Silhouette FRPG* 2017
Üdvözlünk az oldalon!

Egy The Vampire Diaries, illetve The Originals témájú szerepjátékos világba keveredtél. Nézz szét, olvass el mindent és csatlakozz! Sok sorozatos karakter vár gazdára, de akadnak canonok is, valamint egyéb keresett karakterek is. Biztos, hogy megtalálod a neked megfelelőt, de akár saját karaktert is alkothatsz!

2017. április 14-én nyitottunk meg.



A Staff;
Elena, Hayley é& Stefan



 
The devils on your shoulder...
silhouette frpg

A veszteséget feldolgozni nagyon nehéz. A gyász, a fájdalom felemészti az embert, de még egy vámpírt is. Hogyan bírkózik meg valaki a testvére halálának gondolatával? És ha az elválás örökre szól? Ha vámpír az illető, akkor az "örökké" nagyon hosszú.
A történetünk a hatodik évad elejétől indul, bár vannak változások. Azonban egy valami biztos: Damon és Bonnie meghaltak (minden jel erre mutat, de a lány nagyija elhintette, hogy mindent előre elrendezett), így a szeretteiknek meg kell birkózniuk az elvesztésükkel. A kérdés csak az, ki hogyan éli meg, hogy a szeretett személy nincs többé. Stefan elég rosszul, hisz még a városból is képes lelépni. Elena pedig gyógyfüvekhez fordul és elhiteti magával, hogy minden rendben - egészen addig, amíg ki nem találja az igazi megoldást.
Mystic Falls már nem mágiamentes övezet, így minden visszatérhetne a rendes kerékvágásba, azonban kérdés, hogy ez mikor és hogyan fog sikerülni.
New Orleans világában a fogaskerekek működésbe léptek. Míg a vámpírok és a boszorkányok, illetve Klaus és Marcel hatalmi harcukat vívják a Francia negyed uralmáért, Hayley pedig gőzerővel harcol a mocsárba kirekesztett, átokkal sújtott vérfarkasok felemelkedéséért, addig a külső erők egyre nagyobb seregekben gyülekeznek a határoknál: az Ötök Testvérisége visszatért, és egyetlen céljuk az Ősi vámpírok kiirtásával megtisztítani a Földet a vámpíroktól. Még szerencse, hogy az egyetlen fegyver, a misztikus fehértölgy karó, Klausnál van, igaz? Mi van azonban, ha az Ötök testén kirajzolódó tetoválások olyan helyre vezetnek, ahol százával, ezrével nő a fehértölgy? Az összes vadász, aki csak él és mozog, tucatjával rendelkezne a veszedelmes fegyverrel, s összefogva talán elhozhatják a vámpírok korszakának végét... Hacsak New Orleans vámpírjai és mindenki, akinek kedves a leszármazottak élete, össze nem fognak, hogy megállítsák a Testvériséget - ha kell, bármi áron.

Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
silhouette frpg




Nyomatékosan megkérünk minden játékost, hogy helyszínt önmaguktól ne hozzanak létre! Használjátok bátran a Helyszínkérő topicot!
Köszönettel; a Staff

SFamily
silhouette frpg

Oldalunk nem csak itt, hanem a facebook-on is elérhető! Ha tagja vagy a családunknak, akkor csatlakozz! Admini közlemények, csevegések, ilyesmik várnak rád.

Utolsó bejegyzéseink
silhouette frpg
Partnerkereső

Today at 4:54 am


Damien & Heather - az átváltozás előtt

Hétf. Szept. 18, 2017 8:13 pm


Kirk Wood

Hétf. Szept. 18, 2017 6:59 am


Freddrick M. Lowell

Vas. Szept. 17, 2017 1:10 pm


Nappali

Szomb. Szept. 16, 2017 11:45 pm


Damon && Elena || Már nem vagy itt

Szomb. Szept. 16, 2017 8:04 pm


Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Information
silhouette frpg

Téma: The Vampire Diaries & The Originals FRPG
Főadmin: Elena Gilbert
Társadminok: Hayley Marshall, Stefan Salvatore & Damon Salvatore
Megnyitott: 2017. április 14.
Elérhetőség: e-mail (ha írsz, jelezd a chatben!)


