Silhouette in the Darkness
Whoever enters here

give up all hope
Karakter neve ℘
Jelszó ℘
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
We're broken souls
in the darkness
Jelenleg 32 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 32 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (133 fő) Pént. Feb. 02, 2024 5:51 pm-kor volt itt.
It always seems impossible
until it’s done
Hesperus
Csüt. Márc. 16, 2023 1:09 am


Always and Forever
Vas. Dec. 12, 2021 10:34 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:53 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:52 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:52 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:48 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:40 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:40 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:39 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:37 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:37 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:36 pm



Megosztás
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
ÜzenetSzerző
TémanyitásParkoló EmptyCsüt. Május 27, 2021 11:29 am

Szabad játéktér
Félbehagyott kör

Always and Forever
Örökkön-örökké
a legtöbbet birtokló
Always and Forever



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló Nui9OmD
Legfelsőbb szint:
The Survivor

Ez az én történetem :
Parkoló 99b4938c245b0cd431ace7968390674e0ee9f16a
"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Parkoló F97377f1957c2499834fa8de31fda3cd119039ef
Az életem ennyi titkot rejt :
1120
Ennyi éve vagyok a világon :
7
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
℘ A body without a soul
A fiók mögött :

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyVas. Ápr. 25, 2021 1:26 am



To: Bluebell Swan


Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármilyen tanítás.


Elképzelésem sem volt arról, mit láthatott ez a lány, de az lejött, hogy nem szívesen beszélne róla és így nem is terveztem erőltetni nála a témát. Magamban csak annyit reméltem, hogy mégse olyan borzalmas a helyzet és előbb-utóbb visszatalálnak egymáshoz. Egy testvér ajándék… és pocsék dolog elveszíteni. Nincs annál rosszabb. Gyengén megráztam a fejemet, ahogy elkezdtek a fejembe szivárogni a bátyámmal való közös emlékeim. Hiányzott. Én öltem meg. És ezt sosem fogom megbocsátani magamnak, hisz erre nincs bocsánat akkor sem, ha nem szándékosan tettem.
- Ne mondd ezt, Blue… - Ritkán hívtam így, talán nem is szerette, de most nem is figyeltem a megszólítására, csak a témára fókuszáltam. – Nem meséltem, de volt egy testvérem. Egy bátyám... 16  voltam, mikor meghalt… – Nem akartam elmondani, hogy mit tettem. - …és rettenetesen hiányzik. Viszont nekem már nincs lehetőségem beszélni vele, sem megölelni, de neked van. Ne szalaszd el. – Sóhajtottam. Nem akartam túlságosan belemászni az életébe, de ennyit azért mondhattam.
- Nem, nem ősellenség, sokkal inkább… - Keresni kezdtem a szavakat, majd végül kiböktem a valóságot. - …egy régi szerelem. Váratlan találkozás volt. – Legszívesebben elsüllyedtem volna az első pillanatokban, de talán a találkozó végén megint csak úgy éreztem magam. Hülye voltam, nem is kicsit.
Időközben követtem a Grill felé, és hallgattam őt, vagyis a választ.
- Ez érdekesen hangzik. – Vontam fel a szemöldökömet, majd el is gondolkodtam kicsit. Egyszerre három fajt képvisel valaki? Ismerősen hangzott a történet, mégsem jutott eszembe, hol hallottam már róla. Végül nem is erőltettem meg az agyam, nem volt annyira lényeges. A Grillbe érve a pulthoz indultam, majd ott le is adtam a rendelést: forrócsoki neki, nekem pedig latte. Ezek után néztem a lányra kérdőn.
- Foglaljunk be egy asztalt, nem? – Arra céloztam, hogy ne a pultnál ácsorogjunk, ha egy mód van rá. Amennyiben belement, úgy el is kezdtem keresni egy asztalt magunknak és el is indultam, hogy helyet foglalhassunk.
310 words ➢ Fight Song ➢ note: Parkoló 981359934kredit



Lycoris Fairwell
Eretnek
a mágia benne lapul
Lycoris Fairwell



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló Tumblr_inline_p1qeq9bmBL1szhxe8_540
E szint:
Siphoner

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
24
Titulus :
✶ Sweet but psycho
Másik felem :
Killian Lacroix?
Parkoló B438ffb9de24d23c3b8e5ec25d4e3d59
you are my life
Ennyi éve vagyok a világon :
161
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
✶ Jennifer Morrison
Tartózkodási helyem :
✶ Everywhere
℘ ℘ ℘ :
Parkoló Tumblr_inline_nm5e9dAbc91rifr4k
Az álarc mögött :
✶ Eliffe

