Mystic Falls-i életet ezúttal nem Katherine Pierce, hanem Elena Gilbert borítja fel. Bosszút esküdött az összes szerette ellen, s hogy miért? Azt egyelőre senki sem érti, avagy tudja.
Ezen felül baljós felhők gyülekeznek a Salvatore Boarding School fölött... valami készül.
stories of new orleans
New Orleans vérszívóira veszély leselkedik. Seraphim Scamander arra tette fel életét, hogy kiírta a Mikaelsonokat, avagy megölje az összes vámpírt a világon. A húga miatt. Nemes cél, s őrült kivitelezés. Vajon ki áll mellé? S sikerül-e vajon a terve?
The myths and the legends
Mi zajlik a pokolban? Katherine Pierce és Kai Parker belső kis viszálya, sőt, ki nem mondott háborúja a koronáért. "Oszd meg és uralkodj", vagy netán... "söpörj félre mindenkit az utadból"? Vajon melyik elv fog életbe lépni?
S miközben ők macska-egér játékot űznek, semmit sem sejtenek arról, hogy a háttérben néhány démon igazán leváltaná az újdonsült királynőt. Thersez pedig máris szövetségre készül lépni az Ötök megmaradt vezetőjével... Te kinek az oldalára állsz?
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot

Ashley Becker, Bonnie Bennett, Ophelia Swan


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Utcák

Hard Luck kocsma EmptyAlways and Forever
Yesterday at 10:50 pm



Ebédlõ

Hard Luck kocsma EmptyLucas Lawrence
Yesterday at 4:02 pm



Folyosók

Hard Luck kocsma EmptyVincent Medison
Yesterday at 2:23 pm



Elkészültem!

Hard Luck kocsma EmptyRebekah Mikaelson
Yesterday at 1:55 pm



Rebekah Mikaelson: The Life Story

Hard Luck kocsma EmptyRebekah Mikaelson
Yesterday at 1:55 pm



Founding Fathers pub

Hard Luck kocsma EmptyAlesea R. Hyland
Yesterday at 1:48 pm



Biliárdasztal

Hard Luck kocsma EmptyLysandra Lockhart
Yesterday at 1:14 pm



Kinek az oldalán állsz?

Hard Luck kocsma EmptyLorenzo St. John
Yesterday at 12:01 pm



Rangfoglaló

Hard Luck kocsma EmptyLorenzo St. John
Yesterday at 11:47 am



Születésnapok

Hard Luck kocsma EmptyLorenzo St. John
Yesterday at 11:44 am

Share
 

 Hard Luck kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyHétf. Jan. 20, 2020 3:47 pm

daisy & cedric
let it all go
Elég kevés alkalommal mondhatja el az ember, hogy egy híresség csak úgy besétál annak a kocsmának az ajtaján, amelyben Ő is tartózkodik. Na, meg aztán nem is gondoltam, hogy pont én lennék az, aki leszólítja majd, mindenféle gond nélkül, hiszen elég sok kellemetlen helyzetbe tudom sodorni magam, ha az agyam egy percre is kikapcsol és szűrés nélkül mindent kimondat velem, aminek néha-néha már kellemetlenül rossz vége van. Utána pedig képes vagyok órákon keresztül ostorozni saját magamat, miközben úgy érzem, hogy belülről égek el szép, lassú tempóban.
- Akkor jó.. Mert nem állt szándékomban. - Nagyon remélem, hogy nem csak udvariasságból mondja, hanem tényleg nem vagyok a terhére. Mármint nem vagyok az a típus, aki megsértődne azon, hogy most egyedül kíván inkább lenni, sokkal inkább önmagamat büntetném, hogy mégis miért voltam akkora idióta, hogy azt gondoltam, hogy egyáltalán szóba akarna állni velem úgy... bármikor.
- Akkor azt hiszem pont eljött az ideje, hogy újra játssz egyet. - A lehető legbarátságosabb mosollyal nézek rá, miközben az egyensúlyomat az egyik lábamról a másikra helyezem. Idegességemben néha nem tudom, hogy mihez is kezdjek a testemmel s mivel a kezemben éppen nyilak vannak így kicsit bonyolult lenne azokat csűrni-csavarni. - Én csak egy kólát kérek. - Most, hogy úgymond egy híresség társaságába kerültem még kevesebb eséllyel szeretnék alkohol hatása alá kerülni. Persze egy jó társaság mindig jó hatással lehet arra, hogy kevesebbet merüljek el a saját fejemben kiszakadva a valóságból.
Visszafordulva a darts tábla irányába a vonal mögött megállva várom, hogy csatlakozzon hozzám, miután megkapja az italokat. - Daisy. A nevem Daisy. - Mutatkoztam be röviden, majd miután megadta a kezdés lehetőségét a cél felé fordulva összpontosítani kezdtem és az éjszaka eddigi részén során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően egész jól sikerült mind a három dobásom. A táblához sétálva kihúztam belőle a nyilakat majd mellé érve felé nyújtottam. - Sok sikert. Azt hiszem elkel majd, hacsak nem akarsz veszíteni. - Mindig is igen csak versengő személy voltam és ezt, ha akarnám sem tudnám lemosni magamról.

