Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
suttogások
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Theophile Rhodes


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Halston Sage

Stephanie Stafford
Szomb. Júl. 14, 2018 1:25 am



Sikátor

Ruby Jacqueline Hale
Csüt. Júl. 12, 2018 7:39 pm



Nappali

Alesea R. Hyland
Szer. Júl. 11, 2018 11:34 pm



Caralyn Crawford

Caralyn Crawford
Szer. Júl. 11, 2018 7:53 pm



Chicago Guilty

Always and Forever
Szer. Júl. 11, 2018 3:58 pm



EOF - Empire of Fantasy

Vendég
Szer. Júl. 11, 2018 1:35 pm



Sikátor

Kai Parker
Szer. Júl. 11, 2018 2:34 am



Udvar

Kai Parker
Szer. Júl. 11, 2018 2:00 am



Livin in New York

Always and Forever
Szer. Júl. 11, 2018 12:14 am



Lysander Dequan

Lysander Dequan
Hétf. Júl. 09, 2018 8:00 pm
Ennyien vagyunk
létszámunk
Fajok Lányaink Fiaink
Vámpírok 6 4
Boszorkányok 6 0
Vérfarkasok 0 3
Hibridek 2 1
Tribridek 0 0
Eredetiek 0 1
Eretnekek 0 0
Szirének 1 0
Démonok 1 1
Vadászok 2 1
Emberek 1 2
Összesen 19 13

Share | 
 

 Theodore Storm

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Theodore Storm   Vas. Május 14, 2017 3:08 pm

Theodore Storm
I'm not a perfect person, there's
many thing I wish I didn't do...


Becenév:
Theo (nem igazán szeretem, ha olyan emberek becéznek, akiket utálok... szóval ne próbálj meg így hívni!)
Titulus:
Rebel Little Brother
Születési hely, dátum:
Richmond, 1993. október 2.
Faj:
Vérfarkas
Beállítottság:
Hetero
Play by:
Chace Crawford

Átváltozás:
16 éves voltam, amikor történt. Tudni kell, hogy fogalmam sem volt, mi lakozik bennem... így hát nem is számítottam rá, hogy egy átbulizott nap és egy ártatlan kocsikázás folytán az életem totálisan megváltozhat. Ha lehet úgy fogalmazni, az életem pokol lett. Egy kisfiút, Matt Callaway-t öltem meg. Nem szándékosan. Hülye voltam és fiatal, kezelhetetlen és lázadó. Szóval, hogy teljes képet adjak erről a napról: elmentem a haverjaimmal megünnepelni a születésnapom. Ittunk, szórakoztunk, aztán belém hasított a felismerés, az ötlet, az isteni szikra: jó lenne meglépni erről az átkozott helyről, ami annyi rossz érzést és emléket hozott már az életembe. Jeff benne volt. Daneville-be akartunk menni, hogy ott új életet kezdhessünk. Igen, valamiért benne lett volna abban, hogy velem tart - nem tudom, miért. Én vezettem. Tehát elindultam a főút felé, hogy elhagyhassuk Mystic Falls-t. Ekkor történt a baleset. Egy gyerek kiszaladt az útra és elütöttem. A reakcióidőm már sehol sem volt az alkoholmennyiségnek hála, amit magamba öntöttem, így esélyem sem volt félrerántani a kormányt. Azaz igen, csak már késő volt. A helyzet iróniája, hogy a gyerek, aki meghalt, annak a lánynak az öccse, akinél a bátyám a fél életét tölti...... kínos, mi?
Család:
Édesanyámat, Marianat elveszíszítettem, ugyanis egy betegségben meghalt. Ő volt az egyetlen nő, akire igazán felnéztem és akit sosem felejtek el. Azt hiszem, nála jobban senki sem ismert engem és rettentően hiányzik. Sosem fogom megszokni, hogy nincs többé és mardosa bűntudat, hogy nem tudtam neki segíteni. Pedig ez hülyeség, nem is tehettem semmit a betegsége ellen.
Apám, aki a Michael nevet viseli, sosem volt jelen az életemben. Fogta magát és kisétált az ajtón, mielőtt megszülettem volna. Én már nem voltam túl értékes a számára... Hát, őszintén, nem hiányzik.
Van egy bátyám, Nathaniel, akire ha régen fel is néztem, vagy a példaképem volt, ma már semmit nem jelent a számomra. Amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá, akkor hagyott magamra és helyettem egy csajt választott - na nem romantikus értelemben (bár ki tudja?), hanem csak vigyáznia kellett valami gazdag libára. Engem meg... hátra hagyott. Mondhatom, szép és jó testvér, igaz?