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyVas. Feb. 14, 2021 1:31 pm


To: Lycoris

A fejrázására csak bólintottam, figyelembe véve ezzel, hogy nem szeretne beszélni a dologról. Nem is erőltettem, ha készen áll rá, úgyis elmondja. Vannak olyan dolgok, amiket az ember nem szívesen oszt meg másokkal, ez van. Én sem igazán tudtam, hogyan feleljek a kérdésére, vágjam rá egyszerűen a választ, vagy próbáltam szép köntösbe burkolni? Inkább egy harmadik opciót választottam.
- Valami borzalmasat. Azóta nem tudom, hogyan viselkedjek Daisy-vel és az apámmal. Mintha egy hatalmas fal húzódna köztünk. - sóhajtottam kissé elkeseredetten. Egyelőre nem tértem a tárgyra, mert nem igazán tudtam, ilyesmit hogyan mondhatnék el. Még én is alig tudtam megemészteni, sőt, nem is sikerült, olyan volt látni azokat a képeket újra és újra a fejemben, mint mikor az ember egy rémálomra emlékszik vissza.  
- Vagy talán minden még jobban elromlik, és már nem hozhatom helyre. Talán annyira megromlik a kapcsolatunk, hogy soha többé nem tudunk már egymásra nézni, vagy beszélni a másikkal normálisan. Ettől félek, Lycoris. - vallottam be, hiszen emiatt nem mertem lépni, nem mertem a testvéremnek elárulni, miért is tértem vissza. Egy részem talán a bizonytalanságban akarta hagyni Daisy-t, hogy ugyanolyan pocsékul érezze magát, mint én. Ez pedig egy kicsit megijesztett, nem akartam bosszút állni rajta, mégis volt egy sötétebb oldalam.
- Akkor már megérte idejönnöd. Már ha a másik találkozás nem valami régi ősellenségeddel történt. - Egy kicsit el akartam viccelni a komoly témákat. Nagyon örültem a nőnek, ennél jobbkor nem is pottyanhatott volna újra az életembe.  
- Menjünk, persze. Bent egy forrócsoki mellett mindent elmesélek. - mosolyogtam rá. Tényleg jó érzés volt újra látni. - Igen, ez egy természetfeletti suli. Vámpíroknak, boszorkányoknak, vérfarkasoknak. És ezek kombinációjának. Esküszöm, én nem tudtam, hogy valaki lehet egyszerre mindhárom. - néztem rá séta közben egy kicsit meghökkenve.  




Parkoló 2909147992  ♡ youtube ♡ 286 szó

Bluebell Swan
Elszívó boszorkány
másból nyeri a mágiát
Bluebell Swan



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló 2a6dbaffb76324901f7531b5e071ab608c5c22ed
E szint:
Benandanti

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
14
Titulus :
❱ dark princess ❰
Másik felem :
❱ maybe with her in the future ❰
Parkoló 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f575a6769395f6b335657617730413d3d2d3931353839323838322e313631663161316364313037613761623136343435363135363830312e676966?s=fit&w=1280&h=1280
Ennyi éve vagyok a világon :
20
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
❱ Kaylee Bryant ❰
Tartózkodási helyem :
❱ MF ❰
Keresem :
Az álarc mögött :
❱ Alice from Wonderland ❰

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyHétf. Jan. 11, 2021 12:25 pm



To: Bluebell Swan


Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármilyen tanítás.


