Álomháború
felcsendülő dallamok


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
You saw light in me when
all I saw was darkness
Isaac Lestrange
Alapítóadmin
Larissa Blackwell
Társadmin
Reagan Blair
Társadmin
A pokol kapuja

itt nyílik
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill

We're broken souls
in the darkness
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 2 Bots




A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
It always seems impossible
until it’s done



Dust and Shadows

Delilah C. Andrews  Empty
Today at 4:52 pm



Konyha

Delilah C. Andrews  Empty
Today at 2:25 pm



Kívánságkosár

Delilah C. Andrews  Empty
Today at 1:21 pm



Bárpult

Delilah C. Andrews  Empty
Today at 10:15 am



Cheesman Park

Delilah C. Andrews  Empty
Today at 9:44 am



Fell Templomának romjai

Delilah C. Andrews  Empty
Yesterday at 10:02 pm



Konyha

Delilah C. Andrews  Empty
Yesterday at 9:50 pm



Folyosók

Delilah C. Andrews  Empty
Yesterday at 9:41 pm



Tetõtér

Delilah C. Andrews  Empty
Yesterday at 2:22 am



...but it's ecstasy

Delilah C. Andrews  Empty
Yesterday at 1:41 am



Old-Blair albérleti lakás

Delilah C. Andrews  Empty
Hétf. Aug. 03, 2020 10:22 pm



Indra kietlen pusztaságában // Esotephres && Lothrin

Delilah C. Andrews  Empty
Hétf. Aug. 03, 2020 7:34 pm
Statisztika
Ennyien vagyunk
Szorgos íróink
A hónap posztolói

12 Hozzászólások - 31%
6 Hozzászólások - 15%
4 Hozzászólások - 10%
3 Hozzászólások - 8%
3 Hozzászólások - 8%
3 Hozzászólások - 8%
2 Hozzászólások - 5%
2 Hozzászólások - 5%
2 Hozzászólások - 5%
2 Hozzászólások - 5%

Share
 
Delilah C. Andrews
Let's go out in flames so everyone knows who we are
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásDelilah C. Andrews  EmptySzer. Okt. 09, 2019 1:59 pm

Gratulálunk, elfogadva
It's only been a lifetime

Delilah C. Andrews


Üdv a fórumon!  Delilah C. Andrews  3119678052
Nem egyszerű a lánykád élete, egyáltalán nem, de azok a legerősebbek, akik sokak szenvedtek. Ezt tapasztalatból tudom, ami nem öl meg, az valóban megerősít (sőt!).
A szülők elvesztése az egyik legnehezebb dolog, ráadásul édesapád gyilkosság áldozata lett, így neked még nehezebb. Nőből vagy, szóval biztos vagyok benne, hogy végül össze fogod szedni magad, jó úton haladsz már most is afelé.
A keresettedre nagyon is emlékszem egy másik oldalról, szóval tudom előre, miféle érdekes történetet találtál ki Peternek és magadnak. Remélem, hamar elkel majd a meghirdetés után, s nem csak a karaktered, de te magad is megtalálod itt a helyed köztünk  Delilah C. Andrews  2566525366
Hadd jegyezzem meg azt is, mennyire tetszik a választott neved, igazán különleges, s az avatar alanyod is igencsak bűbájos!  Delilah C. Andrews  1382426647

Foglald le a lefoglalni valót, s érezd jól magad nálunk!  Delilah C. Andrews  1036049602





I'm a survivor. Staying alive is my specialty.






