Silhouette FRPG* 2017
Üdvözlünk az oldalon!

Egy The Vampire Diaries, illetve The Originals témájú szerepjátékos világba keveredtél. Nézz szét, olvass el mindent és csatlakozz! Sok sorozatos karakter vár gazdára, de akadnak canonok is, valamint egyéb keresett karakterek is. Biztos, hogy megtalálod a neked megfelelőt, de akár saját karaktert is alkothatsz!

2017. április 14-én nyitottunk meg.



A Staff;
Elena, Hayley é& Stefan



 
The devils on your shoulder...
silhouette frpg

A veszteséget feldolgozni nagyon nehéz. A gyász, a fájdalom felemészti az embert, de még egy vámpírt is. Hogyan bírkózik meg valaki a testvére halálának gondolatával? És ha az elválás örökre szól? Ha vámpír az illető, akkor az "örökké" nagyon hosszú.
A történetünk a hatodik évad elejétől indul, bár vannak változások. Azonban egy valami biztos: Damon és Bonnie meghaltak (minden jel erre mutat, de a lány nagyija elhintette, hogy mindent előre elrendezett), így a szeretteiknek meg kell birkózniuk az elvesztésükkel. A kérdés csak az, ki hogyan éli meg, hogy a szeretett személy nincs többé. Stefan elég rosszul, hisz még a városból is képes lelépni. Elena pedig gyógyfüvekhez fordul és elhiteti magával, hogy minden rendben - egészen addig, amíg ki nem találja az igazi megoldást.
Mystic Falls már nem mágiamentes övezet, így minden visszatérhetne a rendes kerékvágásba, azonban kérdés, hogy ez mikor és hogyan fog sikerülni.
New Orleans világában a fogaskerekek működésbe léptek. Míg a vámpírok és a boszorkányok, illetve Klaus és Marcel hatalmi harcukat vívják a Francia negyed uralmáért, Hayley pedig gőzerővel harcol a mocsárba kirekesztett, átokkal sújtott vérfarkasok felemelkedéséért, addig a külső erők egyre nagyobb seregekben gyülekeznek a határoknál: az Ötök Testvérisége visszatért, és egyetlen céljuk az Ősi vámpírok kiirtásával megtisztítani a Földet a vámpíroktól. Még szerencse, hogy az egyetlen fegyver, a misztikus fehértölgy karó, Klausnál van, igaz? Mi van azonban, ha az Ötök testén kirajzolódó tetoválások olyan helyre vezetnek, ahol százával, ezrével nő a fehértölgy? Az összes vadász, aki csak él és mozog, tucatjával rendelkezne a veszedelmes fegyverrel, s összefogva talán elhozhatják a vámpírok korszakának végét... Hacsak New Orleans vámpírjai és mindenki, akinek kedves a leszármazottak élete, össze nem fognak, hogy megállítsák a Testvériséget - ha kell, bármi áron.

Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
silhouette frpg


2017. július 20. - Jelölj te is! 2017* nyár díjai



Nyomatékosan megkérünk minden játékost, hogy helyszínt önmaguktól ne hozzanak létre! Hamarosan bevezetésre kerül egy reag számláló és ne okozzon kavarodást, hogy az üres hozzászólást is hozzáadja. Használjátok bátran a Helyszínkérő topicot!
Köszönettel; a Staff

SFamily
silhouette frpg

Oldalunk nem csak itt, hanem a facebook-on is elérhető! Ha tagja vagy a családunknak, akkor csatlakozz! Admini közlemények, csevegések, ilyesmik várnak rád.