A fejemet ráztam a kérdésre. Belle-t az egyik barátomnak tartottam, kivételesnek, de még vele sem osztottam meg igazán az életem részleteit. Valahogy jobban éreztem magam a tudattól, hogy megtartottam magamnak dolgokat és elzárkóztam; védtem magamat. Igen, bután hangzik, de még egy baráttól is védenie kell magát az embernek.
Kíváncsian kezdtem figyelni, ahogyan az általam tanult varázslatokról beszélt és arról, hogy megtudott valamit.
- Mit láttál? – Komolyan néztem rá, aggódva. Nem tudtam hirtelen, melyik varázslatom által tudhatott meg valamit, de abban biztos voltam, hogy bármelyik is, én nem akartam semmit tönkretenni.
- Nem tudom, mit tudtál meg, de ne halogasd. Minél előbb beszélsz vele, annál hamarabb tisztázódik a helyzet, nem? – Ingattam a fejem. Nem mintha én szakértője lettem volna a „beszéljük meg a dolgot” helyzeteknek, mert inkább menekültem el, mintsem beszéltem volna. Ékes példája volt ennek Celian, aki talán az Igazi volt a számomra, mégis inkább faképnél hagytam, mert én egyszerűen ilyen voltam.
- Hát, nem terveztem, hogy sokáig maradok, de te vagy a második ismerős, akivel összefutottam itt – Magyaráztam, miközben félrenéztem. Persze, hülyeség volt, hogy Celian miatt maradtam, hisz azóta nem is láttam őt, de mégis ő volt az egyik oka annak, hogy még nem mentem el. Pillanatokkal később néztem újra a lányra, majd megvontam a vállam. – Nem iszunk meg inkább valamit? Közben mesélj a suliról. Mintha azt hallottam volna, természetfeletti körökben, hogy valami különleges suli a magunkfajtáknak. Igaz ez? – Érdeklődtem, miközben tettem néhány lépést a Grill felé és vártam, hogy ő is velem jöjjön.
245 words ➢ Fight Song ➢ note:   :<3:    ➢ kredit



Lycoris Fairwell
Eretnek
a mágia benne lapul
Lycoris Fairwell



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló Tumblr_inline_p1qeq9bmBL1szhxe8_540
E szint:
Siphoner

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
24
Titulus :
✶ Sweet but psycho
Másik felem :
Killian Lacroix?
Parkoló B438ffb9de24d23c3b8e5ec25d4e3d59
you are my life
Ennyi éve vagyok a világon :
161
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
✶ Jennifer Morrison
Tartózkodási helyem :
✶ Everywhere
℘ ℘ ℘ :
Parkoló Tumblr_inline_nm5e9dAbc91rifr4k
Az álarc mögött :
✶ Eliffe

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyHétf. Dec. 21, 2020 11:05 pm


To: Lycoris

Örültem, hogy nem tolt el magától, mert ahogy cselekedtem, egyből megijedtem, talán nem kellett volna... Végül visszaölelt, sőt, szorosabban húzott magához, ami nagyon jól esett. Lycoris kezdett olyanná válni számomra, mint egy nővér, pedig olyan nagyon régóta nem ismertem még. Volt köztünk valami kimondatlan kötelék, barátság, azt hiszem, de én sosem voltam túl jó az ilyesmiben. Gyerekkoromban is szívesebben voltam az ikertestvérem közelében, mint más gyerekekkel, félénk voltam, ám ha belendültem, akkor alig lehetett bírni velem. Furcsa kettősség volt ez bennem, de sok másik gyerek lehetett így ezzel.
Visszamosolyogtam rá, viszont volt egy olyan érzésem, nem akarja, hogy rákérdezzek. Mintha csalódottságot hallottam volna ki a hangjából.
- Akarsz beszélni róla? - kérdeztem végül, ezzel esélyt adva neki, hogy kitérjen a válaszadás elől, ha szeretne. Semmit sem akartam ráerőltetni, elüldözni végképp nem. Végre volt valaki a városban, aki megértett engem.
Hálás voltam neki, amiért segített a varázslatokban, ráadásul ő nem ítélt el amiatt, amiért nincs saját erőm. Rengeteg boszorkány démoni ivadéknak tartott minket, velejéig romlottnak, gonosznak, vagy csak nem soroltak minket a fajtájuk közé. Nem mintha erről mi tehettünk volna. Csak mert a természet csúf tréfát űzött velünk, attól még mi is boszorkányok voltunk.
- Köszönöm a segítséget, mindegyik nagyon hasznos volt. Már a koncentráció is jobban megy. - kezdtem, először nem tudtam, folytassam-e. De ha neki sem mondom el, akkor mégis kinek? A testvérem titka lassan felemésztett, muszáj volt kiadnom magamból. - Megtudtam valamit az egyik által. A testvérem tényleg titkolt valamit, csak épp... kicsit nagyobb horderejű, mint hittem... - halkultam el a végére, az ujjaimat tördelve. Még mindig nem sikerült megemésztenem a dolgot, ami nem volt csoda. Mégiscsak Daisy felelt anyu haláláért, s még el is titkolta apuval együtt, ami jobban fájt, mint maga a tény.
- Nem szántam még rá magam, hogy beszéljek Daisy-vel. Amint szóba kerül a dolog, kiderül. - sóhajtottam. - A város nem nekem való, de a suli jó dolog. Te meddig maradsz? Hogy bírod elviselni ezt az unalmat? - Próbáltam vidámabb téma felé terelni a beszélgetést, mert valahogy mindketten lehangoltak volunk. Egy kis vicc nem oldott meg semmit, de legalább a hangulaton változtathatott minimálisan.