Share | 
 

 Kirk Wood

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Kirk Wood   Pént. Szept. 15, 2017 11:16 pm


Kirk Wood

Idézet


Becenév

Kirk

Titulus

Cute Ginger Tiger

Születési hely, dátum

London, 1844. december 9

Faj

eretnek

Átváltozás

1865.
Tudtam, hogy nincs esélyünk a húgunk ellen. Éreztem, hogy közel a vég és elbukunk, azonban egy vámpír volt a segítségünkre. Elrejtett minket és rendszeresen adott nekünk a véréből, hogy ne járjon sikerrel a testvérünk. Hatalmas ajándék volt ez a számunkra és nem is értettem, hogy miért tesz meg ennyi mindent értünk, hisz ha ránk találnak, akkor ő meghal. Daphne tudta nélkül beszéltem vele az egyik este, hogy megtudjam mit is vár el cserébe. Megtudtam, hogy van egy lánya, egy rendkívül szép ember lánya, aki már elég idős, de még vele él ott a rejtekhelyen. Megkért rá, hogy ha ő meghal, akkor vigyázzak rá . Én belementem az alkuba, de Daphie semmiről sem tudott. Aztán elérkezett a nap. Elizabeth megölt mindhármunkat, de az ikremmel visszatértünk eretnekként és sokkal erősebbek lettünk, mint valaha.

Család

Teljesen átlagos boszorkány család voltunk, amíg be nem jött a képbe az a kő, aminek a hatalma mindenkit megbabonázott. A szüleink megölték egymást és a húgunk azt hiszi, hogy az ikerhúgom és én tettük. Azóta meg akar ölni minket és meg akarja szerezni a követ. Már nem maradt más nekem csak Daphie. Mindentől jobban szeretem őt és az életem árán is megvédem őt.

Play by

K.J. Apa





Ez az én történetem...

Évek óta nem tudok rendesen aludni. Elég kis lakásban lakok, aminek csak egy ablaka van, de abból az egy ablakból is a szemben lévő sztriptízbár reklámtáblájának a villogó fényei világítanak be rám. Azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetett a boldog életemből egycsapásra ilyen szörnyűség. Debora által kapott becenevem jutott eszembe, ami három szóból állt. Mindegyik szó egy-egy nőhöz kapcsolódott.



Cuki az erőd
Sötét volt és az eső is szakadt. Az ikertestvéremmel épp az erdőn keresztül menekültünk. Alig láttam, de az is hátráltatott, hogy minden vizes és csúszós volt. Én mentem elől és fogtam Daphie kezét, hogy ne maradjon le. Már futottam, mert nem hagyhattam, hogy elkapjon minket. Egyszer csak elengedte a kezem a testvérem. Hátranéztem és láttam, hogy elcsúszott, a lába pedig vérzett.
- Kapaszkodj! - felkaptam a hátamra, mert nem hagyhattam ott. Még az volt a szerencse, hogy magasabb voltam és így fel tudott kapaszkodni úgy rám, hogy nem ért le a lába. Ahhoz képest, hogy ikrek voltunk, elég sok mindenben különböztünk. A fejformánkon és a kölyök pofinkon kívül szinte semmi nem egyezett. Én örököltem anya vöröses haját, ő pedig apa fiatalkori szőkeségét. Amennyire különböztünk külsőre, annyira álltunk közel egymáshoz. Olyan volt, mint a másik felem, nélküle nem voltam önmagam. Jobban féltettem az ő életét, mint az enyémet, ezért is rohantam vele a hátamon, de nem sokáig, mert egy lejtőhöz értünk. Megállni már nem tudtam. Megpróbáltam, de az lett az eredménye, hogy elestünk és lecsúsztunk a sötét mélybe.