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

you can't break me
I'm not crazy

Daisy Elizabeth Swan
Elszívó boszorkány
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
♡ there's someone on my mind
Hard Luck kocsma 05044ca181265c080c3a2cbdce7f44359dcb03a2
Play by :
♡ jenny boyd
Keresem :
sebastian
Hard Luck kocsma 3ea4083e09da01880e13c6097ad3b8b8009a79e5
Léptek száma :
10
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyHétf. Jan. 20, 2020 9:46 am

To: Daisy Swan
Tell me it'll all be alright

Néha elgondolkozom azon, hogy mi lett volna, ha nincs semmiben sem tehetségem és nem kapaszkodom fel ennyire a ranglétrán a hírnév felé. Ha egy senki maradtam volna, aki gyerekkoromban voltam apám szemében… mindig, amikor erre gondolok, elfog valami rossz érzés. A semmibe vett iker voltam, akinek nem volt varázsereje. Igaz, ha belegondolok, az én varázserőm pont, hogy a zenében teljesedett ki. Azzal jött elő – és nekem ennyi elég volt. A zongorajátékaimmal megannyi ember szívéhez eljutottam, én pedig ezzel jobban lettem. Azt mondják, a zene gyógyít. Van benne igazság, nem is kevés.
Látom, hogy eltöpreng, mérlegel. Kíváncsian figyelem az arcát és az emlékezetembe is vésem, hiszen nem sok rajongóm mer ennyire nyíltan leszólítani. Szeretem azokat, akik bátrak és amúgy is. Én is ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más.
- Nem zavarsz, nyugalom! – Szögezem le egyből, csak azért, hogy ne kombinálja túl. Ha zavarna, nem állnék le vele beszélgetni és meg sem hívnám semmire. De megteszem, mert nem zavar, ha van társaságom. Legalább nem egyedül vagyok ma este.
- Játékra? – Érdeklődve vonom fel a szemöldökömet, majd nézek el a darts tábla felé. Ekkor esik le, hogy a lány kezében is azok a nyilak vannak. – Ezer éve nem játszottam ilyet. – Motyogom, majd a lányra nézve elmosolyodok. – Nem, nem… mehetünk. Mármint benne vagyok a játékban, az izgalmasabb is. Másrészt, darts-ozás mellett is lehet inni, nem? – Kérdezem egy szélesebb mosollyal. – Te mit kérsz? – Ha választ valamit, akkor első körben elmegyek a pulthoz, hogy megvegyem az italokat és azokkal térek vissza. Lepakolom valahova őket, mondjuk a hozzánk legközelebb eső asztalra és végül a lány mellé lépek.
- Te tudod, én ki vagyok, de én nem tudom a te neved… hogyan szólíthatlak az est folyamán? – Döntöm oldalra a fejemet, majd a nyilakra pillantok lopva és nyúlok is értük, hogy hármat átvehessek tőle. – A kezdést meghagyom neked viszont.


❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


“When I had nothing else, I had my mother and the piano. And you know what? They were all I needed.”



Cedric Sutton
Ember
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
❖ Ruby Jacqueline Hale (?)
Play by :
❖ Dominic Sherwood
Léptek száma :
6
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptySzer. Jan. 15, 2020 8:01 pm

daisy & cedric
let it all go
Néha irigylem azokat, akik elengedhetik magukat mindenféle probléma nélkül. Persze én is szívesen megmártóznék az alkohol mézédes mámorában, de attól félek, hogy az én elmém még koránt sem készült fel arra, hogy elengedjem felette a gyeplőt. Túlságosan sok minden zajlik a fejemben egyszerre, szinte sosem pihenő szerkezet kattog odabenn, így nem mernék belemerülni a végtelen sötétségbe, amit bizonyos mennyiségű alkohol okozhat. Egy kicsi is elég már ahhoz, hogy elengedjem a gyeplőt, de azt talán mindenki érdekében jobb, ha szorosan tartom a kezeim között és nem engedem, hogy kiszaladjon az ujjaim közül.
Már majdnem megfordult a fejemben, hogy inkább talán hazasétálok és megpróbálom úgy kiszellőztetni a gondolataimat, hogy ezúttal egy békés éjszakát tudhassak a magaménak, amikor besétált A. CEDRIC. SUTTON. A szívem kicsit hevesebben vert, mert azért igen is szívdöglesztő élőben is, de azért mégis csak ugyanolyan ember, mint mindenki más. Meg amúgy is.. Én is szívdöglesztő vagyok. Szóval ezen a téren mondhatni már egyenlőek vagyunk.
Egy darabig elgondolkoztam, hogy az autogramját még talán jó pénzért el is adhatnám, de aztán inkább jobban belegondoltam és elhatároztam, hogy nem süllyedek le erre a szintre. Vagy talán mégis? - Nem.. Vagyis, ha zavarok akkor... - Nem igazán gondoltam bele ebbe, bár ha azt vesszük, ha nem is lenne híres már csak azért is leszólítanám, mert azért nem egy hétköznapi pali, aki mellett csak úgy elsétálna az ember hírnév ide vagy oda.
- Igazából pont ugyanezt akartam kérdezni. Lenne kedved csatlakozni egy játékra? - Böktem a darts irányába, aminek a nyilai még mindig a kezemben voltak. - De ha inkább csak leülnél valahova nekem az is megfelel. - Nem akartam ráerőszakolni a saját akaratomat, de igazából a beszélgetés kettőnk között előbb vagy utóbb valószínűleg oda vezetne, hogy elkezdeném csorgatni rá a nyálam és az nem a legjobb bemutatkozás. Szóval kell egy kis kiegészítő elterelés, ami lehet a játék és a közben kialakuló versengés is.