Parkoló 2909147992  ♡ youtube ♡ 350 szó

Bluebell Swan
Elszívó boszorkány
másból nyeri a mágiát
Bluebell Swan



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló 2a6dbaffb76324901f7531b5e071ab608c5c22ed
E szint:
Benandanti

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
14
Titulus :
❱ dark princess ❰
Másik felem :
❱ maybe with her in the future ❰
Parkoló 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f575a6769395f6b335657617730413d3d2d3931353839323838322e313631663161316364313037613761623136343435363135363830312e676966?s=fit&w=1280&h=1280
Ennyi éve vagyok a világon :
20
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
❱ Kaylee Bryant ❰
Tartózkodási helyem :
❱ MF ❰
Keresem :
Az álarc mögött :
❱ Alice from Wonderland ❰

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyKedd Nov. 17, 2020 9:28 am



To: Bluebell Swan


Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármilyen tanítás.


Nem kellett volna, hogy meglepjen a közvetlensége, hisz Európában is ilyenné fejlődött a barátságunk, vagy mi is ez… nehéz volt így neveznem valakit, még gondolatban is, mikor mindenkit távol tartottam magamtól, amennyire csak lehetséges volt. Visszaöleltem a lánynak a meglepettségem ellenére is, majd némileg meg is szorongattam. Örültem, hogy látom, bármennyire is nehezemre esett kimondani ilyesmit, vagy bevallani akár saját magamnak. Hagytam elhúzódni végül.
- Ez lett volna a tippem – Mosolyogtam. A lányt fürkésztem, végigmérve olykor, változásokat keresve rajta, de hiába. A kérdése pedig el is terelte a gondolataimat; vállat vontam. - Tudod jól, hogy folyton úton vagyok. Tudod, a nyomozás miatt – Meséltem neki, hogy a gyermekem után kutattam. Bár a fejleményekről, hogy 99% eséllyel halott, nem akartam beszámolni neki, és reméltem, ő sem kérdez rá. Néha úgy éreztem, nem maradt számomra semmi ezen a világon.
- És, minden rendben veled? Hogy mennek a varázslatok? Hasznodra volt valamelyik? – Érdeklődtem, továbbra is magamon tartva a mosolyom. Közben körbenéztem, valami padot keresve, hátha akad, mert nem akartam ácsorogva beszélgetni. De mondjuk az is jó ötletnek tűnt, hogy a Grillbe megyünk, azonban egyelőre nem vetettem fel az ötletet, hisz nem tudtam, siet-e valahová vagy csak lézeng ebben a kisvárosban. – És apropó, meddig maradsz? – Kérdeztem még rá egy lényeges dologra, ami így hirtelen az eszembe jutott. Belle nem tűnt kisvárosi típusnak és azt is nehezen hittem el, hogy most itt van. Olyan… tipikus Európai lánynak tűnt, mintha csak oda teremtették volna, a szó legtöbb és legszorosabb értelmében. Bár nem hibáztattam volna azért sem, ha környezetváltozásra vágyott.
252 words ➢ Fight Song ➢ note:   :<3:    ➢ kredit



Lycoris Fairwell
Eretnek
a mágia benne lapul
Lycoris Fairwell



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló Tumblr_inline_p1qeq9bmBL1szhxe8_540
E szint:
Siphoner

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
24
Titulus :
✶ Sweet but psycho
Másik felem :
Killian Lacroix?
Parkoló B438ffb9de24d23c3b8e5ec25d4e3d59
you are my life
Ennyi éve vagyok a világon :
161
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
✶ Jennifer Morrison
Tartózkodási helyem :
✶ Everywhere
℘ ℘ ℘ :
Parkoló Tumblr_inline_nm5e9dAbc91rifr4k
Az álarc mögött :
✶ Eliffe

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyHétf. Nov. 16, 2020 3:55 pm


