Silhouette FRPG* 2017
Üdvözlünk az oldalon!

Egy The Vampire Diaries, illetve The Originals témájú szerepjátékos világba keveredtél. Nézz szét, olvass el mindent és csatlakozz! Sok sorozatos karakter vár gazdára, de akadnak canonok is, valamint egyéb keresett karakterek is. Biztos, hogy megtalálod a neked megfelelőt, de akár saját karaktert is alkothatsz!

2017. április 14-én nyitottunk meg.



A Staff;
Elena, Hayley é& Stefan

Egy álomban élünk
Silhouette Frpg
Elgondolkoztál azon valaha, hogy sok legendában miért pont az este az az időszak, amikor a legtöbb szörnyűség történik? Vagy azon, hogy az emberek miért félnek ösztönösen a sötéttől, az éjtől? Mintha valami gonosz lapulna benne, valami, amit senki sem ismer, senki sem lát, de retteg tőle, mert érzi a belőle áradó gonoszságot... Te is tudni akarod ezekre a kérdésekre a választ, nem igaz? De hinnél-e nekem, ha azt mondanám, minden mese a vámpírokról, vérfarkasokról és boszorkányokról igaz? A nem értő, tudatlan szemek elől elrejtve, de a felszín alatt ott van a világ az igazi valójában, s minden szegletét mágia itatja át. S pontosan ennek következtében jöttek létre a természet anomáliájaként a vámpírok, vérfarkasok, hibridek, eretnekek, s ki tudja, milyen torz lényeket rejt még az éjszaka… Készen állsz, hogy felfedezd ezt a világot, mely nemcsak izgalmakat, hanem megannyi veszélyt is tartogat a számodra?
Szembeszállhatsz a sötétséggel, megpróbálva eltörölni a föld színéről az emberek számára veszélyes teremtményeket, de ugyanígy melléjük is állhatsz, s élvezheted a hatalmat, a felsőbbrendűséget, azt, hogy mindenki felett állsz… A választás a te kezedben van, ám jól vigyázz, hogyan döntesz, mert annak súlyos következményei lehetnek, s ha egyszer belevágsz ebbe a kalandba, akkor többé nem visszakozhatsz…
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
SFamily

Oldalunk nem csak itt, hanem a facebook-on is elérhető! Ha tagja vagy a családunknak, akkor csatlakozz! Admini közlemények, csevegések, ilyesmik várnak rád.

Utolsó bejegyzéseink
Avatar- és névfoglaló

Today at 1:46 am

Rule Silver

Today at 1:43 am

Nappali

Today at 1:08 am

Stefan && Elena || Come home

Today at 12:56 am

Dr. Maron irodája

írta: Asher Maron
Today at 12:30 am

Royal pub

Today at 12:19 am

Sétány

írta: Meghan Wyatt
Today at 12:12 am

Sétálóutca

Yesterday at 3:46 pm

Utcák

írta: Evelyn Cox
Yesterday at 3:33 pm

Régi Lockwood birtok

Yesterday at 1:29 am

Ennyien vagyunk
Fajok Lányaink ♀ Fiaink ♂
Vámpírok 6 10
Boszorkányok 12 5
Vérfarkasok 3 5
Hibridek 2 4
Eredetiek 1 3
Eretnekek 3 1
Vadászok 3 0
Emberek 11 5
Összesen 41 33
Mi is itt vagyunk
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Ursula Gecko

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Ursula Gecko   Hétf. Szept. 04, 2017 10:00 am


Ursula Raina Gecko

I'm the violence in the pouring rain.
I'm a hurricane.


Becenév

Szinte mindenre hallgatok.

Titulus

the serpent

Születési hely, dátum

New Orleans, 1989. április 1.

Faj

halandó

Család

Paulo volt az, aki kiemelt a nyomorból, ezért mindig is őt tekintettem a családomnak (a főnököm, a legjobb barátom és a szeretőm volt egyszerre), emiatt nagyon sokáig kitartottam mellette - annak ellenére is, hogy sokszor rosszul bánt velem. A halála egyszerre fájdalom és megkönnyebbülés a számomra.

Play by

Maggie Geha





Ez az én történetem...