Egy teljesen ismeretlen helyen tértem magamhoz. Ott feküdt mellettem Daph, de ő még nem volt eszméleténél. Velünk szembe egy idősebb férfi állt.
- Ki maga és hova hozott minket? - félelem ült ki az arcomra, de nem mozdultam a testvérem mellől.
- Az lényegtelen. El tudlak bújtatni titeket és hatalmas erőt adhatok a kezetekbe, de lenne egy feltételem. - bármit megtettem volna, hogy megvédjem, azt akit szeretek, szóval tovább hallgattam.
- Van egy lányom, aki nem rendelkezik vámpír képességekkel, mint én. Nagyon törékeny és szeretném, ha biztonságban maradna élete végéig. - még sosem voltam testőr, de valahol el kellett kezdeni.

Másnap találkoztam is a lánnyal, aki nem is lány volt, hanem egy érett nő. Több mint tíz évvel idősebb volt tőlem, az biztos. Daphne épp az ebéden dolgozott, mikor én hármasban beszélgettem a megmentőinkkel.
- Tényleg ez a cuki fiú fog engem megvédeni? - nevetve nézett az apjára.
- Erősebb lesz, mint gondolnád. - ezzel a sokat mondó válasszal ott is hagyott minket. A nő közelebb hajolt hozzám és rám vigyorgott.
- A cuki pofid nem vesz le a lábamról. Bizonyítanod kell, hogy érett férfi vagy. - nem volt kedvem bizonygatni, de még is csak férfiból voltam és sértette az egómat, szóval onnantól kezdve minden egyes találkozásunkkor megpróbáltam bizonyítani neki. Egyik nap puszta kézzel harcoltam meg egy farkas falka ellen és én nyertem. Éjszaka értem vissza a búvóhelyre és bevittem a lány szobájába a halott állatokat.
- Tessék, mindet én öltem meg puszta kézzel. - mondtam lihegve. Tele voltam vérző sebekkel és a ruhámat már csak pár szál tartotta magamon.
- De engem nem szimpla farkasoktól kell megvédeni. Nagyon cuki vagy, de mit fogsz kezdeni a természetfelettiek ellen? - adott egy puszit az arcomra majd hátat fordított nekem. Az én agyam teljesen elöntötte a düh.
- El sem tudod képzelni, hogy mekkora hatalom van a kezemben. Ez a kő több száz boszorkány erejét tárolja és segítségül tudom hívni, ha akarom. - elővettem a követ, ami miatt az egész felfordulás volt és megmutattam neki. A nő hirtelen teljesen másképp nézett rám.
- Nem is tudtam, hogy ekkora erővel rendelkezel. - közelebb lépett, hogy megnézze a követ és utána végig simított az arcomon. Én végre elégedetten vigyorogtam, mert sikerült lenyűgöznöm.
- Ha gondolod nem csak az apám hálálhatja meg ezt. - nem tudtam mire céloz, de pár pillanat múlva megcsókolt. Nem vonzottak az idősebb nők, de ő más volt. Régóta próbáltam már megfelelni neki, szóval vágytam a jutalmamra, ezért viszonoztam a csókot. Megragadta a pólómat és húzott magával az ágyra. Belementem a kis játékába. A követ a ruháimmal együtt a földre dobtam.

Másnap reggel arra ébredtem, hogy a nő nem feküdt mellettem. Ekkor még nem is jutott az eszembe semmi rossz. Akkor tört össze a szívem, mikor fel akartam venni a ruhám és a rubin már nem volt ott.



