Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Fire Meets Fate

Isaac Lestrange
Today at 3:17 am



Charlotte szobája

Patrick Joseph Reynolds
Yesterday at 10:00 pm



Utcák

Oliver Hemingway
Yesterday at 8:34 pm



Asztalok

Grace Moore
Szer. Jan. 16, 2019 11:29 pm



Grace cellája

Grace Moore
Szer. Jan. 16, 2019 11:07 pm



Trónterem

Kai Parker
Szer. Jan. 16, 2019 1:09 pm



Az épület elõtti tér

Reagan Blair
Kedd Jan. 15, 2019 8:52 pm



Nevan

Nevan
Hétf. Jan. 14, 2019 7:56 pm



Alaric Saltzman irodája

Caroline Forbes-Salvatore
Hétf. Jan. 14, 2019 10:01 am



Klaus & Camille - It's good to see you again{Franciaország}

Camille O'Connell
Hétf. Jan. 14, 2019 8:08 am
Nyerteseink
avagy az ősz díjazottjai
Az ősz őrangyala
Reagan Blair

Az ősz női karaktere
Elisabeth Saltzman

A ősz férfi karaktere
Isaac Lestrange

Az ősz párosa
Damon & Elena

Az ősz játéka

Az ősz előtörténete

Share | 
 

 Motel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Motel   Vas. Dec. 02, 2018 8:42 pm

To: Blair
ingatag barátság

A kocsiajtó csapódik a hátam mögött az út másik oldalán, majd pár kiáltás. A kutya még most is ugat, pár órája hagyták magára, és azóta mintha csak felhúzták volna. Engem kifejezetten nem zavar, a Pokolban kínosabb és zavaróbb zajok kísérik a mindennapokat, no de az ott lakók már igencsak nehezen bírják, és nem egy ember tervezi, hogy elevenen nyúzza meg, ha nem hallgat el. Az ablakpárkányon könyökölök, hátam mögött, lábaim a lakásban, amelybe időnként visszahúzódom, ha fogadni akarok valakit, vagy épp rejtett helyen felbukkanni, nem az okoska vadászok orra előtt. Tulajdonosát már évekkel ezelőtt megszállta egy démontársam, azóta a magunkfajták egyfajta kis bunkere, elrejtve a kíváncsi szemek elől, de tele minden olyan jóval, ami nekünk csak jól jöhet. Bár, a házvezetőnő inkább ne térjen be, néhol már pormacskák vertek tanyát, de a konyhában aki akar, még vércseppeket is találhat, nem mindenki kedves célokra használja azt az akciós késkészletet, amelyet sok éve nagy örömmel vásárolt meg gazdája. Nekem egyelőre ez csak kiindulópont, vagy épp olyan hely, ahol olyanokkal is tudok beszélni, akik nem szeretik a nyílt tereket és termeket, ez egy végtelenül egyszerű lakóház, nincsenek a pincében okkult boszorkák vagy épp különös körök. Tökéletesen lényegtelen, és mégis kiváló arra, ha az egymással marakvó szembelakókat kívánom figyelni, mint valami kellemes mozifilmet. De ez sem töltheti ki az egészet, így miután kiszórakoztam magam, elhagytam a kis fészket, hogy a távolibb helyre térhessek, ahol megérzéseim szerint olyan lapul, aki érdekesebb, mint a mindenkit a Pokolba kívánó öregasszony. Kövér kitérővel kerülöm ki, szokásosan veti a keresztet remegő kezeivel, én pedig széles vigyorral jutalmazom. Ez is felesleges, nem ment meg ennyivel senki.
Távolabb, immáron inkább csak autók uralta utak mentén ácsorognak az olcsóbb éttermek, kávézók, tele parkolóval pihenő helyek azoknak, akik csak át akarnak hajtani a helyen, és utána elfelejteni azt. Nem tartok a huligánoktól, könnyen törik az ő nyakuk, könnyebben, mint az enyém, de ez a környék most csendes és unalmas. Átvágva a nevezett helyen, kezeimet zsebembe dugva szúrom ki már a távolból a villódzó, színes Motel feliratot, amely még a városhoz nézve is eldugott, lepukkant és magányos. Ez nem a bekötőút mellett pihen, hanem amögött, konkurenciája a másiknak nem is olyan messze, olcsó áraival mégsem olyan sikeres, mint aminek hinné. Akik ide járnak, inkább talán helyiek, vagy olyanok, akik arra vágynak, hogy senki se kérdezze arról, mennyi idős is az a lányka, vagy épp férfiú, vagy akármi. Mindennek megvan az ára, ha akarják, ha nem. Nekem a félreeső épület kell, annak is a mögötte pihenő rész, egy repedezett betonú pálya, ahol a tervek szerint a hosszabb időre megszálló gyerekek játszhattak volna, de sosem következett be, lámpái tompán pislognak, a játékokat, ha voltak is, már rég elhurcolták. Nekem mégsem eme mementók kellenek, hanem azok, akik ma este birtokba vették. Némán ácsorgok pár pillanatig, csend van, az elhaladó autók távolabb zakatolnak, arcomra vigyor ül ki.
- Nahát, még él? Mintha kicsit elpuhultál volna – sétálok lassú, kényelmes léptekkel feléjük, először rá, az érdes figurát vizsgálva, majd a másikra, aki láthatóan rosszabb állapotban van. Mellettük megállva, mintha keresném a válaszokat az arcára írva, majd megvonom a vállam.
- Mi a bűne, sokat harapott? - ez a város nem annyira szennyezett, mint Falls, de hát, bátrak mindig vannak, akik elszöknek messzi földre, azt hiszik, hogy övék lehet az éjszaka és vannak olyan ügyesek, hogy a vadászok elől rejtve maradnak. Mint talán ez is. De nem akarok én semmit sem megzavarni, intek, hogy ha dolga van, nyugodtan fejezze be, az időm végtelen, ráérek ácsorogni és közelről figyelni, hogyan is dolgozik az erő és az ész egyvelege.

587 words ❖  pocsék kezdő, tudom  

avatar
Démon vagyok
Play by :
alexander calvert
Léptek száma :
4
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Motel   Vas. Május 20, 2018 1:52 am

***

avatar
Értetek vagyunk
Léptek száma :
427
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Motel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Denver-
^
ˇ