Katherine Pierce
A pokol királynõje
a haragja bárkire lesújt
Delilah C. Andrews  NamvXfy
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
with sinners and demons
~ Kai Parker in the future
Keresem :
i found this naughty little demon
Delilah C. Andrews  Tumblr_njwn34R1uN1tvca3qo1_500
Léptek száma :
36

Delilah C. Andrews  Empty
TémanyitásDelilah C. Andrews  EmptyKedd Okt. 08, 2019 1:54 pm

Delilah Cora Andrews
Every moment is a fresh beginning


Becenév:
Deli
Titulus:
broken angel
Születési hely, dátum:
Mystic Falls, 1997. Október. 6.
Faj:
Ember
Beállítottság:
Heteroszexuális
Play by:
Jessica Clements

Átváltozás:
-
Család:
Hát a családom... mit is mondhatnék róluk! Nehéz erről beszélni, mivel mondhatni teljesen egyedül vagyok, és bár anyám él, elhagyott minket mikor 3 éves voltam. Azóta nem hallottam felőle, de már nem is akarom megkeresni, voltak rá kísérleteim tizenéves koromban, de nem akadtam nyomára, és mindezek után apám temetésére se jött el, így már hallani se szeretnék róla! Igen, apám sincs már velem, megölték pár évvel ezelőtt. A gyilkos a mai napig sincs meg, és azt se tudom pontosan mi történt vele. Senki nem volt hajlandó mondani bármit is halálának körülményeiről, se a kórházban, se a rendőrségen.
Volt az életemben egy férfi. Peter volt a neve... gyerekkorom óta ismertem, és az egyik legközelebb álló személynek hittem. Érzéseim felé egyre jobban erősödtek az utolsó időszakban... akár a többéves barátságunkat is feltudtam rúgni! De aztán megtörtént az amire nem számíthattam. Apám halála előtti napon láttam utoljára... utána hiába hívtam telefonon. Egyik pillanatról a másikra omlott össze körülöttem minden! Teljesen egyedül maradtam, és ha nem lenne a barátnőm Lily, nem is tudom mi lenne velem. Ő rángatott ki a szarból apám halála után... úgy éreztem mindenki elhagyott, magamban kerestem a hibát, és hiába mondhatta volna nekem akárki, hogy nem tehetek róla én nem hittem el! Azóta próbáltam össze szedni magam, és úgy érzem már jól vagyok. Munkával próbálom elterelni a figyelmem, sokat olvasok, de társaságba a mai napig se nagyon járok. De úgy érzem itt az ideje annak, hogy ezen is változtassak. Mert csak így jöhetek teljesen helyre. Ami lehetetlennek hangzik, mert olyan fontos emberek hiányoznak az életemből, akiknek még bőven jelen kéne lennie! De ilyen a sors, el kell fogadni, és én ezen leszek. Mert ez az egyetlen esélyem arra, hogy normális életet tudjak élni újra!

Ez az én történetem
It's only been a lifetime

2017. októbere
Nagy volt a sürgés-forgás a házban. Apám épp lufikat fújt, Lily díszítette a nappalit, és a falon ott figyelt hosszú szalagon a bűvös 20-as szám. Ez a látvány terült elém mikor leértem az emeltről, mivel két órára felzártak a szobámba, hogy úgymond feltudjanak készülni a "meglepetésre". Arcom rögtön kivirult, és egy széles mosoly terült el rajta. - Boldog szülinapot! - Kiáltottak fel mindketten és léptek elém, hogy jól megölelgessenek. - Peter? - Kérdeztem picit reménykedve. - Nem tudott eljönni. - Kaptam választ kérdésemre, ami miatt picit csalódott lettem. Elképzelésem sincs merre járhat, délelőtt beszéltem vele telefonon, már akkor mondta, hogy nem tud eljönni, és valami családi ügyre hivatkozott, de azt már nem volt hajlandó megmondani mi a baj. Egész délelőtt fúrta is az oldalam ez a kérdés, mivel szinte mindent elszoktunk mondani egymásnak. Egy szülinapomat se hagyta még ki, ezért is volt furcsa, hogy mi jöhetett közbe. De gyorsan elhessegettem gondolataim, és a többiekre figyeltem inkább. Nem is olyan sokára leültünk, hogy felvágjuk a tortát. Apukám kiment érte, de üres kézzel érkezett vissza. Hirtelen nem értettem, de elkezdett énekelni Lily-vel együtt, és besétált a szintén éneklő Peter egy tortával a kezében, ami tele volt pakolva gyertyákkal. Hatalmas meglepetésként ért a dolog, mivel már teljesen letettem róla, hogy lássam ma már. Lerakta elém a tortát. - Kívánj valamit! - Jelent meg egy széles vigyor arcán. Gyorsan próbáltam átgondolni a kívánságom... nem is volt nehéz. "Azt kívánom, hogy örökké velem legyen a családom!" Hisz ők hárman voltak a családom. Ők jelentettek nekem a mindent, ez nem volt kérdés! Elfújtam a gyertyát és már álltam is fel, hogy megölelhessem Peter-t. - Boldog szülinapot... - Nyomott egy puszit arcomra, és búgta bele fülembe ezeket a szavakat. - Köszönöm! - Mondtam miközben öleltem. Boldog voltam, minden tekintetben, jobb szülinapot nem is kívánhattam volna!

