Silhouette FRPG* 2017
Üdvözlünk az oldalon!

Egy The Vampire Diaries, illetve The Originals témájú szerepjátékos világba keveredtél. Nézz szét, olvass el mindent és csatlakozz! Sok sorozatos karakter vár gazdára, de akadnak canonok is, valamint egyéb keresett karakterek is. Biztos, hogy megtalálod a neked megfelelőt, de akár saját karaktert is alkothatsz!

2017. április 14-én nyitottunk meg.



A Staff;
Elena, Jeff és Damon

Egy álomban élünk
Silhouette Frpg
Elgondolkoztál azon valaha, hogy sok legendában miért pont az este az az időszak, amikor a legtöbb szörnyűség történik? Vagy azon, hogy az emberek miért félnek ösztönösen a sötéttől, az éjtől? Mintha valami gonosz lapulna benne, valami, amit senki sem ismer, senki sem lát, de retteg tőle, mert érzi a belőle áradó gonoszságot... Te is tudni akarod ezekre a kérdésekre a választ, nem igaz? De hinnél-e nekem, ha azt mondanám, minden mese a vámpírokról, vérfarkasokról és boszorkányokról igaz? A nem értő, tudatlan szemek elől elrejtve, de a felszín alatt ott van a világ az igazi valójában, s minden szegletét mágia itatja át. S pontosan ennek következtében jöttek létre a természet anomáliájaként a vámpírok, vérfarkasok, hibridek, eretnekek, s ki tudja, milyen torz lényeket rejt még az éjszaka… Készen állsz, hogy felfedezd ezt a világot, mely nemcsak izgalmakat, hanem megannyi veszélyt is tartogat a számodra?
Szembeszállhatsz a sötétséggel, megpróbálva eltörölni a föld színéről az emberek számára veszélyes teremtményeket, de ugyanígy melléjük is állhatsz, s élvezheted a hatalmat, a felsőbbrendűséget, azt, hogy mindenki felett állsz… A választás a te kezedben van, ám jól vigyázz, hogyan döntesz, mert annak súlyos következményei lehetnek, s ha egyszer belevágsz ebbe a kalandba, akkor többé nem visszakozhatsz…
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
SFamily

Oldalunk nem csak itt, hanem a facebook-on is elérhető! Ha tagja vagy a családunknak, akkor csatlakozz! Admini közlemények, csevegések, ilyesmik várnak rád.

Utolsó bejegyzéseink
Dust and Shadows

írta: Vendég
Yesterday at 6:22 pm

Cassidy Hemingway

Yesterday at 1:16 am

Shadowhunters

írta: Vendég
Pént. Feb. 16, 2018 3:34 pm

Chicago Guilty

írta: Vendég
Hétf. Feb. 12, 2018 5:34 pm

Strangers within Us

írta: Vendég
Hétf. Jan. 29, 2018 10:05 pm

Bárpult

Szomb. Jan. 27, 2018 11:33 pm

Emeraude Toubia

Szomb. Jan. 27, 2018 5:34 pm

Hálószoba

Pént. Jan. 26, 2018 4:04 pm

Caplan lakás

Pént. Jan. 26, 2018 3:28 pm

Dr. Maron irodája

Pént. Jan. 26, 2018 2:57 pm

Ennyien vagyunk
Fajok Lányaink ♀ Fiaink ♂
Vámpírok 6 8
Boszorkányok 11 8
Vérfarkasok 2 5
Hibridek 2 4
Eredetiek 1 3
Eretnekek 4 1
Vadászok 5 0
Emberek 8 5
Összesen 39 34
Mi is itt vagyunk
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Kyra Knightley

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Kyra Knightley   Vas. Dec. 03, 2017 10:22 pm


Kyra Knightley

Love is a serial killer - we're all just innocent victims.


Becenév

Ha becézni tudsz, gratulálni fogok...