To: Lycoris

Igazán furcsa volt az újratalálkozás a testvéremmel. Bármennyire is próbáltam örülni neki, annak, hogy újra egymás közelében vagyunk, közös szobán osztozunk, akárcsak régen... nem ment. Amikor már egy kicsit kezdtem feloldódni, elengedni magam, beugrottak a képek, Daisy emlékei arról a napról... Képtelen voltam ezen túllépni, de bevallani sem akartam még neki. Kapott még egy esélyt, hátha bevallja ő maga, még akkor is, ha borzasztóan nehéz volt magamban tartani. Emiatt nem is értettem, ő hogy volt képes rá, talán emiatt nem jött velem a nagyiékhoz.
Az elmúlt néhány napban igyekeztem annyira elkerülni őt, amennyire csak lehetett, tanulni a könyvtárba jártam, ha pedig nem ott voltam, a Grillben ütöttem el az időt egy könyv és sült krumpli társaságában. A beilleszkedést egyelőre elnapoltam.
Nem számítottam ismerős arcra, hiszen senkit sem ismertem a városban, ahová normális esetben be sem tettem volna a lábamat. A kisvárosokat nem nekem találták ki, itt nem volt nyüzsgés, sokszor mintha élet sem lett volna. Ennek ellenére mégis ismerős hangot hallottam meg a parkolóban, méghozzá egészen közelről, amitől hirtelen összerezzentem. Óvatosan fordultam meg, majd széles mosolyra húzódtak ajkaim, amint a hanghoz arcot is társíthattam.
Nem is gondolkodtam, csak mozdultam előre, karjaimat hirtelen a nő köré fonva, annyira örültem az ismerős személynek. Annak a személynek, aki rengeteget segített nekem még a világ egy másik felén, akinek részben köszönhető volt az önbizalmam a varázslás terén.
- Lycoris! - húzódtam végül el tőle, kissé szégyenlősen billentettem testsúlyomat a jobb lábamra. Nem akartam így letámadni, de a zűrzavar közepette, amit az életemnek nevezhettem, igazán rám fért egy barátságos arc.
- Meséltem a tesómról, aki egy kisvárosban él. Nos, ez volna az, a híres Mystic Falls. - Tártam szét a karjaimat, mosolyomon pedig hirtelen egyfajta grimasz kerekedett felül. - Na és te? El sem hiszed mennyire örülök neked! Kész űrlénynek érzem magam itt. - újabb grimasz, bár ez már kevésbé volt erőteljes.




Parkoló 2909147992  ♡ youtube ♡ 307 szó

Bluebell Swan
Elszívó boszorkány
másból nyeri a mágiát
Bluebell Swan



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló 2a6dbaffb76324901f7531b5e071ab608c5c22ed
E szint:
Benandanti

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
14
Titulus :
❱ dark princess ❰
Másik felem :
❱ maybe with her in the future ❰
Parkoló 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f575a6769395f6b335657617730413d3d2d3931353839323838322e313631663161316364313037613761623136343435363135363830312e676966?s=fit&w=1280&h=1280
Ennyi éve vagyok a világon :
20
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
❱ Kaylee Bryant ❰
Tartózkodási helyem :
❱ MF ❰
Keresem :
Az álarc mögött :
❱ Alice from Wonderland ❰

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyHétf. Nov. 16, 2020 1:06 pm



To: Bluebell Swan


Néha egy ölelés többet üzen és mélyebb élményt ad, mint bármilyen tanítás.


Valószínűleg ostobaság volt maradnom. Mégis miben reménykedtem, hogy majd többször összefutok Celiannal? Elvégre miatta akartam itt maradni elsősorban, de ez nagyon nagy hülyeség volt a részemről. Azonban abban sem voltam biztos, hová kéne indulnom. Talán vissza Európába? Ott elég sok időt töltöttem el és a nyomozáson túl jó életem volt ott. Az ottani boszorkányok hellyel-közzel befogadóak voltak és talán hasznukra válhatnék. Ezen gondolkodtam, miközben a parkolón keresztül igyekeztem a Grill felé.
Ekkor pillantottam meg egy ismerősnek vélt alakot, egy lányt, pont… nos, a helyzet az, hogy őt pont Európában ismertem meg. S habár hozzám képest ott fityegett a tojáshéj a fenekén, elég sokat beszélgettünk és sok időt töltöttünk együtt. Nem egy varázslatot tanult tőlem és nem mind volt… teljesen „fehér”. Elgondolkodtam viszont, hogy Ő mégis mit keresne pont itt? Bár, mintha mesélt volna arról, hogy a testvére egy távoli helyen van egy suliban. Mystic Fallsról beszélhetett?
Mielőtt Belle eltűnhetett volna a szemem elől, vámpírsebességemet használva suhantam közelebb hozzá, mögé, hogy egészen pontos legyek.
- Belle? – Megérintettem a karját finoman, majd el is húztam a kezem, hisz nem akartam megijeszteni. – Kicsi a világ. Mit keresel Mystic Fallsban? – Elmosolyodtam és ha ő maga nem fordult meg, akkor azzal a lendülettel elé léptem.
Nem voltak igazán barátaim soha és igazából senkit sem engedtem közel magamhoz, amióta Celiant elhagytam; úgy éreztem, nincs jogom még több életet tönkretenni. De Belle talán átverekedte magát azon a falon, amit felépítettem. Pont azzal, hogy nem is akarta mindezt, csak… tanácsokat várt tőlem és tudást a varázslataihoz. Kíváncsian figyeltem a lányt, aki véleményem szerint semmit nem változott; ugyan annak a kedves lánynak tűnt, mint akkoriban.
265 words ➢ Fight Song ➢ note:  szia, kislány Parkoló 3808243726   ➢ kredit



