℘ Te és Elliot régóta barátok vagytok; s valahogy mindig is kívülállónak számítottatok a saját korosztályotokban. Jobban érdekelt titeket a tanulás, a tudás iránti szomj, mint másokat és mondjuk úgy, hogy ti voltatok mindig is a stréberek. Lenéztek titeket a társaitok és kiközösítettek, de ti mindig ott voltatok egymásnak. A jóság pedig sosem veszett el belőletek, bármennyire is csúnyán bántak veletek. Sőt, segíteni akartatok másoknak... mindegy, hogyan. A megszerzett tudásotokkal, vagy máshogyan, de ez volt a célotok.
℘ Különösen Neked, Denise. Elliot talán csak követett téged sok esetben, de mikor hallottatok az Ötök Testvériségéről és arról, hogy milyen lények ellen harcolnak, először szkeptikusan álltál a dologhoz. Vámpírok? Vérfarkasok? Te magad sosem hittél az ilyesfajta lényekben. De egy nap megtapasztaltad, hogy mennyire valóságosak. Megtámadott téged egy vámpír és csak annak köszönheted az életed, hogy Elliot megmentett téged.
℘ Ezután döntöttétek el, hogy csatlakoztok az Ötökhöz. Az embereket meg kell védeni az ilyesfajta szörnyektől és ehhez hozzá szeretnétek járulni.
℘ A családodnak sosem mondtad el, hová jöttél - viszont tartod velük a kapcsolatot és hébe-hóba haza is jársz meglátogatni őket. De már nem "haza" mész, hisz az otthonod már 3 éve a szervezet.


Nem rendelkezel vele.