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

you can't break me
I'm not crazy

Daisy Elizabeth Swan
Elszívó boszorkány
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
♡ there's someone on my mind
Hard Luck kocsma 05044ca181265c080c3a2cbdce7f44359dcb03a2
Play by :
♡ jenny boyd
Keresem :
sebastian
Hard Luck kocsma 3ea4083e09da01880e13c6097ad3b8b8009a79e5
Léptek száma :
10
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyHétf. Jan. 13, 2020 2:16 pm

To: Daisy Swan
Tell me it'll all be alright

Rég nem éreztem már magamat ennyire boldognak. Valahogy kicsattanok a jókedvtől, a mosoly levakarhatatlan az arcomról és mintha egy rózsaszín szemüvegen keresztül szemlélném az amúgy borzalmas világot, de most az is mesésnek tűnik. Talán mert tényleg rég volt minden ennyire tökéletes az életemben. Rég éreztem azt, hogy van valaki, aki nem csak a zenémért kedvel, vagy nem csak azért keresi a társaságomat, mert híres vagyok. Abból ugyanis volt elég és kicsit frusztráló is volt a társaságuk, már-már fojtogató. Szeretem a rajongóimat, félreértés ne essék, de állandóan ott motoszkál a fejemben, hogy nem ismernek és nem látnak a művész mögé. Nem engem kedvelnek, nem engem értékelnek, csupán csak azt, amit csinálok. De nem akarok most ezen agyalni. Egy kis szórakozásra vágyom, jobban mondva csak egy italra, miközben azon merengek, mikor látom újra a lányt.
Egy laza mozdulattal nyitottam ki az ajtót és léptem be a Hard Luck Kocsmába. Talán választhattam volna jobb helyet is, de… már mindegy. A tekintetemet körbefuttatom, szabad helyet keresve magamnak, és amint kiszúrok a pultnál egy üres széket, elindulok felé. Ám a látókörömbe hamar bekerül egy kisebb termetű, szőke hajzuhataggal megáldott lány. Meg is torpanok, ahogy megáll előttem. Felismer. Ez egy mosolyt csal az arcomra, majd bólintok egy aprót.
- Igen, én vagyok. Esetleg egy rajongóm vagy? – Költői kérdés. Azzal, hogy idejött és leszólított, már megválaszolta ezt a kérdést. – Autogrammot szeretnél? – Nem mintha lenne nálam toll vagy papír, de a kérdés adott. Maximum kérek majd a pultostól tollat, meg ellopok egy szalvétát, ha ezen múlik. – Van kedved csatlakozni hozzám? – Bár fiatalnak tűnik, azt hiszem, azt a bizonyos kort már betöltötte, így akár egy pohár alkoholra is meghívhatom. Egyedül is innék, nem árt a társaság. Talán még el is mesélhetem valakinek, hogy most sínen van az életem. Már ha vevő lesz erre a témára. Felnézek, és ezúttal kiszúrok egy két személyes asztalt az ablaknál. Az még jó is lenne nekünk.


❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


“When I had nothing else, I had my mother and the piano. And you know what? They were all I needed.”



Cedric Sutton
Ember
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
❖ Ruby Jacqueline Hale (?)
Play by :
❖ Dominic Sherwood
Léptek száma :
6
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptySzer. Jan. 08, 2020 6:36 pm

