Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



A little party never killed nobody

Sonja Sinclair
Szomb. Okt. 20, 2018 4:55 pm



Igenis létezik fiú-lány barátság

Alexis Callaway
Szomb. Okt. 20, 2018 1:49 am



Jennifer Summers

Larissa Blackwell
Szomb. Okt. 20, 2018 12:57 am



Shawn Blackwell

Larissa Blackwell
Szomb. Okt. 20, 2018 12:16 am



Városi temetõ

Larissa Blackwell
Pént. Okt. 19, 2018 8:32 pm



Nappali

Cassidy Hemingway
Pént. Okt. 19, 2018 7:25 pm



Mosdó

Stephanie Stafford
Csüt. Okt. 18, 2018 4:25 pm



Aneliath

Always and Forever
Csüt. Okt. 18, 2018 12:44 pm



Jossie & Lizzie szobája

Elisabeth Saltzman
Kedd Okt. 16, 2018 5:42 pm



Galatoire's étterem

Stephanie Stafford
Kedd Okt. 16, 2018 3:51 pm
Nyerteseink
avagy a nyár díjazottjai
A nyár őrangyala
Always and Forever

A nyár női karaktere
Lara Blackwell & Lizzie Saltzman

A nyár férfi karaktere
Theodore Storm

A nyár párosa
Caroline & Stefan

A nyár játéka

A nyár előtörténete

A nyár alkotója
Elena Gilbert
Ennyien vagyunk
létszámunk
Fajok Lányaink Fiaink
Vámpírok 7 6
Boszorkányok 9 2
Vérfarkasok 2 4
Hibridek 1 0
Tribridek 0 0
Eredetiek 0 1
Eretnekek 1 0
Szirének 2 0
Démonok 1 1
Vadászok 3 2
Emberek 1 2
Összesen 26 19

Share | 
 

 Raktár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Raktár   Szer. Szept. 19, 2018 2:18 am


Reagan & Lizzie
"THE SKY WAS CLOUDLESS AND OF A DEEP DARK BLUE."


Mindazok után, amiken mostanában keresztülmentem, határozottan úgy érzem, hogy megérdemlek egy kis kikapcsolódást, egy normális estét, távol a sulinak nevezett diliháztól, távol annak a borzalmas estének az emlékeitől, amikor a drága bácsikámmal találkozva majdnem elvéreztem az udvaron, a semmi közepén. Ahogy elérkezett a hétvége, és a kimenő ideje, tudtam, nem igazán számít, hogy hány barátomat tudom elrángatni magammal a Grillbe, hogy együtt iszogassunk és szórakozzunk, mert ha kell, egyedül is simán lelépek a Salvatore birtokról, és keresek magamnak társaságot a bulizáshoz, csak kiszabadulhassak végre. Afelől se kételkedjen senki, hogy alkoholfogyasztásra is sor kerül, mert a beszereztem egy hamis személyit is, amely szerint már húsz éves vagyok, és amivel látszólag legálisan fogyaszthatok alkoholt. Kívülről úgy tűnhet, a lázadó korszakom csúcsát élem, de ez ennél sokkal többről szól. Kicsi korom óta szigorú szabályok között nevelkedtem, amelyek azt a célt szolgálták, hogy biztonságban legyek, Josieval egyetemben. Mint a Gemini koven egyik utolsó leszármazottja és még élő tagja, mint egy boszorkány és vámpírvadász gyermeke, aki később egy vámpírt nevezhet az édesanyjának... mint a Salvatore iskola megalapítóinak csemetéje, és egyben diákja – és ez a lista mintha sosem érne véget – lényegében úgy érzem, túl sok figyelem terelődik rám, amióta csak élek. Már három évesen szirénekkel és démonokkal kellett felvennem a harcot, és folyamatos harcnak érzem azóta is az életet, pedig nem vágyom másra, csak arra, hogy normális legyek, normális családdal. Egy átlagos tinilány, átlagos suliban, átlagos élettel. De ettől baromira messze vagyok, és most, hogy a nagybátyám újra felbukkant, csak még távolabb sodródtam. Egyetlen figyelmetlen pillanat – amint magányra vágyra kiszöktem a szobámból – elég volt, hogy majdnem holtan végezzem, és most már retteghetek, hogy bármelyik pillanatban visszatérhet az az őrült, hogy befejezze, amit elkezdett, vagy ismét lemészárolja a családunkat. Immár sokadszorra. A félelmeim nem alaptalanok, viszont jól megalapozzák a szokásosnál is felelőtlenebb viselkedésemet. De ahogy mondtam, ez több lázadásnál. Élni akarok, igazán élni, és harcolni mindenért, ami fontos nekem, amit el szeretnék élni, amit megvalósítanék, vagy amihez épp kedvem van. Még akkor is, ha ez jelenleg nem jelent mást, mint egy kellemes, egész estés kikapcsolódást, lehetőleg baráti körben.
Szerencsére nem kellett túl sok meggyőző erőt bevetnem ahhoz, hogy a legfontosabbak velem tartsanak a Grillbe, és még az iszogatás sem volt ellenükre. Egy-két óra, és néhány pohárka vodkanarancs után azonban a társaság java elpárolgott, csupán néhányan maradtunk, hogy szórakoztassuk a Whitmore-ról idetévedt főiskolás srácokat. Az este azonban így sem tarthatott örökké. Nagy merészen úgy döntöttem, nekem nem kell a fuvar, én gyalog szeretnék visszatérni a város központjából a birtokra, és nem zavartatva magamat azon, hogy ehhez nem lesz társaságom, egyedül hagyom el a bárt, és indulok meg az utcán. Még két lépést sem teszek, amikor valaki váratlanul nekem ütközik, majd elnézést kér, de mire bármit felelhetnék, egy apró szúrást érzek, majd elsötétül a világ.
Nem tudom, mennyi idő telt el, sem azt, hogy hol vagyok, vagy hogy mi történt... Lassan, csigatempóban tisztul ki a kép, és nyerem vissza az erőmet. Még kicsit kába vagyok, ahogy felemelem a fejem, és a homályos tekintetem találkozik a férfiéval. Az arcáról a környezetre rebben a pillantásom. Mi ez a hely? Egy raktár? Az elemlámpák kereszttüzében hunyorognom kell. Mozdulnék, de ólomsúlyúnak érzem a testem, és a kezem... mintha beleakadna valamibe... Ekkor eszmélek rá, hogy a földön kuporgok megbilincselve.
- Mi a franc?! - szalad ki a számon a döbbent kérdés, majd immár élesebben fókuszálva villan a tekintetem az előttem levő férfira, és annak kezében a … az ott egy pisztoly?
- Ki maga? Mi... mi történik? Mit akar tőlem? - A hangom egyszerre dühös és rémült, miközben megrángatom a karjaimat, remélve, hogy enged a bilincs.


Calm Down


there's always
a wild side to an innocent face


™️

avatar
Elszívó boszorkány vagyok
Kapcsolatban :
✩ not anymore
Play by :
✩ Shelley Hennig
Keresem :
✩ my twin, Josie
Léptek száma :
18
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Raktár   Kedd Szept. 18, 2018 10:35 pm



I've never believed I was worth anything..




To: Miss Saltz'


- Tudod csak egyet nem értek... - Fűztem vissza az oldalamra a kardot. - ...hogy egy magadfajta, démon... - Mutattam végig rajta a jobb kezemmel, fentről lefelé haladva, miután sikeresen eltettem az eszközt. - ...mégis miért akarna ártani egy másiknak? Talán elvette a csini pokol hercegnőcskét, és féltékeny vagy? Oh... vagy megbökdösött az éles kis szarvaival? - Hülyéskedtem el, ahogy szarvakat mutattam a fejem felett. - Mindenesetre, legyen, cimbi', avagy Theri'... - Vontam vállat egy hülye pofával. - De honnan tudjam azt, miszerint nem vágsz át, s hogy nem éppen arra játszol, miként végül kiismerve félreállíts?
- Tudok adni helyszínt, neveket, és elérhetőségeket... - Komoly volt, és ekként határozott céljának tartotta, hogy kikerüljön a képből az a bizonyos Kai.  A híres Parker, aki... oh, nem is rémlik. - Mindent megkapsz, amit tudok, és amiből kiindulhatsz. A lényeg az, hogy intézd el. Nem számít, hogy hogyan, miként, vagy mibe is kerül... - Mintha... igen, mintha lenne egy mögöttes tartalom. Tudott valamit, amit én nem. De vajon miről lehet szó? Miért kockáztatja meg azt, hogy egy vadásszal áll le trécselni? Ez nevezhető volna szövetségnek? Miként ezen tűnődtem, fel kellett eszmélnem. Bámult rám, én meg valahol... magam elé. Bólintottam, talán válaszként, vagy csak szimpla búcsúzóul, ahogy megemeltem a telefont. Jelezve, miként mielőbb várom az infót, s ezzel a tudattal hagytam ott. Nem szólva semmit, nem nézve rá, s nem kérdezve egyebet. Tudtam a dolgom. Tudtam, mire, s miként béreltek fel. Nem volt több válasz, ami ehhez kellett.

A telefonom rezgése zökkentett ki a volán mögüli bámulásból, s az unalmas percek sokaságából. Finoman szedtem ki a készüléket a zsebemből.
„Grill...”
S nem kellett több, már indultam is.

Hosszú perceknek tűnt, mire végre kivánszorgott abból a nyavalyás épületből. Mintha a végtelenség időmaratont futott volna, s mintha minden... de tényleg minden ellenem szövetkezne. A kép alapján stimmelt, s nem volt nehéz megállapítani, hogy nincs belőle ezer a világon, így ő lesz az. Kai Parker unokahúga -, személyesen. Érdekes egy családfa. Vámpír anyu, vadász apu, démon bácsika... és ők meg boszik, azaz elnyelők, vagy tudjam is én mi a fenék. A lényeg a vadászat szépsége, s őt pedig nem igazán észbontó leszerelni. Egy félmosollyal mentem el mellette, azaz jobban mondva neki.
- Oh, bocsánat. Nem akartam. - Egy bájos "elnézést" vigyor, és tádám, nesze neked egy altatólövedék. Rögtön el is kaptam ezt követően, és elkezdtem magammal vonszolni a Grill hátsó részére. Könnyedén sikerült bevinnem a raktárba, bár nem igazán volt megerőltető, tekintve, miként éppen senki sem járt erre.
Órák, percek, másodpercek...
Az esteli szakasz kezdett őrjítő lenni, de mégis vártam. Hisz' a türelem rózsát terem ugyebár, s inkább olyankor hallgatnám ki, amikor kedve szerint ordíthat, mert konkrétan nem hallja majd senki. Milyen kis taktikai cselekkel készültem.. Pedig tervben sem volt, csak úgy rögtönöztem. Az altató hatásának pedig már rég el kellett volna múlnia, így a drága Csipkerózsika ébresztgetése ideális ötletnek tűnt.
A kezembe vettem a fegyvert, amelyben még jó pár csinos kis altatógolyó lapult, majdan leguggoltam elé.
- Kis hercegnő, ideje volna kinyitni a kis szemecskéidet.. - Bökdöstem meg a vállánál a fegyverrel, ahogy őt figyeltem. A raktár szűk volt. Telepakolva megannyi itallal, és étellel. A fényt egy jó pár zseblámpa adta, ide-oda elhelyezve. Míg ő... ő le volt bilincselve egy szép kis alumínium szekrényhez, s ha netán azzal próbálkozott volna, hogy szív belőlem egy kis mágiát, akkor.... ugyan. Az neki rohadtul fájni fog..
- Miss Saltz' - Szólongattam, újból megrázva a fegyverrel. Persze, igen, lehet... rémisztő a jelenet, és ki akar majd nyírni, de kérem szépen.. Nem bántom, amennyiben fecseg a kis Kai bácsiról.
Tehát gyerünk, szívi... ébresztő.


words: 592 ❖ I'm so sorry ❖ note: - ❖ kredit



avatar
Az Öt vezetõ egyike vagyok
Kapcsolatban :
with my Gun ↯
Play by :
Mr. Brett Dalton ↯
Keresem :
Léptek száma :
18
Népszerûség :
2

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Raktár   Szomb. Ápr. 01, 2017 2:14 pm


avatar
Értetek vagyunk
Léptek száma :
420
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Raktár   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Raktár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Raktárépület

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls :: Mystic Grill-
^
ˇ