Lycoris Fairwell
Eretnek
a mágia benne lapul
Lycoris Fairwell



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló Tumblr_inline_p1qeq9bmBL1szhxe8_540
E szint:
Siphoner

Ez az én történetem :
Az életem ennyi titkot rejt :
24
Titulus :
✶ Sweet but psycho
Másik felem :
Killian Lacroix?
Parkoló B438ffb9de24d23c3b8e5ec25d4e3d59
you are my life
Ennyi éve vagyok a világon :
161
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
✶ Jennifer Morrison
Tartózkodási helyem :
✶ Everywhere
℘ ℘ ℘ :
Parkoló Tumblr_inline_nm5e9dAbc91rifr4k
Az álarc mögött :
✶ Eliffe

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyPént. Okt. 06, 2017 12:13 pm

Fagyott játék.
Szabad játéktér.

Always and Forever
Örökkön-örökké
a legtöbbet birtokló
Always and Forever



163
C szint:
Kalmithil
Parkoló Nui9OmD
Legfelsőbb szint:
The Survivor

Ez az én történetem :
Parkoló 99b4938c245b0cd431ace7968390674e0ee9f16a
"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Parkoló F97377f1957c2499834fa8de31fda3cd119039ef
Az életem ennyi titkot rejt :
1120
Ennyi éve vagyok a világon :
7
Lejátszási listám :
Akinek az arcát viselem :
℘ A body without a soul
A fiók mögött :

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptySzer. Jún. 07, 2017 10:12 pm


tag: Gabriel
all I wanna do is be
touched.
Az evés, a vér ivása nem éppen a legcsábítóbb tulajdonsága a vámpírlétnek, de ha már muszáj akkor tegyük, élvezetessé a dolgot. Éppen ezért is nem szeretem, ha valaki megzavar közben. Főleg, ha egy olyan valaki zavar meg benne, akinek nagyobb a szája, mint a józan esze. Végtére is egy eretnek vagyok, aki birtokában van a vámpírok minden természetfeletti képességének és ugyan úgy igaz ez a boszorkányok képességeire is. Persze nem vagyunk egy hétköznapi faj és elég nehéz is minket felfedezni, ha mi nem akarjuk, hogy tudjanak rólunk. Viszont ez a „Ha megölöd kitépem a szíved.” megnyilvánulás elég viccesvolt ahhoz, hogy meghozza a kedvem egy kis csevegéshez. Úgyhogy szépen kihúztam a fogaim a sebből, még egy utolsó cseppet lenyaltam a fiú véréből és végül eltávolodtam annyira, hogy kába és erőtlen szemeibe nézve megidézhessem.
- Menj haza, aludt ki magad és felejtsd el, ami történt. – tettem hozzá mosolyogva az utolsó szavakat.
Miközben a kissé támolygó srác elsétált, én tettem egy-két határozott lépést az idegen vámpír felé és jókedvűen méregettem.
- Neked még nem mondta senki, hogy nem illik vacsora közben megzavarni az embert? – cukkoltam jókedvűen.
Feledtébb szórakoztatott, hogy szerinte képes lettem volna megölni azt a kisfiút. De az még inkább, hogy szerinte Ő képes lenne végezni velem.
- Amúgy majd szólj, ha meg kellene ijednem tőled, mert eddig nem áll jól a szénád. – dőltem neki az egyik öreg autó platójának.
Nem is értem, hogy valakibe, hogy szorulhat ennyi udvariatlanság és savanyúság egyszerre. Talán nem ártana neki ha kapna egy kis energia löketet. Talán egy csinos szöszi vagy fekete neki is meghozná a kedvét a szórakozáshoz.
Ahogy végig mértem, feltűnt, hogy egy régivágású vámpírral van dolgom ami kimondottan felizgatta a fantáziámat. Egy nálam idősebb vámpír mindig jó példa lehet arra, hogy mit ne csináljunk, vagy éppenséggel mit csináljunk.
Ott van példának okáért Katherine vagy éppen Marcell. Mind a ketten idősebbek mint én, és mégis mind a ketten más miatt vállnak néha nevetségessé a szememben. De ugyanakkor vannak olyan pillanatok amikor mégis felnézek rájuk és azt merem mondani, hogy na igen. Ebben a dologban biztos, hogy követi fogom a példáját. Éppen ezért kíváncsi vagyok mi lakozhat ebben az alakban.
- Amúgy ha csak azért jöttél, hogy elrontsd a vacsiorámat akkor feladat teljesítve. Viszont ha nem haragszol akkor én még éhes vagyok és ritka erre az igazán jó falat. – motyogtam játszott szomorúsággal.
Persze még korántsem végeztem mára. Sem vele, sem pedig a vacsorámmal. Alighanem csapok ma egy görbe estét és kitudja, még az is lehet, hogy hazaviszek valakit aki elég szimpatikus lesz ahhoz, hogy ezt kiérdemelje.
♥ spenny

Vendég
Vendég
avatar
163
C szint:
Kalmithil

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptySzomb. Jún. 03, 2017 11:03 pm

Sophie & Gabriel


Mystic Falls tipikusan olyan kisváros, amit a sorozat gyártók és a filmesek előszeretettel használnak, hiszen szinte mindenki ismer mindenkit, mégsem olyan érzés mintha egy kis konzerv dobozban sétálgatna az ember és ha kettőt balra fordul akkor ugyan oda jut, mint ahonnan elindult. Kellő képen nagy, de mégsem annyira, hogy elvesszen benne az ember. Ideális kisváros olyanoknak akik ki akarnak szakadni a pörgő hétköznapokból és valami lassabbra váltani… nem értem az ilyen embereket. Szeretem a pörgést, odáig vagyok a nagy városokért, New York, Washington na és persze ott van az angyalok városa is. Mégis ide jöttem… ahol a kis vadászom könnyen a nyomomra akadhat. Talán épp ezért, mert már kezdtem unni a magányt és egy kis társaságra vágytam… vagy azért jöttem ide mert a drága teremtőm is ebben a városban időzik? A fene tudja, de nem is igazán érdekel, a lényeg, hogy itt vagyok és az utcákat járom, vacsorámat keresem, egy olyan ember személyében aki megérdemli, hogy a nyakába mélyesszem a fogaimat és kiszívjam édes vérét. Nem az összest, sohasem pocsékolnék, és nem is akarok feltűnő lenni. Ha elkezdenek hullani az emberek akkor előbb utóbb újra vámpír vadászatra indulnak az emberek, nekem pedig elég a személyes vadászom, nincs szükségem többre.
Az ivók felé veszem az irányt, hogy is hívják ezeket mostanság? kocsma? Nem dehogy, az túlságosan is alpári kifejezés… talán bároknak vagy klubboknak ahova az emberek szórakozni járhatnak. Fiatalok, egyetemisták, felnőttek és idősek egyaránt fellelhetőek az ilyen helyeken, egy baj van csak velük… aki ilyen helyen tartózkodik azoknak a vére már meg van fűszerezve egy kis, vagy inkább jó nagy adag alkohollal. Szeretem az alkoholt, önmagában, nem pedig az éltető nedűhöz keverve, amit nem azért iszom mert kedvem tartja hanem mert muszáj.
Ha találnék olyat aki nem lenne ittas azzal az lenne a gond, hogy kiskorú, gyermekből pedig nem iszom. Soha.
Még be sem érek, mikor lépteket hallok. Vámpír, kétség sem fér hozzá, és a préda választása miatt egy pillanatig elgondolkodok, hogy talán a teremtőm az de nem, ő sohasem festetné be szőkére a haját. Lassan, de nem óvatos léptekkel közeledek hozzájuk, kíváncsi vagyok hány éves lehet a fiú… nem tűnik túlságosan idősnek és ez felbosszant.
- Ha megölöd kitépem a szíved. - Közlöm a szőkeséggel higgadt mély hangon.