Vörös az álarcod


Sok év telt el és sokkal erősebbé váltam. Még mindig az az ártatlan aranyos srác voltam, aki a légynek sem árt, ha nem muszáj, de már sokkal erősebb voltam, mint régen. A képességeim is előtörtek és a segítségüknek hála vissza szereztem a követ. Együtt éltünk a testvéremmel és nem sokat mozdultunk ki otthonról, nehogy ránk találjon az az őrült. Ebben az időben elvállaltam egy munkát. Pincérként dolgoztam egy nem túl menő helyen. Muszáj volt eltartanom magunkat, de nem dolgozhattam egy hírhedt helyen, mert akkor hamar rám találtak volna. Volt egy gyönyörű lány, aki gyakran bejárt és mindig külön kérte, hogy én szolgáljak fel neki. A nevem nem tudta, mindig csak azt mondta, hogy a vörös srácot kérem. Egyik nap zárás környékén jött be és már csak én voltam. Kivittem neki a szokásos turmixát és leültem vele szembe, mert úgy sem volt más vendég.
- Amúgy Kirk Wood a nevem. - mosolyogtam rá. A szemében valami furcsát vettem észre, mikor kimondtam a nevem. Akkor kellett volna rájönnöm, de túlzottan elvakított a rózsaszín köd.
- Nekem akkor is a kis vörös maradsz. - vissza mosolygott. Annyira aranyos volt a mosolya. Utána órákig beszélgettünk és én teljesen beleszerettem. Még ezen az estén elcsattant az első csók és ennyivel nem értem be. Kicsit féltem, hogy csak egy szimpla kalandként fogja fel, de nem így volt. Utána is kerestük egymást és boldog kapcsolatban éltünk. Még a testvéremnek is bemutattam a lányt és egész jól kijöttek.

Egyik nap azonban minden megváltozott. Sírva rohant be hozzám és mondta, hogy el kell utaznia, mert haldoklik az apja. Én mindig mellette álltam és ekkor sem akartam cserben hagyni.
- Ne aggódj, veled megyek és együtt megoldunk mindent. - nyomtam egy csókot az ajkaira, majd felkerestem a testvéremet. Elmondtam neki, hogy mi történt, de én nem akartam őt otthagyni, viszont veszélyes lett volna oda vinni. Megbeszéltük, hogy a követ magammal viszem és addig is elterelem róla a figyelmet.

New Orleansban nem az fogadott, mint amire számítottam. A repülőről leszállva beültünk egy kocsiba, ami egy elhagyatott raktárépülethez vitt. A kocsiból kiszállva egyből megéreztem a homlokomnál a fegyver végét. Rengeteg ember állt körbe és mind rám szegezték a fegyvereiket. Meglepetten néztem a barátnőmre.
- Sajnálom vöröske, de az anyám bosszúra szomjazik és a halálodat kívánja. Cserébe nekem ígérte a követ, amit most szépen át fogsz nekem adni. - ekkor egy világ omlott össze bennem. Nem tudtam, hogy mit tegyek. Meg sem tudtam mozdulni, ám ekkor valami odagurult hozzánk a földön. Egy füstgránát volt az. Az egész épületet ellepte a füst és mindenki össze - vissza lövöldözött.



Tigris a gyilkosod

Én se nagyon láttam semmit, de megpróbáltam elmenekülni. Meg is találtam a kiutat, de egy fegyveres lány állt ott.
- Hova hova tigris? - már végképp nem tudtam, hogy mi is történik.
- Nem szeretnél bosszút állni? Itt a lehetőség. - megragadta a vállam és megfordított. Eszembe jutott, hogy végig a bolondját járatta velem az a lány és elöntötte az agyam a düh. Körülöttem hirtelen hatalmas szél támadt.
- Pár perc és itt vagyok. - mondtam sokkal mélyebb és ijesztőbb hangon. Teljesen más voltam, mint ezelőtt. Nyugodt szívvel végeztem mindenkivel az ott lévők közül. Csurom véresen mentem vissza az ismeretlen lányhoz.
- Szép volt tigrisem. De most te jössz. -
- Mi? - nem értettem, hogy mire célzott.
- Én mentettelek meg és felébresztettem benned a gyilkolási ösztönt. Most pedig segítesz megölni egy nagyon erős vámpírt. - átgondoltam és tényleg tartoztam neki. Ekkor kezdődött el a közös munkánk. Éveken át nyomoztunk és agyaltunk egy tökéletes terven aztán végre eljött a nap. Vagyis még az akció előtti este. A lány nálam aludt. Vagyis az volt a terv, hogy alszunk, de mással töltöttük el az időnket. Nem éreztem iránta semmit, csak kívántam a testét. Nem is éreztem azt, amit az előző lányokkal. Teljesen érzelem mentes volt, de már nem is tudtam senki iránt érezni mást.

