Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
suttogások
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Zack Reed

Zack Reed
Yesterday at 7:44 pm



Thelion

Thelion
Yesterday at 4:32 pm



Elkészültem!

Hope Mikaelson
Yesterday at 10:17 am



Hope Mikaelson

Hope Mikaelson
Yesterday at 9:00 am



Hell or Heaven

Always and Forever
Yesterday at 12:07 am



Hírek, közlemények

Always and Forever
Vas. Jún. 17, 2018 10:08 pm



Rangfoglaló

Always and Forever
Vas. Jún. 17, 2018 3:00 pm



Törlések, figyelmeztetések

Always and Forever
Vas. Jún. 17, 2018 12:45 am



Leighton Lockhart

Leighton Lockhart
Szomb. Jún. 16, 2018 8:33 pm



A saját hirdetésünk

Always and Forever
Szomb. Jún. 16, 2018 3:43 pm
Ennyien vagyunk
létszámunk
Fajok Lányaink Fiaink
Vámpírok 6 4
Boszorkányok 4 0
Vérfarkasok 0 3
Hibridek 2 1
Tribridek 0 0
Eredetiek 0 1
Eretnekek 0 0
Szirének 1 0
Démonok 1 1
Vadászok 1 0
Emberek 1 2
Összesen 16 12

Share | 
 

 Ophelia Wilson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Ophelia Wilson   Szer. Nov. 01, 2017 10:26 pm

Ophelia Wilson
You and I get along like thunder and the rain


Becenév:
kérlek, ne
Titulus:
don't stand so close to me
Születési hely, dátum:
Miami (USA), 1936. október 10.
Faj:
Vámpír
Beállítottság:
ide
Play by:
Irina Baeva

Átváltozás:
1959-ben történt. Néhány barátom megszöktetett otthonról, hogy elmenjünk egyet szórakozni az újonnan megalakult jazz klubba. Eléggé lázadó voltam, ha már egyszer a szüleim nem támogatták az oktatásomat. Idióta "régi világ". Azonban sikerült belefutnunk egy késes gyilkosba. Mindhárom barátom halálát végignéztem, aztán rettegve éltem meg, ahogy belém döfte az éles pengét. Éreztem, ahogy melegség önti el a testemet. A vérem volt az. Szédülni kezdtem, ám valaki megmentett. Most már tudom, hogy egy vámpír volt az, de máig sem sikerült kiderítenem, kinek köszönhetem, hogy én életben maradtam...legalábbis még néhány órán át. Ugyanis, és ezt szerintem sosem leszek képes feldolgozni, végül a saját testvérem mért halálos ütést a fejemre. Csak azzal nem számolt, hogy vámpírvér volt a szervezetemben. Basszus, mindig tudtam, hogy az agyára megyek, de azt sosem hittem volna, hogy ennyire gyűlöl. Sosem adott konkrét magyarázatot arra, miért tette, bár szerintem nála bekattant valami, amikor másnap meglátta, hogy élek és virulok. Azt hiszem, rettegve élte le az életét, mert nem tudhatta, mikor köpöm be. Kösz, nővérkém, már ezért megérte meghalnom.
Család:
A nővéremet szerintem már alaposan kielemeztem. Rendkívül hálás lehetek neki, amiért örökké élhetek. A szüleimre felesleges akár csak egy magánhangzót is fecsérelnem, olyan jelentéktelenek voltak számomra. Bármennyire is furcsa, az ismeretlen átváltoztatómat olyan közel érzem magamhoz, mintha családtag lenne. És muszáj lesz rájönnöm, ki az illető. Nem nyugszom, míg ki nem derítem valahogy. Hiába telt el már lassan 60 év, ez nagyon bennem maradt, és le kell zárnom, válaszokat kell kapnom. És hogy még kit tartok a családomnak? A nővérem nevelt fiát. Igen, Samael is a családom.