- Mire gondol most?
Fájdalmas lassúsággal rebbennek a pilláim, ahogy a tekintetemet a doktorra emelem. Élesen hasít bele a szoba csendjébe az irritáló zaj – a béklyóim szimfóniája. Megfeszülnek a végtagjaim, amint a bilincs éle a húsomba mar. Ez pedig akaratlanul is keserű mosolyra rándítja ajkaimat. Mire gondolhatnék? Szabadságra. Bosszúra. Halálra. Arra, hogy az élet mennyire gyarló, és hogy milyen könnyen bemocskolja az ember lelkét. És amire a legfőképpen gondolok… Hogyan jutottam el idáig? (…)
- Arra gondolok, hogy megérte-e.
- Mármint mi érte meg?
- Az élet, amit választottam magamnak.
A nagybátyám egyszer azt mondta nekem, hogy senki sem születik szörnyetegnek, az emberek a saját döntéseik nyomán válnak azzá. Engem azonban ő tett szörnyeteggé.
- Nézzen körül! Maga szerint vajon megérte?
Behunyom a szemeimet, nincs szükség arra, hogy körbenézzek, hiszen megtettem már ezerszer. Lehunyt szemekkel is látom magam előtt a szegényes, ócska kis szobát, amelyet orvosi rendelőként alakítottak ki. A börtön bűze immár olyannyira megszokottá vált számomra, hogy még csak undorodni sem tudok. Pedig nem ehhez a közeghez vagyok hozzászokva, mégis ezt választottam magamnak. A börtönt. Ez volt a szabadulásom kulcsa. Mert mindeddig a hamis szabadságomnak voltam a rabja.
Ez az ember itt nem érthet meg. Így csak egy hűvös mosollyal válaszolok a kérdésre. Tudom, hogy mit gondol. Tudom, hogy azt kéne mondanom, hogy nem érte meg. Azt kéne mondanom, hogy megbántam… minden egyes tettemet. Az ártatlan életek, amelyek az én kezemhez is ugyanúgy tapadnak. Ott voltam én is. Részt vettem benne. Sokszor még élveztem is! Máskor meg undorodtam magamtól. De ez az élet jutott nekem. Nem tudom megfékezni magam. Nem lehetek másvalaki, csakis az a személy, akivé lennem kellett.
Egy szörny.

(…) kétségbeesett grimaszba torzul az arcom, amint meghallom a vészjósló sípolást; rendőrautók jellegzetes szirénája tölti ki a légüres teret. A méregdrága, elefántcsontszínű szőnyeg mohón szívja be magába a karmazsint. Az arcom csupa vér. A lelkem csupa vér. Nem én öltem meg, mégis rajtam szárad most a vére. Túl közel álltam hozzá, amikor agyonlőtték a fiúk. Nem mintha a karmazsin eltakarhatná az arcomon éktelenkedő zúzódásokat. És a szégyent. Mert minden, ami reggel még kék, zöld és lila volt – azt immár megtisztított a vér színe.
És hiába, hogy megannyiszor átéltem már ilyen vagy ehhez hasonló helyzeteket, a lábaim önkéntelenül is, szinte ösztönszerűen gyökereket eresztenek az összemocskolt szőnyegbe.
- Menjetek! – adom ki az utasítást a gengszterbandának, a csatlósaimnak, a családomnak. De akárcsak én, úgy ők is teljesen ledermednek. Nem ostobák ők, nem hagynák itt a főnök nőjét. Elvégre nem kevesebb, mint halál lenne érte a jutalmuk.
Csakhogy én nem mozdulok. Üressé aszott, elfeketedett szívem nagyot dobban a mellkasom rejtekében, mihelyst megfogan az elmémben az elhatározás. Tényleg, igazán érzem, hogy meg kell tennem. Most kell megtennem. Mert máshogy nem lehet. Máshogy nem tudok megszabadulni. Nem eresztene el, csak ha halott lennék…
Így megteszem azt, amit már rég meg kellett volna tennem – az ujjaimat szorosan összezárva emelem a magasba a kezeimet.
Megadom magam. Végérvényesen és visszafordíthatatlanul.
Nem harcolok tovább. Kész vagyok megfizetni azért, hogy ezt az utat, és ezt az életet választottam magamnak. Egy szadista pszichopata oldalán, aki akkoriban még nagyon reményteli választásnak bizonyult. Valójában a pokolnak egy csábító megtestesülése volt csupán. És én kiválasztottam az Ördögöt magát, és neki adtam a szívemet, hogy aztán a pokol tüze égesse el.
Ugye megérte?

- Mit érzett pontosan, amikor letartóztatták? Csalódottságot? Haragot? Megbánást?
- Azt hiszem… megkönnyebbülést.
- És mit fog most csinálni, hogy szabadlábra helyezik?
- Hazamegyek.

Haza… Oda, ahova az ilyen szörnyetegek tartoznak, mint én.



avatar
Ember vagyok
Play by :
❖ Maggie Geha ❖
Léptek száma :
1

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Ursula Gecko   Vas. Okt. 08, 2017 12:09 am


Gratulálunk, elfogadva

Ms Poison Gecko

Végre megérkeztél te is!   Először is hadd jegyezzem meg, mennyire jól írsz, a szavaid könnyedén, gördülékenyen követték egymást, szép, letisztult sorokból állt össze az előtörténeted. A börtönös ötlet már akkor tetszett, mikor szóba hoztad, de ahogyan megírtad a jelenetet, mikor elkapják a karaktered, majd a börtönből való szabadulás előtti pillanatokat... remekül érzékeltetted, hogy min mentél keresztül Paulo mellett. Én és a családunk többi tagja is tárt karokkal fogad majd téged, ebben biztos lehetsz, mert általad még egy emberrel növekszik azon embereim száma, akikben igazán megbízom.  És ilyen emberekre a mi szakmánkban mindig szükség lesz!







"Never let anyone know
what you are thinking."



avatar
Ember vagyok
Play by :
Robin Lord Taylor
Keresem :
Léptek száma :
25

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Ursula Gecko

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG* 2017 :: Világunk karakterei :: Elfogadott karakterek :: Emberek-
^
ˇ