Utolsó bejegyzéseink
silhouette frpg
Charlotte szobája

Yesterday at 11:55 pm


Raktárépületek

Yesterday at 10:39 pm


Avatar- és névfoglaló

Yesterday at 5:45 pm


Charlotte Grey

Yesterday at 5:41 pm


Asztalok

Yesterday at 3:24 pm


Padok

Yesterday at 2:20 pm


Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Information
silhouette frpg

Téma: The Vampire Diaries & The Originals FRPG
Főadmin: Elena Gilbert
Társadminok: Hayley Marshall, Stefan Salvatore & Damon Salvatore
Megnyitott: 2017. április 14.
Elérhetőség: e-mail (ha írsz, jelezd a chatben!)


Share | 
 

 Bejárat

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Bejárat   Vas. Jún. 18, 2017 11:23 am



Theo & Carmen
there's no excuse for being rude to a girl

Theodore szavaira egyből összeszaladt a szemöldököm. Méghogy negédes stílus... Mintha annyira törném magam, hogy jópofizzak vele. Egyszerűen csak szeretek normálisan viselkedni másokkal.
- Jómodornak hívják. Tanulhatnál egy keveset - szúrtam vissza, mert ha már ő bunkózik, akkor az nekem is megy. Attól még, hogy egy palotába zárva nőttem fel, elég sok tv-t néztem ahhoz, hogy bármelyik srác szókincsét alulmúljam. Köszönni pedig, bármennyire is utálunk valakit, alapvető udvariassági gesztus, még ha az látványosan nem is érdekli, én hogy vagyok. Én sem kedvelek rengeteg embert, csak Theoval ellentétben igyekszem nem éreztetni ezt velük ennyire nyilvánvalóan.
A további, kedves monológjából két dolgot fogtam fel: hogy Nate nincs itthon, ő pedig pakol. Amilyen bájos személyiség, feltételeztem, nem épp nagytakarításban van, ez pedig felkeltette az érdeklődésemet. Elutaznak valahova? A többi édes megjegyzése arról, hogy menjek haza és nincs itt dolgom, lepergett rólam. Mi, nők, nagyon jók vagyunk abban, hogy csak azt halljuk meg, amit meg akarunk hallani. Úgyhogy amint hátrébb lépett, beléptem az ajtón és becsuktam magam után, természetesen Bobbyval együtt. Ez technikailag Nate lakása, és ő mindig beengedte a kutyát, úgyhogy nem Theodore miatt fogom a folyosón hagyni, mint valami csomagot.
- Nincs itthon? Nem mondta, mikor jön? - Gondterhelt pillantással lestem körbe a lakásban, hátha valamiért hazudott és Nate valójában itthon van. A ház azonban tényleg üres volt, leszámítva kettőnket. Szomorkás sóhajjal vettem tudomásul, hogy ma sem fogok beszélni vele, de ha már idáig eljöttem, legalább a süteményt itt hagyom. Lefektettem a kutyát a lábtörlőn, nehogy Theo hisztirohamot kapjon tőle, aztán a süteménnyel a konyhába indultam.
- Elutazol? Mikor jössz vissza? - kíváncsiskodtam. Kibontottam a zacskóból a süteményt és kitettem a pultra, közben a szemem sarkából figyeltem, mit csinál. Úgy tűnt, nincs a topon, és mivel róla volt szó, Nate történetei alapján bármit kinéztem belőle. - Egyél sütit - tettem hozzá, fejemmel a tálon felhalmozott aprósütemények felé bökve. Jól néztek ki, leszámítva, hogy megégtek... Csak egy egészen icipicit... Az a fekete szín a kakaóportól van!
- Jól vagy? Sápadtnak tűnsz. Vagy inkább olyan... zöldnek.
Kezem automatikusan mozdult, ujjbegyeim alig érintették Theo homlokát, ahogy félresimítottam pár tincset. Nem éreztem, hogy láza lenne, szóval valószínűleg semmi komoly, és remélhetőleg nem is fertőző.

notes || music || words


avatar
Boszorkány vagyok
✦ Keresem ✦ :

✦ Megérkezés időpontja ✦ :
2017. May. 14.
✦ Hozzászólások száma ✦ :
10

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bejárat   Vas. Jún. 18, 2017 1:19 am