daisy & cedric
let it all go
Sajnálatos módon, ahogyan a terveim folyamatosan dőlnek meg úgy kell újabbal és újabbal előállnom, hogy eltereljem a figyelmemet. Bár nem ez az első alkalom, amikor kicsit többnek adom ki magam amennyi valójában vagyok, bár tény, hogy azért pontosan látom rajtuk, hogy nem igazán hiszik el rólam, hogy betöltöttem a híres-neves huszonegyedik életévemet. Viszont amíg nem vonom magamra túlságosan a figyelmet addig úgysem foglalkoznak velem. Alkoholt nem igazán fogyasztok még így sem, hogy valószínűleg ki tudnám könyörögni. De nem vagyok olyan hangulatban, hogy megpróbáljam még jobban elveszíteni a fejemet így a józanságomat maximum a tömérdek cukros üdítőkkel támadom meg, aminek köszönhetően még így is sikerül a szokásosnál egy kicsit jobb kedvűnek lennem. Azért nem csak az alkoholnak vannak kellemes hatásai az emberi szervezetre a cukor is elég sok mindenre képes, ha valaki nem szégyelli azt olyan mennyiségben fogyasztani, mint én magam. Bár talán ez még a kevésbé egészséges megoldás, mert az alkohol valószínűleg engem kisebb adagban is képes lenne kiütni, de még így is jobb választásnak tartom a cukortúladagolást.
De talán nem is azért jöttem ide, mert egyszerűen megtűrnek, hanem sokkal inkább azért, mert vonzott magához a hely. Szinte belengi az egész helyet a természetfeletti, hiszen nem egy alak természetfeletti, mégsem akarok bajt magamnak így senkit sem bámulok meg, nem is nézek túlságosan sokat vízszintes irányba sokkal inkább vagy a padlót bámulom, vagy a plafonra szegezem a szemeimet.
Már nem is tudom, hogy hányadik kólámat húztam le, mire felpattantam, hogy nekiálljak egy kicsit dartsozni. Addig is míg arra koncentrálok addig sem robbanhat be más az elmémbe. Az első három bénázásom után odasétálok, hogy kihúzzam a nyilakat, majd mikor visszasétálok, hogy újra dobni kezdjek a tekintetem akaratlanul is az ajtóra irányul, ahogy annak már túlságosan ismerős hangja megcsapja a füleimet. Egy pillanatra nem hiszem el, hogy ki sétál be az ajtón, többszörösen pislogni kezdek, de miután a távlatból meggyőződök, hogy az, akire gondolok mély levegőt véve odasétálok hozzá. Ennyit arról, hogy nem bámultam meg senkit.
- Öhm.. Cedric? Cedric Sutton? - Persze talán nem fog örülni a letámadásomnak, valószínűleg én sem lennék túlságosan oda érte, ha valaki csak úgy odasétálna hozzám, de talán már megszokta.. Hiszen ez is valamilyen szinten az élete része, nem? Egek csak ne kergessen el, mert nagyon jól tudom, hogy mennyire nem tudom lenyelni sokszor az elutasítást. Plusz még az is csodaszámba megy, hogy egyáltalán ide mertem jönni hozzá. Mégis mit gondoltam? Pont ez az, hogy már megint nem gondolkodtam..

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

you can't break me
I'm not crazy

Daisy Elizabeth Swan
Elszívó boszorkány
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
♡ there's someone on my mind
Hard Luck kocsma 05044ca181265c080c3a2cbdce7f44359dcb03a2
Play by :
♡ jenny boyd
Keresem :
sebastian
Hard Luck kocsma 3ea4083e09da01880e13c6097ad3b8b8009a79e5
Léptek száma :
10
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyHétf. Szept. 30, 2019 11:52 pm

Véget ért a kör
Szabad játéktér

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


Standing in the hall of fame


And the world's gonna know your name




Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Ez az én történetem :
Hard Luck kocsma Ac5c2b731d8b800b5eff78e13fd2b161
"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Hard Luck kocsma 51762bbbd9bc5172d2f3387f8bcf819b
Play by :
℘ A body without a soul
Keresem :
A fiók mögött :
Léptek száma :
579
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyHétf. Szept. 30, 2019 10:21 pm



☾ To: Hope Mikaelson


☾ Nothing goes as planned






Elmosolyodtam a „bókra”, vagyis igen, magamra vettem, hogy a rendes emberek közé tartozom. Számára legalábbis igen, de ha engem kérdezett volna, nem hiszem, hogy alátámasztom az állítását. A szavakra halványan elmosolyodtam.
- Talán mégsem – Jegyeztem meg halkabban a kelleténél. Én is lehangolódtam, nem csak ő és ez tisztán érződött a beszélgetésünkből is már. A tanácsot hallva a földre néztem magam előtt és hosszú pillanatokig meg sem szólaltam, de aztán erőt vettem magamon.
- Nem olyan egyszerű az, Hope. Néha könnyebb a sebeinket nyalogatni, mint befejezni az önsajnálatot és tovább lépni, nem? Én még nem vagyok túl az önmarcangoláson – Nevettem fel halkan, még a vállamat is megvontam. Utáltam magamat, amiért képtelen voltam előrelépni, de ez volt a helyzet és hiába próbáltam így-úgy tenni ellene, nem ment. Mindenesetre, Hope nagyon aranyos lány volt, megkedveltem és reméltem, hogy látom még, de azok után, amik történtek, féltem, hogy nem így lesz. Hiszen mostanában nem volt túl jó semmi sem; mindenki eltűnt körülöttem. Talán Hopeal sem találkozok újra. A válaszára viszont meglepődtem.
- Igazad van – Rajtunk múlik. Kicsit fürkészni kezdtem az arcát, mire végül folytatta a szavakat és ekkor nyugodtam meg. Ezek szerint őt még tényleg láthatom.
- Nem vitatom, csupán csak azt a részt, hogy elcseszett páros lennénk – Felnevettem röviden. – De a múltunk tényleg pocsék – Ingattam a fejemet, majd ahogy elértünk a suliig, felpillantottam az épületre. – Legközelebb kifejtheted, szerinted miben hasonlítunk – Emeltem rá a tekintetemet. Nyugodt voltam, éreztem, hogy ez a kialakuló barátság működhet.
- Én is jól érezt-- - Folytattam volna, de kiejtette a száján a farkas szót, s ennek kapcsán kissé lefagytam. – Hogy mi? – Honnan a fenéből tudta? Pislogtam néhányat. Nem említettem egy szóval sem, hogy vérfarkas lennék, vagy csak … oh, lehet nem is a fajomra tett utalást, hanem csak a modoromra? Vagy…? Az ördögbe.
- Vigyázz magadra, Hope! – Szóltam kicsit késve utána, nagyot nyelve, majd zsebre dugtam a kezeimet. Az járt a fejemben, hogy talán ő maga is természetfeletti lehet, ezért… ismerhetett fel. Egészen addig álltam a kapuban, amíg Hope be nem sétált az épületbe. Ezt követően fordultam sarkon és indultam „haza”. Bár már semmit sem nevezhettem igazán otthonomnak.

349 words ☾ in my veins ☾ note: Köszönöm a kört, kedves Hope Hard Luck kocsma 2566525366 



❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


Love is giving someone your heart


and trusting he wouldn't break it...




Theodore Storm
Vérfarkas
vagyok
Szintlépési fázis :
Az aktív résztvevő
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Waiting for you, Celian
until i die
Play by :
☾ Mr. Perfect and Sexy Chace Crawford
Keresem :
Hard Luck kocsma 94b652038836c9e1f8144d60b9e3f5cf54a9d476
Even if You take it all away
I'll wait for You

Léptek száma :
143
Népszerûség :
4

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyCsüt. Szept. 12, 2019 7:59 pm



Theodore & Hope

Valahogy a szavaiból egyre inkább azt érzem, hogy sokban hasonlítunk egymásra. Amiket kimond, szinte 100%-ban rám is igaz, vagy megtalálom benne a hasonlóságot az én életemmel. Nem is kétséges, hogy innentől kezdve még inkább érdekel a története, az, hogy ő hogyan tűnik ennyire összeszedettnek és hogy mégis minként éli meg az ehhez hasonló dolgokat. Persze ezt mind nem fogom egyből rázúdítani, még a végén elüldözöm időnap előtt. Csak lehajtom a fejem, és már kezd rosszul érinteni az apa téma, így inkább csendben elmélázok, megvárom, még eltelik néhány pillanat mielőtt továbblépünk, szerintem mindkettőnknek jobb így. A városra terelődik a téma, MF sokszor nyomasztó, ámde valamilyen szinten komolyan kedvelem a nyugodtságát is... nem mintha itt nem történne semmi, hisz ez a hely sem arról híres. A természetfeletti minden alkalommal bevonzza a problémát, de meg kell tartanunk a békát, vagy legalábbis meg kell próbálnunk.
- Hát igen... de azért néha egész kellemes itt. Meg az emberek is rendesek. - Apró célzással és egy mosollyal nézek fel rá, ezt veheti annak is, hogy örülök, hogy megismertem. A hullócsillag már csak ráadás, de nagyon belefeledkezem a kívánságomba és több kisebb sóhaj is elhagyja a számat közben. Kezd kijózanítani ez a tudat, ez a gondolat, kicsit csüggedek is miatta, mint minden alkalommal amikor eszembe jut, hogy milyen dolgok történtek miattam, hogy mit kellett a családomnak feladnia.
- Te is megérdemled. - Talán a rövid mondatokból is látszik már, hogy kicsit lehangolódtam, de megpróbálok elvonatkoztatni, nem erre koncentrálni, legalább csak egy minimális ideig. Amit mondok, azt komolyan úgy is gondolom, szerintem Theoval is sok rossz dolog történt már az életeben és hiába, az élet körforgása ilyen; mindig a jók szenvednek.
- Sajnálom. Remélem, hogy azért idővel majd jobb lesz. Tudom, hogy nem annyira, de... meg kell találni másban a boldogságot és a kiutat. - Nem hiszem, hogy sokat számítana a mondandóm, és hogy bármit is segíthetnék, hiszen alig pár órája ismerjük csak egymást, de megértem, mit érez és ez után még inkább közelebb érzem magam hozzá. Persze nem vagyok tapintatlan és nem szeretném ezt tovább feszegetni mert tudom, hogy nehéz. Meglep a kérdése ugyan, de örülök neki, hogy megkedvelt mindezek ellenére is és szeretne jobban megismerni. Ugyan idősebb tőlem, de ez nem nagyon érdekel, hiszen nagyon kedvesnek és segítőkésznek találtam, kíváncsi lennék arra, hogy milyen ő, milyen életet élt... de erre már valójában csak ez következő alkalommal lesz esély.
- Hát, láthatjuk. Ez csak rajtunk múlik. - Mosolyodom el szélesen miután ő is, és azt hiszi, ez egy ostoba kérdés volt, de hát valójában nem, mert a kapcsolatok ebből indulnak ki. Figyelem őt végig. de már egészen közel érünk az iskolához, és talán innen nem lesz már úgy lehetőségem titkolózni, maximum ha nem tudja, miféle hely ez itt...
- Szeretném, ha még találkoznánk, szerintem elég egy elcseszett páros vagyunk. Ne haragudj, de a múltunk elég hasonló. - Apró vigyor jelenik meg ismét az arcomon, remélem, veszi a lapot, hogy ezt poénból mondtam. - És szerintem, több mindenben hasonlítunk, mint gondolnád. Meg is érkeztünk amúgy, köszönöm. - A Salvatore iskola világításai kiemelik a kúria szépségét, a kerítés mellett torpanok meg, még néhány pillanat erejéig.
- Jól éreztem magam, de máskor talán józanabbul is beszélgethetnénk, Mr. Farkas. - Kacsintok még egyet, aztán pedig kicsit csálén, de igyekezve - össze kell szedjem magam mielőtt bemegyek, mert Rick soha többé nem enged ki innen -, a lábaim alá veszem az iskola járdáit.

