Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
suttogások
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Alesea R. Hyland, Connie Walker, Stephanie Stafford


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Theodore & Theophile szobája

Theodore Storm
Today at 7:52 pm



Utcák

Elisabeth Saltzman
Today at 6:31 pm



Trónterem

Katherine Pierce
Today at 5:09 pm



Sikátor

Always and Forever
Yesterday at 9:06 pm



Törlések, figyelmeztetések

Always and Forever
Yesterday at 9:01 pm



Partnerkeresõ

Connie Walker
Vas. Aug. 12, 2018 9:22 pm



Constance Walker

Larissa Blackwell
Vas. Aug. 12, 2018 1:50 pm



Nappali

Cassidy Hemingway
Szomb. Aug. 11, 2018 4:51 pm



Sarah Skyfesh

Sarah Skyfesh
Szomb. Aug. 11, 2018 12:57 am



Udvar

Elisabeth Saltzman
Pént. Aug. 10, 2018 7:23 pm
Ennyien vagyunk
létszámunk
Fajok Lányaink Fiaink
Vámpírok 5 5
Boszorkányok 8 0
Vérfarkasok 3 3
Hibridek 2 0
Tribridek 0 0
Eredetiek 0 1
Eretnekek 0 0
Szirének 2 0
Démonok 1 1
Vadászok 2 1
Emberek 1 2
Összesen 23 14

Share | 
 

 Sikátor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Sikátor   Csüt. Jún. 14, 2018 10:44 pm

Szabad játéktér.

avatar
Értetek vagyunk
Léptek száma :
349

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Sikátor   Vas. Dec. 03, 2017 1:04 am




To: Sil'