Titulus

Crazy Wife

Születési hely, dátum

San Francisco, 1645. december 6.

Faj

eretnek

Átváltozás

Elszívó boszorkánynak születtem. A családomban én voltam az első, aki nem kapott teljes boszorkányerőt. 27 éves voltam, amikor egy vámpír végül átváltoztatott, így vált belőlem eretnek. Így saját magamból nyerhetem el a mágiát és használhatom, ahogyan csak akarom...

Család

A szüleim réges-rég meghaltak, a nővéremről és a bátyámról nem tudok semmit... valószínűleg ők is meghaltak már.
Killian Knight pedig a férjem, akivel évek óta együtt vagyunk.

Play by

Peyton List





Ez az én történetem...

Az életem régóta csak egyetlen egy ember, azaz boszorkány körül forgott. Valahogy már az első pillanatban éreztem, hogy Ő lesz az igazi. Sosem voltam az a szerelmes típus, hosszú évszázadokig elkerült engem ez a dolog, ez az érzés, de amikor őt megláttam, minden megváltozott. Mindenki, aki volt már valaha szerelmes, ismeri az érzést, nem igaz? Valahogy mindent jobb színben lát az ember, az ég kékebb, a fű zöldebb, az embereket kedvesebbnek látjuk, mi is pozitívabban állunk a világhoz és így tovább. Tényleg, egészen felemelő szerelmesnek lenni, amíg abban a bizonyos rózsaszín ködben vagy. De aztán eljön az a pont, az a pillanat, amikor a rózsaszín szemüveg végül lekerül és meglátod a párod, az imádatod tárgyának valódi arcát. Aztán, hogy így is elfogadod, akarod-e, az már egy egészen más kérdés.
Én viszont még, miután megtudtam, Killian Knight milyen valójában, azután is akartam. Igen, talán túlságosan hajtotta a bosszúvágy és talán nem is volt teljesen épelméjű, mégsem tudtam elszakadni tőle. Vonzott, akárcsak egy mágnes. Még az sem érdekelt volna, ha felindultságában bánt engem. Mindent elviseltem volna tőle, vele, érte. Szerelmes voltam belé menthetetlenül. A kapcsolatunk fejlődött, évről-évre még inkább egymáshoz láncolt minket a Sors, mígnem…

***

Az utóbbi hónapokban úgy éreztem, teljesen tönkrement az életem. Killian folyton kimaradozott, nem járt haza, vagy ha épp velem is volt, gondolatban valahol máshol járkált. Zavart, mert nem tudtam, mi ennek az oka. Napról-napra egyre inkább elhidegült tőlem és féltem, rettegtem tőle, hogy végül el fog hagyni.
Késő éjjel volt, mikor lassan bemerészkedtem a szobába. Az ágyához sétáltam lassan, félénken, majd rápillantottam az alvó arcára. Édes volt és legszívesebben megsimogattam volna, majd a hajába túrtam volna, de… most nem szabadott felkeltenem őt. Elléptem tőle, majd halkan kutakodni kezdtem. Úgy éreztem, hogy van valami rejtegetnivalója előttem és mindenképp rá akartam jönni, hogy micsoda. Vagy inkább kicsoda. Biztos, biztos, hogy van valakije! Már ez futott át az agyamon, kétségbeesésemben és pont ebben a pillanatban húztam elő egy fotót a nadrágja zsebéből. A szemeim elkerekedtek. Egy lány nézett rám vissza a képről. Hosszú, barna haja volt, bájos, aranyos arca… fiatalabb lehetett nálam, így külsőre. A fejemben azonnal összerakódott az a bizonyos kirakós. Egy nő. Titkolózás. Kimaradozás. Fotó… Tényleg van valakije! Hitetlenkedve kaptam szabad kezemet a számhoz. A szemeim megteltek könnyekkel. Akaratlanul is elképzeltem, hogy Kill és ez a nő csókolózik, vagy épp egymás kezét fogják, egymást ölelik… nem. A fejemet ráztam, majd a fotót visszagyűrtem Kill nadrágjába és visszaraktam a helyére. Hátráltam, úgy néztem el a férjem felé. Ó, a férjem...! Biztos, hogy már azt tervezgeti, miképp dob el magától..! A könnyeim végigfolytak az arcomon. Véletlenül nekimentem az egyik kisasztalnak, ami kissé hangos volt, így sietve megtorpantam. Killian megmozdult, de végül csak a másik oldalára fordult át, a takarót magára húzva. Én néhány pillanat múlva megfordultam és kirohantam a szobából. Ezúttal én voltam az, aki elment otthonról.