soksok ● köszönöm <3
●●




Hope Mikaelson
Tribrid
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
☽ Bonyolult
Play by :
☽ Danielle Rose Russell
Keresem :
Léptek száma :
36
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyKedd Aug. 13, 2019 8:54 pm



☾ To: Hope Mikaelson


☾ Nothing goes as planned






A számat húztam, mikor összegezte végül is a helyzetemet. Igen, borzalmas volt, hogy nem számíthattam a saját apámra, de ennek már úgyis mindegy volt.
- Tudod, azt sem tudom, mihez kezdenék, ha hirtelen visszatérne mondjuk az életembe. Nem hiszem, hogy boldogan fogadnám őt, sőt. De… örülök, ha a te helyzeted más. Örülök, hogy a te apád még visszatérhet, mert… úgy érzem, neked tényleg szükséged van rá. – Halványan mosolyogtam rá, aztán a továbbiakra megvontam a vállamat.
- Mint egy halott város, mi? Bizonyos értelemben az is – Ismét a vállamat vontam meg. Halott volt; hiszen mindenki, aki ehhez a városhoz között, vagy meghalt, vagy eltűnt… számomra tényleg halott volt az egész, de tudtam, hogy Hope egészen másféle értelemben mondta azt, amit. Így hát nem is feszegettem tovább a dolgot.
A csillagokat figyeltem és mikor láttam egy hullócsillagot, azonnal oldalba böktem. Azt akartam, hogy lássa. Sőt, azt akartam, hogy kívánjon… bár én magam is kimondtam, mit kívánnék. A kérdésére elgondolkodtam, hogy van-e értelme beszélni róla, vagy sem, de… nem tudtam eldönteni. Hagytam hát, hogy ő maga válaszoljon. Halványan elmosolyodtam és a kérdésére határozottan bólintottam.
- Teljesülni fog, Hope. Tudom. Megérdemled, hogy boldog legyél és az is leszel – Másokkal kapcsolatban mindig optimistább voltam, mintsem magammal. Fürkésztem néhány pillanatig a lányt, mielőtt újra felpillantottam volna a csillagos égboltra. – Amúgy… röviden annyi, hogy túl sok embert veszítettem el az utóbbi időben. A bátyámat, a legjobb barátomat… és végül rádöbbentem, hogy teljesen egyedül maradtam. Szóval igen, visszamennék azokba az időkbe, amikor még minden a helyén volt és mindenki itt volt, aki… fontos nekem. A szeretteim. – Rövidre zártam, de ezzel mindent elmondtam. Aztán persze ott volt Zack, aki még jelenthetett számomra boldogságot, de… igazából nem tudtam, hogy látom-e még valaha. Reméltem, hogy igen, de az én életemben már semmire sem volt garancia. Szó szerint semmire.
Arra sem, hogy holnap felkelek-e egyáltalán, vagy ma éjjel nem lesz-e váratlanul telihold és válok egy tomboló farkassá, aztán öletem meg magam valami… akárkivel. Oké, ez igazából lehetetlen volt. Sóhajtottam egy nagyobbat, majd a szemem sarkából a lányra pillantottam.
- Mondd csak… szerinted… látjuk még egymást a ma este után? – Kérdeztem rá töprengve. Zackkel nem tisztáztunk semmit, ezért voltam bizonytalan azt illetően, látom-e még valaha. De Hope… itt volt a lehetőség, hogy megtudjam, látom-e még vagy sem. Ugyanis úgy éreztem, jóban tudnánk lenni. Barátokká válhatnánk, annak ellenére, hogy fiatalabb nálam. Olyan lehetne számomra, mint egy kishúg. De mégis kit áltatok? Mintha rá akarnám erőltetni magamat… - Mármint, bocs, ez ostoba kérdés volt. – Legyintettem, előrepillantva egy zavart nevetéssel. Teljesen hülye vagyok.

417 words ☾ in my veins ☾ note: Hope Hard Luck kocsma 2566525366      



❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


Love is giving someone your heart


and trusting he wouldn't break it...