Ez az én történetem
It's only been a lifetime

Sokáig irigyeltem azokat, akiknek teljes családja volt. Apa, anya, testvérek, nagyszülők és a többi.  Aztán elkezdtem utálni őket, amiért nekem ez nem adatott meg. Édesanyám idejekorán meghalt, apám még akkor elhagyott, mielőtt megismerhettem volna, a bátyám meg… nos, ő egy gazdag lánykát, Carmen Callaway-t választott helyettem, akit én csak fruskának vagy hisztis libának hívtam és rá vigyázott éjjel-nappal. Nekem nem maradt semmije, pláne nem ideje. Bátran kimondhatjuk hát, hogy egyedül maradtam, pedig nagyon nagy szükségem lett volna rá. Az életemet magam irányítottam, nem szólt rám senki, vagy ha a bátyám néha meg is próbálta, nem törődtem vele. Aki nem tud a testvérével rendesen foglalkozni, akkor néha se akarjon beleszólni az életébe. Legalábbis így gondoltam és így is gondolom a mai napig.
A 16. születésnapom előtt ismertem meg Jeffet, aki a viselkedésével elérte, hogy meg tudjak neki nyílni. Fogalmam sincs, hogyan történt, de ő lett az, akinek néha kiöntöttem a szívem. Viszont… egy tragédia is az ő nevéhez fűződik, jobban mondva az enyémhez, de eléggé közrejátszott a jelenléte benne. A 16. születésnapom. Valamin összevesztem a bátyámmal, Nateel, így nem volt maradásom otthon. Kissé feldúltan és ingerülten toppantam be Jeffhez, aki egyből tudta, mi a megoldás. Ha már születésnap és láthatólag jó lenne terelni a gondolataim, össze kellene hozni egy bulit. Igazából jól éreztem magam, tényleg. Áthívta még pár haverját és iszogatni kezdtünk, volt zene. Tényleg minden jól alakulhatott volna, ha estefelé fel nem jön az ötlet: hagyjuk el a várost. Tűnjünk el, hagyjuk itt Mystic Fallst és az idióta bátyámat. Jeff benne lett volna, hogy újra kezdjük valahol máshol. Két fiatal kölyök voltunk, nem mértük fel a helyzet komolyságát. Kocsiba ültünk, megjegyzem, eléggé ittas állapotban. Én aznap vezettem azt hiszem, életemben legelőször. De sikerült, nem volt vele gond, egészen addig, amíg… fel nem bukkant az úttesten egy kisfiú. A reflexeim tompák voltak és későn fékeztem, illetve kaptam félre a kormányt. Akkor és ott nagyon megrémültem. Jeffre néztem, majd kinyitottam az ajtót és kiszálltam, hogy megnézzem a kisfiút. Vér volt mindenütt és mozdulatlanul feküdt. Ledermedtem. Arra emlékszem, hogy Jeff kiabál és visszaránt a kocsiba, hogy húzzunk innen.
Ez a nap, ha lehet, megváltoztatta az egész életemet. Pokollá vált. Fogalmam sem volt a bennem lakozó farkasról, amivel az első telihold éjjelén meg is kellett küzdenem…
Azóta jó néhány év eltelt. A bátyámmal nem javult a kapcsolatunk, de ez gondolom, nem túl meglepő. Néha beszélünk, de még mindig mérhetetlen utálatot érzek az irányába. Vagy fájdalmat, nem is tudnám megmondani. De nem tudhatja, hogy még fontos a számomra egy kicsit. Egy nap majd végleg eltűnik a szívemből minden érzés, ami hozzáköt és akkor már csak a vezetéknevünk és a bennünk csörgedező vér fogja tudni, hogy testvérek vagyunk.
Jeffel pedig tartjuk a kapcsolatot, mert bár köze van a múltam sötét foltjához, végtére is nem miatta halt meg az a gyerek, hanem miattam és ha valakire, hát rá mindig is számíthattam.
Ez lenne nagyjából a történetem, az életem, vagy az abból kiragadott részletek. Nem egy lányregény, igaz? De az élet nem tündérmese. Főleg egy olyan világban, ahol vérfarkasok és boszorkányok szaladgálnak szabadon. Na meg, még ki tudja, mik.

but tonight you're a stranger or some silhouette

avatar
Vérfarkas vagyok
Kapcsolatban :
☾ Forever alone
Play by :
☾ Chace Crawford
Keresem :
☾ My best friend (my love)

Léptek száma :
50

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Theodore Storm   Kedd Május 30, 2017 4:51 pm

Gratulálunk, elfogadva
It's only been a lifetime

te utolsó szemétláda

Engem ért a megtiszteltetés, hogy üdvözöljelek az oldalon! te mocsok Remélem, jól fogod magad érezni - már nagyon vártalak, és látom, hogy remek játékok elé nézünk majd! fordulj fel!!
Nagyon jól összeraktad a lapot, egyaránt átjött belőle Theo nehéz múltja és bonyolult jelene is. Theo elég bonyolult esetnek tűnik, kezelhetetlennek, mégis úgy látom, szorult még belé jó, és lehet, hogy csak több törődésre vágyna.
Azért ne felejtsd el, hogy míg a barátok jönnek-mennek, addig a családod örökké veled marad. Nem biztos, hogy a megfelelő emberhez húzol... Az éremnek pedig mindig két oldala van, a bátyádnak biztos nyomós oka volt arra, amit tett. De hát ez már a te döntésed, a játéktéren megannyi lehetőség vár rád, hogy a kezedbe vedd a sorsodat és rendezd mindenkivel a kapcsolatodat, akit méltónak találsz rá.
Így hát nem is tartalak fel tovább. Örülök, hogy én fogadhattalak el, és alig várom, hogy a játéktéren is ütközzünk! Lenne hozzád egy-két szavam...

Vendég

Vendég

Vissza az elejére Go down
 

Theodore Storm

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Életek, történetek :: Akik megtalálták a békét :: Vérfarkasok-
^
ˇ