Ma nem New Orleans utcáit róttam, mint általában máskor, hanem Mystic Falls-ét. Kicsit meg is lepett ez a hirtelen helyszínváltás, mármint az utóbbi napokhoz képest, de mivel Silas visszatért ide - még nem hivatalosan -, nos nem hívhattam át Klaus-hoz, miszerint gyere fedd fel magad. Túl korainak gondolta még, de mindenképpen szerette volna valóra váltani a tervét, én pedig, mint szövetségese, nos a rám eső részt óhajtottam. Tudom, tudom, önzőség, de Klaus-on bosszút állni felemelő érzés lesz. Minden vágyam valóra válhat annyi évszázadot követően. Kissé lassabban haladtam a kelleténél -, suhanással már rég ott lennék. Ehelyett pedig sétáltam, lassan, mint egy halandó. Amúgy is az időpontból nem csúsztam ki, hisz' még volt bőven időm, akár tenger. Ebben a tudatban sétáltam át az utcán, megannyi embert magam mögött hagyva, hogy aztán a sikátoros övezetek területén köthessek ki. A lebukás lehetőségét minimálisra kellett csökkentenünk, s a találkozónk színterének ez tűnt a legalkalmasabbnak, mégis elgondolkoztató volt, hogy miért nem egy külterületen futunk össze. Talán csak kiakartuk zárni a felesleges kis turistákat, s természetfeletti fajokat.
Már érkeztem is a távolból, ahogy megpillantottam őt, büszkén ott állva. De, ahogy közelebb érek, sűrűn pislogok. Mégis mi a fenéért öltötte magára ennek a.... képét? Vissza kell magam fogni, hogy ne essek rögtön neki, így lenyelem, miként Klaus alakjában tetszeleg nekem. Kapja be, Silas... Még beljebb érkezve, nos a gyűrűvel kecsegtet, s ahogy odaérnék megfogni, már el is húzza onnét. Ezért is... A szemeimet forgatva meredek rá, ahogy keresztbe fonom a mellkasom előtt a karjaim, némileg felvonva a szemöldököm. Ő maga beszédbe kezd, míg én pár lépésnyire állok tőle. Klaust, vagyis Silast méregettem, ahogy beszél, és jár a szája... Nem tudok elvonatkoztatni a teremtőmtől. Direkt szívat, mert azt hiszem, akkor remek úton halad. Minden idegszálamat igyekszem elnyomni, ahogy vállat vonok. Semlegessé teszem magam, s nem szólok egyelőre. Várom a másik részét a mondandójának, s csak aztán veszem fontolóra az egészet. Az égre tekintek eleinte, majd ezt követően rá, aki... Felsóhajtok feszülten, ahogy magam mellé ejtem a kezeimet. A jobb még ökölbe is szorul, ahogy megragad a vállamnál, haverkának nevezve.
- Szóval... - Szólalok meg hosszas percek múltán végül. - ...csak azért néztem úgy rád, ahogy, mert felvetted Klaus alakját, aki nyilván nincs az ínyemre, de ezt te magad is tudod... - Pillantok rá kedvesebben. - ...mégis ő vagy. - Teszem hozzá szúrósabban, majd elmosolyodom. - Mindenesetre remek álca, azt kell mondjam, így nem bukhatsz le. Amúgy is, ha ide jönne... annak visszhangja keletkezne. - Folytatom mérlegelve. - De, ha meg is látnak, sem bukhatsz meg... van olyan hülye, akinél beválna a maszkod, vagy minek is nevezzem ezt. Amúgy meg, ha nem mutatod a gyűrűt, akkor elhiszem, hogy Niklaus-sal vagyok szemközt. - Pillantok félre, ahogy befejezem a mondandóm. Készen állnék a gyors átvételre, de még játszani óhajt. Általában, sőt eddig mindig ilyen volt. Élvezte, ha az idegeimre mehet, csak tudnám miért...
- S mi az az apró momentum? - Vonom fel érdekesen a szemöldököm, majd elgondolkozok egy percre. - Az lenne, amire gondolok? - Emelem meg az ujjam, mármint az átmeneti napfényvédő gyűrű a lényeg. - Most komolyan?! - Kerekednek el a szemeim, ugyanis napfelkelte lesz nem sokára, ez meg azt várja, hogy vegyem le.. Megőrült? S ha megöl? Mondjuk ez bizalmi játék is, szóval... meg kéne tennem. - Rendben. - Bólintok kényelmetlenül, ahogy lekapom magamról az ékszert, s a kitartott tenyérébe helyezem. - Remélem örülsz, s viccesnek véled a helyzetet, mert én kevésbé. - Gúnnyal telten jegyzem meg, ahogy feszültebben lélegzek, míg ő mosolyog az esendőségemen. Milyen kis kedves... egyem meg! Remélem legközelebb arra kér, hogy ugorjak bele a kútba... na még mit nem!
- Megtettem, ami azt illeti.. - Fordulok felé kérdőn. - ..tehát mit kell még csinálnom érte? Piros szőnyeg? Talpnyalás Őfelségének? - Ironizálok egy sort, ahogy fürkészni kezdem a vonásait, fejtegetvén.


622 || Radioactive || - ||  kredit

Vendég

Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Sikátor   Szer. Nov. 29, 2017 6:32 pm