2018. szeptembere
A kórház folyosóján ültem a padlón, teljesen összeomolva. Az előbb közölte velem a rossz hírt az orvos... apám meghalt. Nem akartam elhinni, először csak azt hittem rosszul hallom. Mikor felhívtak, hogy jöjjek be, nem volt szó róla, hogy életveszélyben van... nekem senki nem mondott ilyet. Ez biztos nem igaz! Nem lehet az! Szépen lassan zokogásban törtem ki. Elvesztettem azt az embert, aki végig velem volt. Aki biciklizni tanított, aki gondoskodott rólam, aki próbált megtanítani az élet apróbb dolgaira. Akinek egyedül kellett helyt állnia, mint szülő... és most nincs többé!

***

Egy hét telt el apám halála óta. Ültem az ágyamon és végig néztem fekete ruhámon. Lily most engedte ki az utolsó vendéget a temetés utáni megemlékezésről. Én már nem voltam képes tovább ott maradni, egyszerűen nem bírtam lelkileg... ez túl sok volt nekem. Nagyon hiányzik, és most kezdem csak igazán felfogni, hogy nincs többé, és nem fog bekopogni reggelente az ajtómon, hogy jó reggelt kívánjon nekem. - Minden rendben? - Kopogott be az ajtón Lily. Kizökkentett gondolat menetemből, kicsit talán értetlenül néztem fel rá. - Persze... - Suttogtam és egy mosolyt erőltettem arcomra, míg kézfejemmel letöröltem könnyeim. Bólintott egyet és kiment.
A telefonomra pillantottam, hátha hív Peter, de semmi. A temetésre se jött el, és apám halála óta nem is láttam. A telefonja kivan kapcsolva, az üzenetekre nem válaszol... esélyem se volt elérni. Nem értem mi történt, értetlenül állok az egész előtt, mivel ilyet sose csinált. Nagy szükségem lenne rá most, de ő sehol... elhagyott. Én tehetek róla, lehet megijedt, hogy elkezdtünk közeledni egymáshoz jobban, és ezért hátat fordított most nekem talán örökre...

Napjainkban
Felöltöztem valami egyszerűbb ruhába, ami alkalmas utcára, és már indultam is. Kávézni indultam egy közeli kávézóba, úgy éreztem már kicsit ideje lenne kimozdulni. Bezártam lakásom ajtaját, és már úton is voltam. Néha muszáj vagyok kimozdulni, mivel nem valami nagy a lakásom. Eladtam apám halála után a házat, és inkább beköltöztem a belvárosba, egy kisebb lakásba. De nekem megfelelő, ide legalább nem köt semmilyen emlék. Jobban érzem magam mióta egy éve ide költöztem. Régen hiába voltam társasági ember, most ez nem mondható el rólam, de igyekszem visszatérni a régi énemhez. A közvetlen, kedves lányhoz, aki voltam.
Kikértem szokásos kávémat és leültem meginni. Ezzel is szoktattam magam, hogy többet legyek emberek között, és igyekeztem szóba elegyedni másokkal, ami néha sikerült is. De már pozitívabban gondolkodom, és próbálom összeszedni régi énem megmaradt darabjait, ami úgy érzem hamarosan sikerülni fog!  

but tonight you're a stranger or some silhouette

Vendég

avatar
Vendég

Delilah C. Andrews  Empty
 

Delilah C. Andrews

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal