Silhouette FRPG* 2017
Üdvözlünk az oldalon!

Egy The Vampire Diaries, illetve The Originals témájú szerepjátékos világba keveredtél. Nézz szét, olvass el mindent és csatlakozz! Sok sorozatos karakter vár gazdára, de akadnak canonok is, valamint egyéb keresett karakterek is. Biztos, hogy megtalálod a neked megfelelőt, de akár saját karaktert is alkothatsz!

2017. április 14-én nyitottunk meg.



A Staff;
Elena, Hayley é& Stefan



 
The devils on your shoulder...
silhouette frpg

A veszteséget feldolgozni nagyon nehéz. A gyász, a fájdalom felemészti az embert, de még egy vámpírt is. Hogyan bírkózik meg valaki a testvére halálának gondolatával? És ha az elválás örökre szól? Ha vámpír az illető, akkor az "örökké" nagyon hosszú.
A történetünk a hatodik évad elejétől indul, bár vannak változások. Azonban egy valami biztos: Damon és Bonnie meghaltak (minden jel erre mutat, de a lány nagyija elhintette, hogy mindent előre elrendezett), így a szeretteiknek meg kell birkózniuk az elvesztésükkel. A kérdés csak az, ki hogyan éli meg, hogy a szeretett személy nincs többé. Stefan elég rosszul, hisz még a városból is képes lelépni. Elena pedig gyógyfüvekhez fordul és elhiteti magával, hogy minden rendben - egészen addig, amíg ki nem találja az igazi megoldást.
Mystic Falls már nem mágiamentes övezet, így minden visszatérhetne a rendes kerékvágásba, azonban kérdés, hogy ez mikor és hogyan fog sikerülni.
New Orleans világában a fogaskerekek működésbe léptek. Míg a vámpírok és a boszorkányok, illetve Klaus és Marcel hatalmi harcukat vívják a Francia negyed uralmáért, Hayley pedig gőzerővel harcol a mocsárba kirekesztett, átokkal sújtott vérfarkasok felemelkedéséért, addig a külső erők egyre nagyobb seregekben gyülekeznek a határoknál: az Ötök Testvérisége visszatért, és egyetlen céljuk az Ősi vámpírok kiirtásával megtisztítani a Földet a vámpíroktól. Még szerencse, hogy az egyetlen fegyver, a misztikus fehértölgy karó, Klausnál van, igaz? Mi van azonban, ha az Ötök testén kirajzolódó tetoválások olyan helyre vezetnek, ahol százával, ezrével nő a fehértölgy? Az összes vadász, aki csak él és mozog, tucatjával rendelkezne a veszedelmes fegyverrel, s összefogva talán elhozhatják a vámpírok korszakának végét... Hacsak New Orleans vámpírjai és mindenki, akinek kedves a leszármazottak élete, össze nem fognak, hogy megállítsák a Testvériséget - ha kell, bármi áron.

Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
silhouette frpg


2017. július 20. - Jelölj te is! 2017* nyár díjai



Nyomatékosan megkérünk minden játékost, hogy helyszínt önmaguktól ne hozzanak létre! Hamarosan bevezetésre kerül egy reag számláló és ne okozzon kavarodást, hogy az üres hozzászólást is hozzáadja. Használjátok bátran a Helyszínkérő topicot!
Köszönettel; a Staff

SFamily
silhouette frpg

Oldalunk nem csak itt, hanem a facebook-on is elérhető! Ha tagja vagy a családunknak, akkor csatlakozz! Admini közlemények, csevegések, ilyesmik várnak rád.

Utolsó bejegyzéseink
silhouette frpg
Maffia tagok

Today at 2:29 pm


Erdő

Today at 11:53 am


Cedric Sutton

Today at 12:03 am


VIP terem

Yesterday at 11:51 pm


Dolgozószoba

Yesterday at 11:49 pm


Dolores "Lola" Cortez

Yesterday at 9:32 pm


Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Information
silhouette frpg

Téma: The Vampire Diaries & The Originals FRPG
Főadmin: Elena Gilbert
Társadminok: Hayley Marshall, Stefan Salvatore & Damon Salvatore
Megnyitott: 2017. április 14.
Elérhetőség: e-mail (ha írsz, jelezd a chatben!)


Share | 
 

 Klaus Mikaelson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Klaus Mikaelson   Hétf. Május 08, 2017 2:09 am


Klaus Mikaelson

“In the end we're left
infinitely and utterly alone.”


Becenév

Nik, king

Titulus

I'm the greatest bastard, love

Születési hely, dátum

Mystic Falls, 10. század, ezer év elteltével az ember nem törődik túlzottan a dátumokkal

Faj

hibrid

Átváltozás

1001. őszén történt a vámpírrá válásom, mikor a szüleink úgy határoztak, szörnyeteggé változtatnak minket. Büszkék voltat, különösen Mikael, így ahelyett hogy másik szülőföldet kerestünk volna, ahol békében folytathattuk volna halandó létünket, Esther segítségül hívta a napot, a fehér tölgyet és kitudja miféle varázsigével átkozott el minket, sosem foglalkoztatott a mágiája. Farkassá az első gyilkosságomat követően váltam, drága édesanyám félrelépésének köszönhetően,
de mindenáron helyre akarta hozni a hibáját, így a farkasgént azon nyomban elfojtotta bennem szintén egy idétlen varázslattal.

Család

Always and forever. Elijah, Rebekah és én megfogadtuk anyám sírja fölött,
hogy örökké együtt leszünk, kitartunk egymás mellett bármi is történjék. Legtöbb idejüket valóban velem töltötték, bár gyakran kényszerültem arra, hogy koporsókban tároljam őket. Mit tehettem volna? Ígéretet tettünk, csak próbáltam betartani. Az említett testvéreim voltak a leghűségesebbek hozzám, Elijah bátyám és a kishúgom, Rebekah. Tényleg igyekeztek kitartani mellettem, bármekkora fattyúnak is tartottak, a testvérük voltam, vér ide vagy oda. Kol és Finn már egészen más kérdés. Finn mindig is anyuci pici fia volt, s közülünk ő volt az egyetlen, aki nem tudta megszokni a vámpírlétet, s bármikor eldobta volna magától az életet, akkor is ha ezzel a miénket is elveszi, mert olyannyira egyetértett anyánkkal. Szerintük nem volt helyes a létezésünk. Kol épp az ellenkezőjét hitte mindig is, talán túlzottan is beleszokott az új életünkbe, mindent összevetve ő volt mindig is a legvadabb közöttünk, kevés dologban értettünk egyet.
A szüleinkkel csakugyan ez volt a helyzet. Mikael mintha tudat alatt mindig érezte volna, hogy nem az ő sarja vagyok, egy kegyetlen vadállat volt, Esther pedig azután távolodott el tőlem, hogy fény derült a mocskos kis titkára. Röviden: a családunk ősi és bonyolult.

Play by

Joseph Morgan





Ez az én történetem...

Evil isn't born. It's made.