To: Victor Dorian




A visszatérésem bejelentésének, nos mindenképpen megakartam adni a módját, így nem hiába dolgoztam rajta hónapokon keresztül. Éjszakákat, s nappalokat is egyaránt beleértve, s míg ügyködtem a tökéletes cél elérésén, addig sikerült végig gondolnom a kivitelezések mértékét. A rengeteg idő, remélhetőleg a várt eredményt nyújtja, nem okozva számomra a lehető legapróbb csalódást sem. Szinte a zsigereimben éreztem a győzelmem zálogát, miként elnyerem végső jutalomként a bosszút magát. Filozofikus gondolataim közepette, pedig rá kellett ébrednem, miszerint az elmém által nem igazán jutok előre. Mégis... minden érzékemmel fókuszáltam a tökéletes végrehajtás gondolatára, mintha bármiféle módon is, de elteleportálódhatnék az adott helyszínre. Viszont tudtam azt, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű... némileg pihenésre volt szükségem. Ez a munka jelentősen megterhelte a kapacitásom, a tudásom, és a fáradtság teljes mértékig rám volt festve, mint egy tökéletes szimbólum.
Magamhoz véve némi levegőt indultam meg, egyértelmű módon a sikátorok egyféle övezetébe. Egész éjszaka fent lenni... Elnyomtam egy kisebb ásítást, s ha akartam volna, akkor se tagadhatnám le, miként ember vagyok. Ugyanolyan egyszerű kis halandó, mintsem régen, de attól valamilyen szinten mégis több -, warlock. Szórakozgattam az elmémben egy sort, amire megérkeztem, konkrétabban, tíz perccel előbb a várt időpontnál. Egy hatalmas sóhajjal döntöttem a hátamat a téglafalnak, míg Klaus tükörmásaként tetszelegtem. Kénytelen voltam más valakire váltani, ha csak nem akartam megkockáztatni a lebukás lehetőségét, s akármennyire is gyűlölte őt, most mégis néznie kellesz. Tudom, tudom, ezért menten leszedhetné a fejemet, de várjunk már... Én adom az alapot a bosszújához, szóval... azt hiszem, kvittek vagyunk. Meg amúgy is... egy kétezer éves boszival szórakozni, nos nem éppen kifizetődő mulatság, ha csak nincs nálam idősebb a tarsolyában, és... oh, igen, az maga a lehetetlenség.
- Ecc pecc... - Szólalok meg mély, mégis türelmetlen hangon, miközben keresztbe fonom a mellkasom előtt a karjaim. - ...hol lehetsz? - Tekintetem az égre szökken, miként mély sóhajt hallatok. Oké, persze, minek is érkezem korábban, de az izgatottság tetőfokán, ezt nem lehet nekem megmagyarázni. Hónapok, éjszakák, órák... Rengeteg megszámolhatatlan másodperc, amelyet ezzel töltöttem el. Egyszerre téve bele a saját kis korlátaimat, s létrehozva azt, amit ő akart. Vicces dolog maga a játék, s hogy miként is érhetünk végső célt.
- Ma még ide... - Folytatom az őrült eszmei gondolatom, ahogy ellököm magam az épülettől. - ...megjöhetsz! - Micsoda költői hajlam veszett el bennem, s mindezt röpke nem tudom hány perc alatt írtam meg. Mégis úgy érzem, mintha már évek óta dolgoznék vele. Na jó, nyilván csak szórakozom. Mindenesetre Victor nem megjelenése egyre aggasztóbbá vált, s már épp megindultam volna, amikor is felsejlett a távolból az alakja. Oh, minő' meglepő! Ravasz mosolyra húzom az ajkaim, ahogy a zakóm belső zsebébe nyúlva, előveszem a gyűrűt. Felé tartom kecsegtető érték gyanánt, majd mikor megérkezett, hátrébb húzom tőle a kezem.
- Á-á-á... - Incselkedek kötekedő stílussal. - ...s tudom, ezt a tekintetet ismerem. Kapásból láttam mindenkin, akivel csak összefutottam. Tudod, nos nem vagyok népszerű, és közkedvelt... de ettől függetlenül túl korai lenne szétkürtölni, hogy íme itt vagyok, nem gondolod? - Vonom fel a szemöldökömet, kissé elkomolyodva. - Persze, tudom, Klaus ebbe a városba, akkor se jönne vissza, ha éppen haldokolna, de... elég, ha ezzel csak én vagyok tisztában, s netán szerencsénk lévén nem vesz észre senki sem, ami eredményezhetné, miszerint nem bukok le. Mit gondolsz? Bár... a tervek megbukására is felkészültem, senki... ismétlem senki sem húzhat velem ujjat, sem pedig veled, drága haverkám... - Ragadom meg a vállánál, előadva a teljes nyájasságot a számára. Persze, vannak benne szimpatikus vonások, de én és a barátok.. ezer meg egy fogalom. Amolyan szövetségesféle lenne, de jobban hangzik a haveri megnevezés, így kár lenne nem emlegetni, ugye?
- Szóval, még mielőtt megkapnád... - Vonom közelebb magamhoz. - ...hiányzik egy apró momentum. - Engedem el, egy ördögi tekintet kíséretében, ahogy kíváncsian várom a reakcióját. Lássuk csak... milyen is lesz ez a nagyszerű ötlet.



623 || unstoppable || - || kredit



Vendég

Vendég

Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Sikátor   Hétf. Szept. 11, 2017 1:24 pm

***

avatar
Értetek vagyunk
Léptek száma :
349

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Sikátor   

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 

Sikátor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Mystic Falls sikátorai
» Utcák / Sikátorok

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls-
^
ˇ