Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
You saw light in me when
all I saw was darkness
Isaac Lestrange
Alapítóadmin
Larissa Blackwell
Társadmin
Zack Reed
Társadmin
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



@Theo_RebelStorm

Utcák EmptyTheodore Storm
Today at 12:05 am



@LestHunter85

Utcák EmptyIsaac Lestrange
Yesterday at 11:46 pm



LBlackwell89

Utcák EmptyLarissa Blackwell
Yesterday at 11:46 pm



Alec Michael Verona

Utcák EmptyAlec Verona
Yesterday at 10:17 pm



Kastélykert

Utcák EmptyKai Parker
Yesterday at 11:06 am



Képzeletek tere

Utcák EmptyKai Parker
Yesterday at 1:37 am



Nappali

Utcák EmptyIsaac Lestrange
Yesterday at 1:33 am



Utcák

Utcák EmptyIsaac Lestrange
Yesterday at 1:07 am



Hope szobája

Utcák EmptyKlaus Mikaelson
Csüt. Május 23, 2019 10:06 pm



Eddigi külsõk

Utcák EmptyAlways and Forever
Csüt. Május 23, 2019 12:03 am
A tél díjazottjai
a tél őrangyala
Isaac Lestrange

a tél női karaktere
Lara & Katherine

A tél férfi karaktere
Zack Reed

a tél párosa
Kai & Katherine

a tél játéka

a tél előtörténete
A közönség kedvencei
a legjobb tag
Elisabeth Saltzman

a legjobb admin
Isaac Lestrange

a legjobb író
Larissa Blackwell

a legjobb ötletgazda
Reagan Blair

a legjobb alkotók
Hazel, Stefan & Isaac

a legjobb karakterek
Sierra & Poppy Parker

a legjobb szál
Zack Reed bosszúja az Ötök ellen

Share
 

 Utcák

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Utcák   Utcák EmptyCsüt. Jún. 14, 2018 10:51 pm

Szabad játéktér.

Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Léptek száma :
449
Népszerûség :
0

Utcák Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Utcák   Utcák EmptySzomb. Dec. 02, 2017 8:41 pm




To: Ray'


Sosem voltam igazán egy szentlélek, s ez a halálom után sem lett másként. Így szerintem nem meglepő, hogy nemcsak a fajtársaimat kaszabolom, hanem az emberek létszámát is lejjebb viszem némileg. Persze, lehet ellentmondásos a tettem, de nem fogok merő ideálból lemondani a friss vérről, csak mert egyes példányaink ebben látják a megoldás kulcsát. Ugyan már... Erős akarok egyáltalán lenni, vagy netán szánalmasan gyenge? Szerintem egy percig sem kérdéses, ami azt illeti.. szóval megválaszoltam helyetted is a dolgot, így nincs mit. Tehát, mindenféle szempont nélkül választottam ki az áldozataimat, akiknek a vére egyszerűen mesés volt... bár, mintha útközben rebegtek volna az ajkaikon keresztül, nos valami olyasmit is, hogy nem beszélnek. Mégis miről kellett volna csevegniük, ami úgymond érdekelt volna engem is? Kétleném, hogy szolgálhattak volna bármi információval, azonkívül, miszerint egyébként roppant módon kitűnő vérük volt. Nem hiába szívtam el tőlük, s küldtem őket a túlvilágra. Az áldozatokat, nos nyilván nem hagytam az adott helyszínen, hanem elrejtettem őket valahol messze, ahol legfeljebb a varjak lakmároznak még egy jót belőlük. Ugye milyen állatbarát vagyok? Nos igen, mint láthatod... Így bűntudat nélkül léphettem vissza a városba, immáron fényes nappal, avagy más néven kora reggel. A hetedhét határon át sütő nap, majd leolvasztotta rólam a bőrkabátot, amiből én csak annyit érzékeltem, mintha bomlani kezdene az anyag. Persze, kicsit sem volt úgy, de az érzet az hitelesnek hatott, amivel csak néhány pillanatig törődtem, aztán megindultam az utcák szerte ágazó irányába. Jobbról balra, avagy balról jobbra, végül is édes mindegynek tűnt. Különösebb célt nem igazán tűztem ki a szemeim elé, hiszen csak sétáltam arra, amerre a lábam vitt.
Percek teltek el, és én céltalanul lézengtem megannyi ember között, akik dolgoztak, vagy vásároltak. Néha megálltam, szétnéztem a portékákon, de különösebben nem igazán érdekeltek a termékek. Amolyan figyelemelterelőnek szántam csupán, miszerint lekössem némileg a figyelmemet. Bizonyos szempontból hasznosnak bizonyult, míg egy másikból teljes őrültségnek. Mindkettő állításban volt valami, amit nem tagadhattam meg, mégis.. érdekesnek véltem, hogy folyton ugyanaz az érzés fog közre, mintha éppen valaki követne. Nem akartam felfogó értékké tenni, mert kezdtem azt hinni, miként ez egy őrült paranoia a részemről, de hamar rá kellett döbbennem, hogy ez nem így van. Egyre többször álltam meg, s tekintettem újra, meg újra körbe. Egyre gyakrabban néztem a hátam mögé, de nem szúrtam ki senkit, aki túlontúl is gyanús lett volna. Felsóhajtva túrtam végül a hajamba. Talán ténylegesen is megőrültem, amit igazából nem is csodálnék. Oké... elkönyvelhettek egy újabb napot, mint jelentőséget. Az égre tekintettem fel néhány hosszúnak tűnő pillanatig, majdan az árusra, aki érdekesen nézett rám. Most mégis mit szeretne? Szabdaljam fel, s akkor boldogabb lesz? Kicsit sem kedves nézéssel illetem, amire rögtön elkapta rólam még a tekintetét is. Én pedig egy ravasz mosollyal folytattam az utamat, kikeveredve a tömegből.
Egy elhagyatottabb utcaszakasz felé vándoroltam, mert már kezdtem rosszul lenni ennyi halandótól, még a végén megfertőznek itt engem. Erre röviden fel is nevettem, ahogy az egyik téglából készült épületnél megálltam. Elővettem a mobilom, elkezdtem nyomkodni, mintha bármiféle érdekeset tudhatnék meg róla, aztán a következő pillanatban suhantam. Valakit a falnak szegeztem, és kicsit sem törődtem azzal, hogy ember. Nem érdekelt a szívének a zakatolása, de még a rezdülő kis szempillája sem.
- Mégis mi a fenét akarsz? - Kérdeztem kicsit sem kedves éllel, sőt már-már ridegen, ahogy igencsak mélyen az íriszeibe néztem. - Ajánlom valami jó indokot mondj, vagy csatlakozhatsz te is az áldozataim listájához.. - Sziszegtem ingerülten, el nem engedve, mindenesetre, ha meggyőző érvet mondott, elengedtem, míg, ha nem, akkor szerintem, ne akarja kivárni a végét..


573 || Ready To Fight || Hi Utcák 564837130  ||  kredit

Vendég

avatar
Vendég

Utcák Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Utcák   Utcák EmptyKedd Szept. 12, 2017 11:57 pm

***

Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Léptek száma :
449
Népszerûség :
0

Utcák Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Utcák   Utcák Empty

Ajánlott tartalom


Utcák Empty
Vissza az elejére Go down
 

Utcák

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Színterünk, amit bejárhatsz :: New Orleans-
^
ˇ