Carmen & Theo


Borzalmas éjszakám volt, még úgy is, hogy bevettem azt a gyógyszert, amit a drágalátos bátyám behozott nekem. Nos, nem ért sokat. De mindegy, mert nem érdekelt, tényleg nem… hisz ez a nap volt a szabadulásom napja. Mintha a börtönből engedtek volna szabadon több ezer év bezártság után. Egy táskát szedtem elő az ágyneműtartó mélyéről és az ágyra dobtam, majd kinyitottam. Azért bíztam benne, hogy a bátyám nem dobálja ki az itthon hagyott cuccaimat, így első körben csak a fontosabb dolgokat kezdtem bepakolni, meg a kedvenc ruháimat, amik le sem szakadtak rólam. Ideje lett volna felfrissíteni a ruhatáram… elgondolkodva bámultam az egyik szakadt felsőmet, majd egy vállvonással a földre dobtam, mintegy jelezvén magamnak, hogy az a kukában végzi. A fürdőszobába indultam, hogy összeszedjem a fogkefémet, poharamat, a kedvenc spraymet és egyebeket. Nem volt túl sok holmim… talán azért, mert nem vagyok csaj. Visszamentem a szobámba és bedobáltam ezeket is a táskába, majd a gyomromra csúsztattam a kezem. Émelyegtem. Kissé a fejem is fájt, de le akartam küzdeni a rosszullétet, hogy mire a bátyám hazaér, már ne találjon itthon. Nem akartam semmiféle búcsút, nem akartam egy szót sem váltani vele… féltem attól, hogy visszatáncol attól a döntéstől, amit végül is ő maga hozott meg. Azt, hogy elenged. A konyhába indultam, hogy szerezzek egy pohár vizet és vehessek be még egy gyógyszert, mikor kopogást hallottam. Elnéztem az ajtó felé, majd odaléptem és kinyitottam. Először meglepődtem, de két pillanat után kiült az arcomra az utálat.
- Mit keresel itt? Nem kell ez a negédes stílus. Megvagyok. – Reagáltam a szavaira, miközben végigmértem. A kérdésére lepillantottam a kutyára.
- A kutya marad. Őt nem hozod ide be. Sőt, miért is akarsz bejönni? Nathaniel nincs itthon. Nem tudom, hol van, de jobb is, hogy nem zavar a pakolásban. – Ejtettem meg egy vigyort. – Szóval, nincs rád időm. Menj haza. – Villantottam rá egy erőltetett mosolyt, majd hátrébb léptem. – Az ajtót majd zárd be, kösz. – Biccentettem oda, majd a konyhába léptem és előkerestem végre a gyógyszert meg a poharat, amit megöltöttem vízzel. Szükségem volt végre a gyógyszerre, mert úgy éreztem, menten szétesek… A rosszullétet, a másnaposságot mindig utáltam, de nem mondtam volna le róla, hisz az alkohol mindig meghozta a jókedvet.
Azon merengtem, a csaj felfogta-e, hogy nem szívesen látott személy itt. Nem akartam, hogy itt legyen, nem akartam találkozni azzal a személlyel, aki életem egyik legnagyobb hibájára emlékezetett… méghozzá arra, hogy megöltem valakit. Tudat alatt talán emiatt sem akartam találkozni vele és ezért utáltam őt nagyon. A két lábon járó emlékeztetőm volt. Egy sóhajjal a mosogatóba raktam a poharat, majd elpillantottam a vállam felett az ajtó felé, vagy a lányra, ha az mégis utánam jött.