Theodore Storm
Vérfarkas
vagyok
Szintlépési fázis :
Az aktív résztvevő
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Waiting for you, Celian
until i die
Play by :
☾ Mr. Perfect and Sexy Chace Crawford
Keresem :
Hard Luck kocsma 94b652038836c9e1f8144d60b9e3f5cf54a9d476
Even if You take it all away
I'll wait for You

Léptek száma :
143
Népszerûség :
4

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyCsüt. Aug. 08, 2019 1:06 pm



Theodore & Hope

Minden figyelmemmel rá koncentráltam, a tekintetemet sem vettem le róla. Érdekes, hogy ezek az apák milyenek tudnak lenni, még ha az ember tisztában is van vele, hogy miért ment el... mint én... de valahogy tinédzser fejjel ezt annyira másként élem meg, annyira vágyom a társaságára, a történeteire, a múltjára... hisz nem kis emberről beszélünk, a családom ezer éve a földön él és a kezük lenyomata mindegyik évszázadban fellelhető. Én meg ide vagyok száműzve, egyedül, eldugottan MF kis városába.
- Értem. Sajnálom. Neked... egész más a helyzetet azért, mármint az én apám tudom, hogy egyszer még visszajön. De ja, gáz, ha nem számíthatsz arra, akinek a vére vagy. - Vonom meg a vállamat. és miután fizettünk, végül belemegyek abba, hogy elkísérjen - na nem mintha engedné, hogy ne -. Émelygő gyomorral lépek ki a kocsmából, óvatosan, igyekezve, hogy ne kacsázzak, sétálok mellette.
- Akkor jól ismered ezt a helyet tényleg. Nekem olyan... élettelen. Mármint New Orleanshoz képest. - Nagyjából úgy érzem magam, mintha faluban lennék, de persze ez sem mindig hátrány, van, hogy nyugodtságra vágyik az ember. Miközben elgondolkodom a vidámabb téma ötletén, hozzá hasonlóan az eget bámulom magunk előtt és igen, nekem is feltűnik a hullócsillag. Ahogy oldalba bök, ez mosolyra derít, olyan könnyedén barátkoztunk meg egymással, mintha már ezer éve ismernénk a másikat, de ezt talán az italtól lévő nyitottságom okozhatta. Amúgy nem véletlenül nem jövök ki az emberekkel. Persze, tisztában vagyok vele, hogy ez nem csak az én hibám. Talán a kisugárzásom... nem tudom. Bár Theo farkas szellemisége jól kiérződik, lehet, hogy ez a szimpátiám másik oka. Mindenesetre nem leplezném le magam előtte. Egyelőre.
- Fogalmam sincs mit kívánhatnék... - Merengek el csendben, szinte csak magamnak mondva, de amikor meghallom az övét, feltekintek rá és kicsit kíváncsiskodva, ám szomorúan. - Történt valami? - Nem szeretnék túl tolakodó lenni, és igazából nem is várom el, hogy válaszoljon, de azért most már kezdek kicsit kíváncsi lenni a történetére. - Én azt hiszem azt kívánnám, hogy a családom újra együtt lehessen. - Ha nem jönne össze Theo gondolatmenete, ezzel még mindig kimentem ebből a kínos életérzésből. Tudom milyen rossz beszélni arról, amit nem akar az ember, ami fáj... - Ugye attól, hogy elmondtam még teljesül? - Kicsit kiszélesedik a mosolyodom, már nem is tudom, mi az aminél mindig ránk szólnak, hogy ne, mert nem fog teljesülni. Mondjuk... mennyi esély lehet erre? Elgondolkodtató.

soksok ● bulika <3
●●




Hope Mikaelson
Tribrid
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
☽ Bonyolult
Play by :
☽ Danielle Rose Russell
Keresem :
Léptek száma :
36
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptyHétf. Júl. 15, 2019 1:55 am



☾ To: Hope Mikaelson


☾ Nothing goes as planned






Nem róhattam fel neki, hogy miért is nem mesél részletesebben vagy bővebben az életéről, az apjáról, de amit elmondott, az igazán… ködös volt. Biztos mélyebb dolgok voltak a háttérben, olyanok, amikről nem beszélhetett vagy csak nem akart. Én pedig tiszteletben tartottam ezt, így csak kicsit elhúztam a számat.
- Régen… kiskoromban sokat csúfoltak a hiányos családom miatt. Sokat sírtam apám miatt, akit nem volt alkalmam még csak ismerni sem. De… valójában felnőtt fejjel nem bánom, hogy nem volt velünk. Persze, mai napig utálom érte, de… anya és a bátyám… mi hárman… igazi család voltunk nélküle is. – Magam elé pillantottam, majd némi töprengés után újra rá. Fürkésztem és csak arra tudtam gondolni, hogy mennyire megérdemelné a boldogságot. Nem olyan lánynak tűnt, aki szenvedést érdemel. Vettem egy mély levegőt, majd felajánlottam a kíséretemet, amit előszeretettel utasított vissza.
- Nem lopod el, én adom oda önként, Hope. – Rámosolyogtam. Tényleg nem esett nehezemre ez az egész, meg az sem, hogy én fizettem a fogyasztását. A kérdésekre bólintottam, majd elindultam vele lassan kifelé, de fogtam a kezét, karját és támogattam, amennyiben szükség volt rá.
- Még kicsi voltam, mikor ideköltöztünk. Amúgy Richmondban születtem. – Magyaráztam, majd ahogy kiértünk az épületből, közelebb vontam magamhoz. – Miféle vidám témára gondolsz? Van olyan egyáltalán? – Nevettem fel keserűen, a csillagos égre emelve a tekintetemet. Aztán láttam egy hullócsillagot. – Te is láttad? – Néztem rögtön a lányra. – Ha láttad, tiéd a kívánság. – Böktem oldalba játékosan, s bár „átadtam” a kívánságot, ezer dolgot tudtam volna kérni a csillagtól, hanem milliót. – Én azt kívánnám, hogy az életem térjen vissza néhány évvel ezelőttre… akkorra, amikor… mármint… - Elharaptam végül a mondandómat. A balesetet akartam felhozni, azt, amikor meghalt miattam Matthew. A bátyám védencének az öccse. Ekkor aktiváltam az átkomat…
Ha visszamehettem volna az időben, akkor talán még előbbre mentem volna. Mindent megváltoztattam volna, hogy senkit se veszíthessek el. Nos, ennyit a vidám témáról. Nekem ez… egyszerűen nem megy.