Másnap elmentünk a vámpír búvóhelyére és hosszú küzdelem árán, de sikerült végeznünk vele. Mindketten kifáradtunk és én több súlyos sérülést is szereztem. A vérző oldalam fogtam és a falnak támaszkodva figyeltem a lányt, aki felém szegezte a pisztolyát. Vagyis nem felém, hanem a mellettem lévő gáztartályra.
- Sajnálom, de csak eddig kellettél tigris. - meghúzta a ravaszt, de a tár üres volt.
- Sejtettem, hogy el fogsz árulni. Már nem bízok senkiben. -  
Csak egyikünk hagyta el élve az épületet és mivel én még élek, így egyértelmű, hogy ki halt meg ott.



Jelenleg még most is New Orleansban tartózkodok és próbálom megtalálni az ikerhúgomat és a követ. Túl sok tenni való, én meg még mindig itt fekszek az ágyban. Összességében sokat változtam mióta ez a három lány belépett az életembe. Az első óta sokkal erősebb és kitartóbb lettem, a második megtanított arra, hogy nem bízhatok meg senkiben, a harmadik pedig rávett arra, hogy gyilkoljak és megmutatta, hogyan ne érezzek bűntudatot.
Már rég nem láttam a testvérem, de biztos nem lenne rám büszke. Én sem vagyok az és megpróbálok vissza változni és itt van még egy lány, aki segít benne, Debora. Épp most jött ki a fürdőből. Olyan csinosan állt neki az a fehérnemű, amit tőlem kapott.
Hogy miért nincs nálam a kő? Na azért, mert ez a lány elvette tőlem. Elég érdekes a mi kapcsolatunk. Ellenségek vagyunk, állandóan a kőért küzdünk, de egyikünknek sincs senkije és elszoktunk tölteni pár éjszakát együtt. Ő más mint a többiek. Nagyon ravasz egy lány és érzem, hogy kihasznál, de még is beleszerettem. Vele ugyan az az aranyos Kirk Wood vagyok, aki a húgommal voltam.

Befeküdt mellém majd hozzám bújt.
- Azért a követ még vissza fogom szerezni. -
- Sok sikert cuki vörös tigrisem. - na ezért nem szabad lányoknak elmesélni mindent.


avatar
Eretnek vagyok
Keresem :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Kirk Wood   Hétf. Szept. 18, 2017 6:59 am


Elfogadva

My cute ginger tiger

Drága bátyám!   Elmondani se tudom, hogy mennyire örülök annak, hogy megérkeztél közénk, hát még annak, hogy egy ilyen színes irománnyal gazdagítottad az oldalt. Nagyon tetszett az a keret, amire felépítetted az egész sztorit, és tagadhatatlan, hogy nagyon izgalom dús életed volt azután is, hogy én abba a börtönbe kerültem. Kifejezetten szívmelengető a számomra az a tény, hogy nélkülem mennyire elzüllöttél, bár, igaz, ennek nem kellene örülni, nem igaz? De mutatja, hogy mennyire közel is álltunk egymáshoz mi ketten, ezért remélem, hogy amikor újra találkozunk majd, visszatalálsz a régi önmagadhoz, feltéve, hogy még nem veszett fel teljesen.

A nőket illetően nem voltál túl szerencsés, mindig sikerült átejteniük, mi? De ne aggódj, ha kijutottam, én megtalálom őket, és ellátom a bajukat, feltéve, hogy még nem előzött meg senki ezzel blöö De te sem maradhatsz ki a jóból, amiért a rubint folyton elveszítetted...   De nem is tartalak fel tovább, menj, foglald el a játékteret, és ne felejtsd, hogy én akarom az első játékodat elrabolni  

Jó játékot, és ne felejts el foglalózni!


avatar
Eretnek vagyok

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Kirk Wood

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG* 2017 :: Karakterek birodalma :: Elfogadott karakterek :: Eretnekek-
^
ˇ