Néhány hete raboltattalak el az embereimmel, miután megtudtam, hogy közöd van a vámpírokhoz. A foglyom vagy, de ettől függetlenül jól bánok veled. Kaptál egy saját szobát, a nekem dolgozó emberek lesik minden kívánságodat, csak épp nem teheted ki a lábad a házból, egyelőre még a szobából sem. A célom az, hogy kiszedjem belőled a vámpírok titkait, s mindent, amit tudni lehet róluk. Egy idő után majd érzéseket kezdek táplálni irántad, de mindez megmaradna a plátói "szerelem" szinten, hacsak te nem döntesz másképp, hiszen én nem éppen az érzelmekről vagy a gyengédségről vagyok híres. Gondoskodom rólad, s ahogy az az előtörténetemben olvasható, ha bántódásod esik, akár a saját embereimet is képes vagyok megbüntetni, hiszen szükség van rád a tervemhez, fontos vagy.

//Szeretném, ha a név maradna, már csak a jelentése miatt is ("szabad ember" - ironikus, nemde? ), a pbhez nem ragaszkodom annyira, de Troian tökéletes lenne a karakterhez, aki egy erős, büszke jellem, s nem törik meg könnyedén. A vámpírokhoz való viszonya szabadon választott!//