312 words ☾ in my veins ☾ note: picit rövid, bocsánat Hard Luck kocsma 2566525366     



❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


Love is giving someone your heart


and trusting he wouldn't break it...




Theodore Storm
Vérfarkas
vagyok
Szintlépési fázis :
Az aktív résztvevő
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Waiting for you, Celian
until i die
Play by :
☾ Mr. Perfect and Sexy Chace Crawford
Keresem :
Hard Luck kocsma 94b652038836c9e1f8144d60b9e3f5cf54a9d476
Even if You take it all away
I'll wait for You

Léptek száma :
143
Népszerûség :
4

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma EmptySzer. Júl. 03, 2019 6:44 pm



Theodore & Hope

Ahogy őt figyeltem, feltűnt, hogy van bennünk valami közös. Még ha a kocsmát és a piálást nem is nézzük, akkor is a pillantásunk, a kissé fájdalmas arckifejezésünk elárul. Nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet volt apámról elkezdeni a beszélni, de így spiccesen csak úgy ömlenek belőlem a szavak, és hát ez a téma az, ami most leginkább nyomja a szívemet. A kérdései és mondandója után nagyot nyelek. Még egy dolog, ami közösnek tűnik bennünk, ritkán találkozik egy magamfajta rokon lelkű emberrel, és ezt azt hiszem, meg kell becsülnöm. Talán ez a másik dolog, amiért egy picit mesélek neki rólunk, de óvatosa, csak hogy ne kerüljek veszélybe, abból épp elég kijárt már az évek alatt.
- Hát, történtek dolgok, aztán el kellett mennie. Aztán eltűnt és teljesen kizárt az életéből, de azt hiszem, most már van remény. Sajnálom, hogy a tiéddel is hasonló a helyzet, mindenkinek szüksége lenne az apjára. - Hajtom le a fejem kicsit szomorkásan, de amikor azt mondja, biztosan volt oka annak amiért elhagyott, és majd visszajön, csak szemeibe tekintek, aprón mosolyodom el. - Mindent megteszek azért, hogy ez így legyen. - Nagy részben rajtam múlik, rajtam és Freyán, hogy mit tudunk kezdeni a helyzettel, a Sivárral. Nem hazudtam, minden szavam igaz volt és tiszta, mégha csak ez egy apró töredéke is az igazságnak, ami bonyolult és kifürkészhetetlen. Könnyebb, ha nem ismernek, ha nem tudják, ki a családom, ha nem bombáznak buta kérdésekkel a fajtámról. Sokkal könnyebb.
- Kedves tőled, de igazán nem akarnám ellopni az időd. - Felállok és a pult felé indulok, de Theo kifizeti minden tartozásomat, én pedig nem is tudom mit mondhatnék. - Na jó, de a legközelebbi alkalommal én hívlak majd meg... - Elég gyanús lenne, ha túlságosan ellenkeznék az miatt, hogy ne kísérjen el, így most inkább csak úszom az árral, amúgy is kedvelem az ilyen embereket mint ő, jó társaság.
- Amúgy itt laksz a városba ugye? Régóta? Beszélhetnénk valami vidámabb témáról is, hosszú lesz még az út. - A pia ugyan már kezd kitisztulni a fejemből, de a nyelvem még mindig megered időnként... mégha csak egyszerű, mezei kérdésekkel is tudok elé állni, nem nagyon merek más életében kutakodni. Épp elég az enyém is egyelőre, de ez persze nem jelenti azt, hogy nem vagyok kíváncsi.

soksok ● bulika <3
●●




Hope Mikaelson
Tribrid
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
☽ Bonyolult
Play by :
☽ Danielle Rose Russell
Keresem :
Léptek száma :
36
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma Empty

Ajánlott tartalom


Hard Luck kocsma Empty
Vissza az elejére Go down
 

Hard Luck kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette in the Darkness :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls-
^
ˇ