436 szó ❀  kredit



 
I'm not a perfect person...

avatar
Vérfarkas vagyok
✦ Keresem ✦ :
☾ senkire sincs szükségem... csak egy barátra (yepp, jeff)
✦ Megérkezés időpontja ✦ :
2017. May. 14.
✦ Hozzászólások száma ✦ :
43

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bejárat   Vas. Jún. 18, 2017 12:40 am



Theo & Carmen
túl álmos vagyok, hogy bármit is írjak ide

Nate egy pár napja nem vette fel a telefont, és bár azt ígérte, visszahív, mégsem tette. A főiskolán láttam ugyan párszor, de nem nyílt alkalmunk mélyebb beszélgetésekre. Láttam rajta, hogy aggasztja valami, és szerettem volna megbizonyosodni róla, hogy rendben van. Hiába vártam azonban, hogy felhívjon, a telefonom egyszer sem szólalt meg. Úgy döntöttem, ezt nem hagyhatom annyiban, így hát sütöttem egy nagy tál süteményt és nekivágtam Bobbyval a városnak. Jó nagy kerülőúton mentünk a Storm lakáshoz, hogy a kutyus kisétálhassa magát, plusz addig is élvezhettem a jó időt, a napsütést és a mosolygós arcokat. Milyen szép is a szabadság annak, aki a fél életét bezárva tölti! Egy egyszerű séta a városban mérhetetlen örömmel tölt el, ráadásul addig sem kell az otthoni feszült légkörben kuporognom, ami amúgy is egy lapáttal még puskaporosabb, mióta Alexis beköltözött hozzánk. Sosem mulasztja el az orrunk alá dörgölni, mennyire utál nálunk lenni. Apa arra kért, hogy legyek vele kedves, és isten látja lelkem, tényleg igyekszem, de az a kis boszorkány nem hagy sok lehetőséget...
Nem sokszor jártam eddig Nate lakásán, hiszen az öccse is vele él, és köztudottan nem igazán látott soha szívesen - Lexyhez hasonlóan ő sem sokszor hagyta ki a lehetőséget, hogy bebizonyítsa, mennyire gyűlöl. Bár tudnám, mit ártottam neki azon túl, hogy a bátyja éveken át járt hozzánk, és hogy apám pénzének köszönhetik, hogy meg tudtak élni! Ha így mutatja ki a háláját, akkor milyen lehet a barátaival? Nem szerettem a közelében lenni, nyugtalanított valami vele kapcsolatban, és ennek köze sem volt ahhoz, hogy vérfarkas.
Mély levegőt vettem a kapucsengő előtt, majd a gombért nyúltam, hogy csöngessek, de egy bácsi pont akkor nyitotta ki előttem a kaput. Sietve hátrébb léptem, mire megtartotta nekem az ajtót. Hálás mosollyal beléptem a lépcsőházba, csak az ajtó előtt fogtam rövidre Bobby pórázát, a mellkasomhoz szorítva a süteményes zacsit, hogy a jobbomat szabaddá téve bekopoghassak. Türelmesen vártam, hogy Nate ajtót nyisson, de természetesen az emlegetett szamárral találtam szemben magam.
Két meglepett pislantás után bizonytalan, barátságos mosolyra húzódott az ajkam.
- Szervusz, Theodore! Hogy vagy?
Egyelőre nem osztottam meg vele a jövetelem okát. Reméltem, hogy előbb beenged, mivel nem szerettem volna a folyosón beszélgetni vele.
- Bejöhetek?

notes || music || words


avatar
Boszorkány vagyok
✦ Keresem ✦ :

✦ Megérkezés időpontja ✦ :
2017. May. 14.
✦ Hozzászólások száma ✦ :
10

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Bejárat   Szer. Május 31, 2017 6:05 pm

***

avatar
Egy sziluett vagyok
✦ Keresem ✦ :
✦ Megérkezés időpontja ✦ :
2017. Mar. 03.
✦ Hozzászólások száma ✦ :
346

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bejárat   

Sponsored content


Vissza az elejére Go down
 

Bejárat

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG* 2017 :: Silhouette PRESENT :: Mystic Falls :: Otthonok :: Storm ház-
^
ˇ