Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
suttogások
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Elisabeth Saltzman, Reagan Blair


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Raktár

Reagan Blair
Today at 9:12 pm



Nappali

Cassidy Hemingway
Today at 6:46 pm



Padlás

Always and Forever
Today at 6:41 pm



Erkély

Always and Forever
Today at 6:41 pm



Samael szobája

Always and Forever
Today at 6:41 pm



Alesea szobája

Always and Forever
Today at 6:41 pm



Fürdõszoba

Always and Forever
Today at 6:40 pm



Konyha

Always and Forever
Today at 6:40 pm



Bejárat

Always and Forever
Today at 6:40 pm



Utcák

Isaac Lestrange
Yesterday at 11:47 pm
Nyerteseink
avagy a nyár díjazottjai
A nyár őrangyala
Always and Forever

A nyár női karaktere
Lara Blackwell & Lizzie Saltzman

A nyár férfi karaktere
Theodore Storm

A nyár párosa
Caroline & Stefan

A nyár játéka

A nyár előtörténete

A nyár alkotója
Elena Gilbert
Ennyien vagyunk
létszámunk
Fajok Lányaink Fiaink
Vámpírok 7 6
Boszorkányok 6 1
Vérfarkasok 3 3
Hibridek 1 0
Tribridek 0 0
Eredetiek 0 1
Eretnekek 1 0
Szirének 2 0
Démonok 1 1
Vadászok 3 2
Emberek 1 2
Összesen 24 17

Share | 
 

 Alaric Saltzman irodája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Alaric Saltzman irodája   Csüt. Szept. 20, 2018 1:06 pm


Mom & Lizzie
"THE SKY WAS CLOUDLESS AND OF A DEEP DARK BLUE."


Nem vagyok biztos benne, hogy túlélem. Nem tudhatom biztosra, hogy a trükköm bevált, és nem követ engem. Alig maradt már bennem erő... A fizikai- és a varázserőm is egyaránt fogytán van már, félek, hogy az álcázóbűbáj sem tart ki, az oldalamból folyamatosan szivárog a vér ott, ahol Kai megszúrt, ahol másodszor is megforgatta bennem a kését, és lassan már semmit sem szeretnék jobban, mint lefeküdni a fűben, lehunyni a szemem, és várni, hogy elmúljon a fájdalom. De ezt nem tehetem. Nem szabad. Túl kell élnem, nem csak magam miatt, de a családom miatt is, hogy figyelmeztethessem őket. Hogy őket már ne érhesse ennyire váratlanul és védtelenül Kai Parker támadása. Hogy felkészülhessenek. Hogy tisztában legyenek vele, hogy visszatért, és hogy már nem boszorkány, és nem vámpír. Démonként járja az éjszakát. Figyelmeztetnem kell őket! Erre fókuszálok, ebből merítek erőt, ez segít kitartanom.
Ahogy végre elérem az épületet, és a fal mellett támaszkodva lassan egyre beljebb haladok a folyosókon, kezd átjárni a remény, hogy sikerülni fog. Hogy megúszhatom, hogy el tudok jutni a célomig, megtalálom anyát, aki segít majd, aki tudni fogja, mi a teendő. Jelenleg egy pillanatig sem jut eszembe, hogy le fogom buktatni magam, és kiderül, hogy ilyen késő éjjel ismét kiszöktem. Át a szobám ablakán, le a magas tölgyfán, ki az iskola birtokhatárán levő faházba, ahová varázsolni szoktunk kiszökni. Talán büntetést kapok érte, talán anya és apa haragudni fognak. De egyik sem igazán számít most, mert az a legfontosabb, hogy túléljem.
Amikor elérem a hálókörleteket, kicsit megtorpanok. Egyrészt mert folyton magam mögé lesek, hogy biztos nincs-e a nyomomban a nagybátyám. Bár a szavaiból ítélve éppen azt akarja, áruljam el a szeretteimnek, hogy visszatért. Azt hiszem, félelmet akar szítani bennünk. És amennyiben így van, valószínűleg nem ver át, és nem követ most, de nem lehetek benne egészen biztos. Másrészt végig kell gondolnom, hol is találhatom meg ilyenkor anyát. Úgy tudom, ilyenkor még általában nem alszik. Sokszor apa irodájában tesz-vesz ilyentájt is. Arra veszem az irányt.
- Anya! Anyaaa, itt vagy? - ütögetem meg az ajtót, amikor megérkezem. Egyik kezem a szúró oldalamra szorítom, a másikkal veszettül kopogtatok, de végül inkább megtámaszkodom fél vállal a fal mellett. - Anyaaa! Engedj be kérlek! Lizzie vagyok! Segítened kell! - A hangom egyre hisztérikusabb, és amint kitárul az ajtó, sietve befurakszom az irodába Caroline mellett, mert még mindig nem hagy nyugodni az érzés, hogy a folyosón sem vagyok biztonságban. De amint belülre kerülök, a maradék erőmet is elvesztem, összecsuklom, és zokogni kezdek.


Battle Scars


there's always
a wild side to an innocent face


™️

avatar
Elszívó boszorkány vagyok
Kapcsolatban :
✩ not anymore
Play by :
✩ Shelley Hennig
Keresem :
✩ my twin, Josie
Léptek száma :
14
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
TémanyitásTárgy: Alaric Saltzman irodája   Vas. Május 20, 2018 2:23 am

***

avatar
Értetek vagyunk
Léptek száma :
352
Népszerûség :
0

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Alaric Saltzman irodája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» A Kazekage irodája
» A falu vezetőjének irodája
» A falu vezetőjének irodája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette FRPG :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls :: Salvatore Boarding School-
^
ˇ