***

…eljött a nap, amikor megkérte a kezem. Egy teljesen átlagos napnak indult tulajdonképpen. Ugyan eretnekként éltem le az elmúlt közel 400 évet, mégis szerettem olykor elvegyülni az emberek közt és úgy tenni, mintha egy átlagos, normális nő lennék. Bár nem voltam. Killian mellett megváltoztam, hisz ha együtt élsz valakivel és napi szinten érintkezel vele, az… nos, eléggé hatással van rád, nem igaz? Átveszel jellemvonásokat, stílust, apróságokat úgy, hogy észre sem veszed. Aznap késő éjjel végeztem a kórházban, ahol nővérként dolgoztam. Killian, a tőle meg nem szokott módon eljött elém. Ahogy megpillantottam a bejáratnál, egyből elmosolyodtam.
- Szép estét, kedvesem. – Húzott oda magához, amint a közelébe értem. A mellkasához simultam és úgy pislogtam fel rá.
- Killian… nem is mondtad, hogy kijössz elém. – Hajoltam fel hozzá egy csókra, amit hosszan viszonzott, majd végül megfogta a kezem. Összekulcsoltam vele az ujjaimat és így indultunk hazafelé. A csillagos eget figyeltem, ahogy sétáltunk. Szinte csak a lépteink koppanását hallottam, mert hosszú ideig egyikünk sem szólt semmit. Azonban az egyik utcán, ahol le kellett volna fordulnunk, tovább húzott. Kérdő pillantást vetettem rá, miközben megszorítottam a kezét, azonban ő csak elmosolyodott.
- Kill? Hova megyünk? – Kérdeztem halkan, mire végül rám emelte a tekintetét.
- Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Bár, ez a te esetedben… nos, annyira nem játszik. – Biccentette meg a fejét, mire én továbbra is kérdőn fürkésztem. Ennél többet nem reagált. A kikötőbe vitt és továbbra is tele voltam kérdésekkel.
Kiderült, hogy egy vacsorával akart kedveskedni. Sokat beszélgettünk és sokat nevettünk is, aztán egyszer csak felcsendült egy zene. Először halk volt, majd egyre hangosabb, így körbenéztem. Mire visszaemeltem Killre a tekintetem, már ott térdelt a székem mellett, egy kicsi dobozkával a kezében. Én pedig egyszerűen lefagytam. Egy gyönyörű gyűrű volt benne, amihez egy kérdés is társult.
- Hozzám jönnél feleségül, Kyra Knightley? – A tekintetünk szinte egybeolvadt, majd néhány pillanattal később elsírtam magamat örömömben. A földre másztam, egyenesen a karjaiba.
- Igen! Igen… a feleséged leszek, Kill! – Forró csókot leheltem az ajkaira.