×lesz ez még jobb is ×




Vendég
Vendég
avatar
163
C szint:
Kalmithil

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló EmptyVas. Május 28, 2017 4:50 pm


tag: Gabriel
all I wanna do is be
touched.
Alapvetően Mystic Falls egy unalmas amerikai kisváros lenne, ha nem vonzana magához ennyi természetfeletti lényt. Én is halálra unnám itt magam, ha nem lenne feltett szándékom, hogy pontot tegyek a Katherine Pierce-hez fűződő viszonyom végére. Mindezt pedig akár mennyire is szeretném gyorsan megtenni, sajnálatos módon nem tehetem meg. Nem kapkodhatom el a dolgokat, kI kell várnom a legmegfelelőbb pillanatot ahhoz, hogy hatásos legyen a belépőm. Lényegében hatalmas előnyöm van vele szemben amiatt, hogy ismerem, de tulajdonképpen ebből az előnyből adódik a legnagyobb hátrányom is. Hiszen Ő is legalább annyira jól ismer engem, mint én Őt. Azt azonban nem gondolnám, hogy számításba veszi, hogy ennyi idő elteltével utána jövök és szemmel tartom azokat akik egy parányit is fontosak neki valamilyen beteges okból kifolyólag. Mint például a kisebbik Salvatore fiú, az Ő imádott Stefan-ja.
Mert hát mégis miért is tenném? Ő nem tett nekem semmi rosszat. Soha nem került az utamba és még csak véletlenül sem akart nekem keresztbe tenni. Egyetlen egy bűne van, méghozzá az, hogy balga módon egyszer Ő is szerette Katherine-t, még ha nem is teljesen olyan módon, mint ahogyan én tettem.
Most azonban kénytelen kelletlen felhagytam a kukkolással és úgy döntöttem kiveszek egy szabadnapot. Szükségem van némi felpezsdülésre és egy kis vacsira, ami egy ilyen helyen, mint az egyetlen bár ebben a porfészekben nem is lesz olyan lehetetlen feladat.
Egy kis szempilla rebegtetés, egy-két csábos pillantás és máris nyerésre álltam még úgy is, hogy az erőmet be sem kellett vetnem. Minden túl könnyedén ment, ami Őszintén szólva eléggé frusztráló tud lenni. Nem ártana már ha egyszer az életben meg kellene küzdenem az ennivalómért. Na nem mint ha túl sok esélye lenne az illetőnek, de már csak az elképzeléstől is felébred bennem a vadászösztön. De mit tehet az ember lánya, ha egyszer halhatatlan, örök ifjú, szexi szőkeség képében tengeti a mindennapjait. Amit szeret is piszkosul kihasználni ahhoz, hogy elérje amit csak szeretne.
Mint ahogy most is elértem, hogy ez a szőke hajú, kék szemű egészem szemrevaló srác kikísérjen a parkolóhoz és ott kezdetét vehesse az este szórakoztató része.
- Most pedig egy hangot se. – igéztem meg mosolyogva, miközben egészen közel hajoltam hozzá majd a nyelvem hegyét végig futtattam a nyakának feszes ívén, végül pedig belemélyesztettem tűhegyessé váló szemfogaimat.
Igazán magával ragadó érzés amikor a feszes, fiatalos bőr úgy pukkan a fogaid alatt és a sűrű sötét vér úgy csurog le a torkodon, mint amikor egy érett lédús almába mélyeszti valaki a fogait. Mohó és vágyakozással teli érzés fogott el, miközben egyre csak ittam az ismeretlen fiú enyhén alkoholos vérét. Az érzékeim úgy élesedtek ki, mint egy vadmacskáé. Hallottam a közvetlen közelemben lévő élőlények hangját, a szél lágy susogását és egy a közelben ólálkodó másik vámpír lépteit a neszező avarban a parkoló túloldaláról.
Nagyon nem szeretem ha megzavarnak evés közben, főleg olyankor amikor már napok óta nem cserkésztem be senkit. Egy morcos eretneknél meg nincs rosszabb. Úgyhogy remélem jó indokkal zavarta meg a nassolásom ez az idegen alak.
♥ spenny

Vendég
Vendég
avatar
163
C szint:
Kalmithil

Parkoló Empty
TémanyitásParkoló Empty


Ajánlott tartalom
163
C szint:
Kalmithil

Parkoló Empty
 

Parkoló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next