Niklaus! - eget rengető ordítás visszhangzott a fák között, egy kisgyermek az egyik hatalmas, vaskos fa tövében kuporgott. - Niklaus! - hangzott fel újra az üvöltés, ezúttal még haragosabb volt, rémisztőbb minden hangnál. A kisfiú az általa faragott, apró falovat szorongatta remegő kezei között. A kisfiú én voltam, Mikael hangja és léptei pedig egyre közeledtek. - Niklaus! - az újbóli ordításra ezúttal felriadtam, izzadtságban fürödve ültem fel az ágyamban, a rám tekeredett takarót egyetlen mozdulattal rúgtam le magamról, így kiszabadítva a lábamat. - Hát tényleg nem tudsz békén hagyni, öregember? - üvöltöttem a levegőbe, de közben azt reméltem nem hallja a tűz ropogásától és a kíntól, ami a pokolban várt rá.
Rebekah sétált be az ajtón, aggódó arckifejezést öltve magára, s mivel nem hálóing volt rajta, tudtam hogy nem aludt még. Azt kívántam bárcsak én se tértem volna nyugovóra. - Minden rendben, Nik? - hangja ártatlan volt, törődő, már-már hallottam a fejemben a kislány hangját, aki egykor ő volt. Tudatlan, ártatlan, emberi. Az álom után újra feléledt bennem a tűz, amit a Mikael iránt érzem haragom táplált. Gyűlöltem őt, ennyire embert még soha, de soha nem gyűlöltem, mint a nevelőapámat. Üldözött minket, s Estherrel karöltve tette tönkre az életünket. Fiatalok voltunk még, néhányan közülünk még szinte gyermekek, mint Rebekah és Kol... ők pedig fogták mindezt a gyermeki ártatlanságot és sutba vágva szörnyeket kreáltak a tulajdon utódjaikból. Háborgott a gyomrom a gondolatmenetemre. - Jól vagyok, én csak... - felsóhajtottam és lehunytam a szemeimet néhány pillanatra. Kimásztam az ágy szélére és összekulcsolt ujjakkal meredtem a földre. A húgom úgy nézett rám, hogy még csak rá sem kellett emelnem a tekintetem, éreztem a "tudom hogy hazudsz" pillantását magamon. - Mikael nevét kiabáltad. - a halk kérdésre csak a fejemet ráztam egy ördögi félmosoly kíséretében. - Nem tud már ártani nekünk. Ez csak egy álom volt, drága Bekah. - egyszerre szerettem volna megnyugtatni őt is, magamat is. Mikael remélhetőleg már a pokol tüzén perzselődött, a legmélyebb bugyraiban szenvedett az örökkévalóságig, de legrosszabb esetben is csak szellemként, egyedül lézeng a purgatóriumban. Ez utóbbi eshetőségbe nem akartam belegondolni, még a gondolat is hányingert keltett bennem, hogy körülöttünk lófrál. Megveregettem a matracot, rámosolyogva a kishúgomra, de ő csak állt ott, rémültem meredt rám, eltátott szájjal. Ajkai közül rövidesen vér szivárgott és nyöszörgő hangot hallatott, mire én felugrottam és a nevét mormoltam magamon kívül, sokkos állapotban. Nem értettem mi történik. Nem telt bele fél másodperc, egy kísérteties, hátborzongató nevetés töltötte be a szobát, Rebekah teste a földre hullott, bőre lassan elszürkült, a sötét erek kidudorodtak rajta. Mikael állt a tetem fölött, Rebekah szívét szorongatva véres ujjai között, haja a vállát verdeste a szélben. Ledermedve, könnyes tekintettel bámultam magam elé, sem megszólalni, sem moccanni nem tudtam. A nyitott ablak felé kaptam a fejem, s mire visszafordultam, Mikael két centire állt tőlem, fölém hajolt, jéghideg lehelete az arcomat súrolta. - Ez a te hibád, fiú! - üvöltötte egyenesen az arcomba. Felriadtam, de ezúttal rögtön talpra is kecmeregtem és egyenesen Rebekah szobájába indultam. Az ajtó tárva nyitva volt, ő pedig nem volt a szobában, az ágya üresen, vetetlenül árulkodott róla, hogy nem töltötte itthon az éjszakát. Visszasétáltam a szobámba, dühös, hangos léptekkel és rögtön a mobilomért kezdtem kotorászni a székre terített nadrágból. A fülemhez emeltem és dühösen beszélni kezdtem a rögzítőre, miután az idegesítő, fülsüketítő sípolás abbamaradt. - Rebekah! Amint ezt meghallgatod azonnal hazavonszolod a segged, különben visszaduglak az átkozott koporsódba! Megértetted?! - egyszerűen kinyomtam a telefont és az asztalra csaptam. Rátámaszkodtam a székre, majd a következő pillanatban egy hatalmas reccsenés szakította félbe a hajnali csöndet, a szék pedig kettétörve hevert a szoba másik felében.







Well, don't be fooled, love.
I'm the devil in disguise.

avatar
Hibrid vagyok
✦ Megérkezés időpontja ✦ :
2017. May. 07.
✦ Hozzászólások száma ✦ :
8

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Klaus Mikaelson   Kedd Május 16, 2017 2:51 pm


Elfogadva

A legelső hibrid, Klaus

Ahogy olvastalak, elkezdtelek megsajnálni... nem lehet kellemes folyamatosan rettegni a nevelőapádtól, aki nem csak a te halálod, de a testvéreidét is akarja. Nos, reméljük nem tér vissza a halálból.
Amúgy semmi kivetnivalót nem találtam az ET-ben, nagyon tetszett. Meg hát, ismerős volt már a fogalmazási mód és tudtam, mire számíthatok. Örülök, hogy Klaus is megérkezett közénk, de ígérd meg, hogy Mystic Falls közelébe nem jössz!  

Jó játékot, és ne felejts el foglalózni!



Dear Diary, today will be different. Today I will smile. It will be genuine.

avatar
Vámpír vagyok
✦ Megérkezés időpontja ✦ :
2017. Mar. 09.
✦ Hozzászólások száma ✦ :
143

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Klaus Mikaelson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Klaus Mikaelson
» Mikaelson család kunyhója
» Klaus hálószobája
» Rebekah Mikaelson - The Girl, Who Loved Too Esily
» Mikael Mikaelson

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG* 2017 :: Karakterek birodalma :: Elfogadott karakterek :: Hibridek-
^
ˇ