***

Sírva sétáltam végig azon az útszakaszon, ahol a lánykérés estéjén együtt mentünk végig. Ironikus volt, hisz ezúttal egyedül voltam, tudatában annak, hogy a házasságom, a boldogságom épp ezekben a pillanatokban törik apró szilánkokra. Azaz nem pont ma este, nem pont most, hanem az elmúlt hónapokban fokozatosan ment tönkre, míg én… míg én semmit sem tehettem ellene. Gyűlöltem ezt a tehetetlen érzést, azt, hogy elveszítem azt, aki a legfontosabb a számomra. Vagyis, aki az egyetlen a világon, akiért érdemes még itt lennem, legyen ő akármilyen is. Őrülten, szerelmesen, durván, kedvesen… mindenhogyan csakis Ő kell nekem: Killian Knight.




avatar
Eretnek vagyok
Play by :
miss peyton list
Keresem :
Léptek száma :
1

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Kyra Knightley   Szer. Dec. 06, 2017 7:42 pm


Gratulálunk, elfogadva

My Crazy Wife!

Hello, édes kis szépségem, Kyra!

Kifejezetten megtisztelő érzés nekem, miszerint én küldhetlek át az elfogadottak soraiba, ugyanis egy ilyen lap után, nos még szép, hogy el vagy fogadva! S voltaképpen ez miért is lenne másként? Tökéletes, egyedi, és stílusosan benne vagyok, ahogy annak lennie kell. Élveztem minden egyes sorát, és imádtam, ahogy a jelent kombináltad a múlttal. Tetszett az eljegyzési eseményünk, miként érzékeltetted az alkalmat, s kiváló volt a jelen is, ahol drámai hatást tettél a lelkemben. A kettő váltakozása, egyenlő szintre hozta önmagát, s némileg képes voltam elnyomni a jelenlegi rossz események túláradó bánatát. Ugyanis tagadhatatlan, hogy az utóbbi néhány hónapunk nem éppen volt rózsás, virágszálam. Tudom, tudom, miszerint az én hibám. De... túlságosan is beletemettem magamat a húgom megtalálásába, s amikor végre sikerülne valami örömmel teli pillanat, akkor tádám, az élet ad egy jókora hátba döfést... s mennyi téveszme is keringhet benned ezzel kapcsolatban.
Fáj, hogy az elhidegülésem a kapcsolatunkat erre pontra sodorta, főként úgy, miként jómagam semmit sem érzékellek belőle. Te éppen azt hiszed megcsaltalak, s az elhagyáson töprengek, míg közben csak a saját fejem után rohanok. Bár meg kell hagyni, miszerint vicces volt elképzelni a húgomat és a személyemet csókolózás közben... a bosszúnk közepén. *Fetreng a röhögéstől.* Very Happy
Kétségtelenül tanulhattam az esetből, hiszen legközelebb nem hagyok egy női fotót a zsebemben, míg máskor talán megpróbálok nem titkok mögé rejtőzni, bár... várjunk már! Vajon lesz folytatás? Működhet-e így a házasságunk? S tisztázásra kerülnek az érzelmek, mielőtt még túl késő lenne? Ezernyi kérdés, amelyre nem találom a választ, s mégis reménykedem naivan, de, hisz' mindketten tudjuk a történet kimenetelét..
Szeretem a betűket, a történetet, és magát az egészet. Teljes képet kaptam arról, hogy mit érzel az irányomba, és megtudhattam néhány apró részletet is, amely odáig vezetett, ahol most tartunk. Remélem, miként még inkább kibontakozik a jellemed a játéktéren, és ezzel egyetemben megmutatod majd a múltad is.
Na, de! Száz szónak is egy vége, szóval azt hiszem ideje téged az utadra engednem.. Első körben irány a foglaló opció, aztán pedig futás a játéktérre, ahol is már... várnak. Ugyanis van egy tervezett játékod, amelyet izgatottan fogok követni -, kitűrő fejleszedhetős örömmel.
Tehát, sipirc, kicsi kis feleségecském.. és térj haza egy hírrel, amely megváltoztathat szinte mindent  


avatar
Boszorkány vagyok
Play by :
mr. luke mitchell ☭
Léptek száma :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Kyra Knightley

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Keira Knightley

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG* 2017 :: Világunk karakterei :: Elfogadott karakterek :: Eretnekek-
^
ˇ