Ez az én történetem
It's only been a lifetime

- Biztos vagy benne, hogy élvezed az életed...így? Mármint félre ne érts, tudod, hogy melletted állok, de...
- Állj le, Lindsey! A barátnőm vagy, bírlak, de akkora baromságokat tudsz kérdezni. Hogy ne élvezném az életet? Elmúltam 80, és nézz rám. Csak azt ne mondd, hogy meglátszik a korom. - Mutatok végig magamon, sőt még pörgök is egyet nevetve. Lindsey igazság szerint az egyetlen barátom, akivel kb. négy éve sodort össze az élet, amikor megmentettem őt. Tud az életemről mindent, hiszen idővel mindenbe beavattam. Bízom benne, és jól tudom, hogy számíthatok rá. De olyan sokat aggodalmaskodik, hogy komolyan féltem a halandó egészségét.
- Nem arra gondolok, hogy...izé...grrr...szóval na...tudod. - Nagyon vicces, ahogy vámpírt imitál. - Hanem arra, hogy anno leléptél. Látszik, hogy szenvedsz. Bár én nem ismerem a fickót, tekintve, hogy még meg sem születtem, amikor ti kavarogtatok együtt, de annyira érződik, hogy fontos volt számodra. - Na igen, ebben nagyon is igaza van. Bár már sok-sok éve, hogy másodjára is kiléptem Sam életéből, miután teljesen felforgattam azt, de egyszerűen nem tehettem mást. Túlságosan is tönkretettem őt aznap éjjel. Mégiscsak én változtattam át. Képtelen vagyok a szemébe nézni. Eleve nem volt könnyű élete, én meg rátettem néhány méretes lapáttal. Már akkor sem kellett volna belemennem az egészbe, hiszen ő csak 18 éves volt, és az átkozott apja, na meg a nyomorult nővérem miatt a lelke is megtört, én mégsem tudtam távol maradni tőle. Aztán még meg is igéztem, hogy felejtsen el. Persze, elvégre pont arra volt még szüksége, hogy az elméjével is szórakozzanak. De nem tehettem mást, mert helytelen volt az egész. A fenébe is, akkor még alkoholt sem ihatott törvényesen. Nem is tudom, miért engedtem közel. Végül az élet pár évvel később ismét az utamba sodorta, amikor találkoztam vele egy házibuliban - elvégre már nem a korlátolt szüleim befolyása alatt éltem, és az évek alatt elvégeztem az egyetemet...többet is -, egyik dolog követte a másikat... Azóta sem volt olyan jó senkivel. Tessék, már megint az ajkamba harapok, ahogy eszembe jut. Lindsey el is mosolyodik, én meg hozzávágok egy díszpárnát.
- Mondjuk elég nagy nyomás lehet, hogy miattad változott át, de akkor sem értem. Mármint hányan mondhatják el, hogy HALÁLOSAN jót szexeltek azzal, akibe szerelmesek? - És röhög. Ezt nem hiszem el.
- Na jó, most már nem egy nyamvadt párnát fogok feléd hajítani, hanem valami sokkal keményebbet, ha nem hagyod abba. És én...nem vagyok szerelmes senkibe. Fejezd be, és inkább menj dolgozni. Kettőnk közül a te anyagi helyzeted a siralmasabb. - Látom az arcán, hogy mindjárt átvált vörösbe. Igen, ezzel mindig fel tudom húzni, míg végül be nem szól, hogy nekem könnyű dolgom van, mert ha arról van szó, akár bankot is rabolhatnék az igézésnek köszönhetően. Csak azt nem tudja felfogni, hogy ez pusztán elméleti síkon, a saját fejében merül fel rendületlenül, és valójában nincs szó másról, mint hogy tolmácsként rengeteget lehet keresni, és tök jól megélek belőle. Ahogy Lindsey pufogva távozik, még egy apró mosolyt megejtek, aztán komorrá vált arckifejezéssel bámulok ki az ablakon. Lehet, hogy igaza van? Persze, sokkal könnyebb menekülni, de...hiányzik. Ha nem félnék ennyire szembenézni vele, már rég felkerestem volna. Egyre többször sejlik fel bennem a kétkedés szikrája, hogy vajon helyesen cselekedtem-e, amikor köddé váltam, vagy hogy talán mégis az lett volna a jó döntés, ha mellette maradok. Mi lehet vele? Az ő lelkiállapotának nem biztos, hogy jót tett a vámpírrá válás. Lehet, hogy már rég gyilkos ámokfutásba kezdett...vagy...nem, bele sem merek gondolni, hogy talán már nem is él. Elég legyen. Ideje végre továbblépnem és elengednem a múltam ezen részét. Sokkal fontosabb, hogy végre megtaláljam azt, aki azon a rettenetes éjszakán a vérével meggyógyított. Igen, csak erre szabad fókuszálnom, nem pedig holmi romantikus zagyvaságokra.

but tonight you're a stranger or some silhouette

avatar
Vámpír vagyok
Kapcsolatban :
✧ samael ~ soon
Play by :
✧ irina baeva
Léptek száma :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Ophelia Wilson   Hétf. Nov. 13, 2017 7:39 pm

Gratulálunk, elfogadva
It's only been a lifetime

Ophelia Wilson

Kedves Ophe... Várjunk csak, te a nagynéném vagy, nem igaz? Akkor elölről kezdem Kedves nagynéném! Nagyon örülök annak, hogy üdvözölhetlek a köreinkben, igaz, én semmit sem tudok rólad, gyanítom, hogy a nővérem,
Alesea sem, de biztos vagyok benne, hogy Samael már nagyon-nagyon várta a megérkeztedet.
A lapod nem volt hosszú, azonban minden szükséges információt tartalmazott, amit így első körben érdemes tudni a karaktered életéről, a többi pedig majd a játék során kiderül. Ami pedig a bűntudatodat illeti, nos, bátran kijelenthetem, hogy igen, hiba volt akkor magára hagynod a bátyámat. Bele sem merek gondolni, hogy ha akkor végig mellette álltál volna,
mi minden alakult volna másképp... az én életem legalábbis biztosan teljesen más lenne most akkor.
De ez nem így történt, és el kell fogadni a múltat úgy, hogy van. Neked is, bár azt nem mondom, hogy én nem foglak utálni azért az egyetlen hibádért, de nézd el nekem, a családból én utálok mindenkit, mert én jártam a lehető legrosszabbul   De talán idővel változni fog ez az érzés, soha nem lehet tudni.
A lapod tehát jól sikerült, az írási stílusodat még mindig imádom, de hát ezt tudod, úgyhogy nem is tartalak fel tovább, menj, foglald le az arcod és minden szükséges egyebet, aztán sipirc a játéktérre  





The devil within



avatar
Az Ötök egyike vagyok
Kapcsolatban :
A bosszúval
Play by :
Eiza Gonzalez
Keresem :

Léptek száma :
19

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Ophelia Wilson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ophelia Hemsey
» Ophelia&Aidan
» Sam Wilson - Sólyom /Szabad/

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Életek, történetek :: Akik megtalálták a békét :: Vámpírok-
^
ˇ