Álomháború
felcsendülő dallamok


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
You saw light in me when
all I saw was darkness
Isaac Lestrange
Alapítóadmin
Larissa Blackwell
Társadmin
Reagan Blair
Társadmin
A pokol kapuja

itt nyílik
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill

We're broken souls
in the darkness
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots

Nincs



A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
It always seems impossible
until it’s done



Megumi

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 1:05 am



Astrah

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 1:04 am



Central Park

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 12:42 am



Barlangok

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 12:09 am



Elhagyatott gyár

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 12:08 am



A városi temetõ

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 12:08 am



Híd

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 12:07 am



A sötét kelepce

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Today at 12:06 am



Kívánságkosár

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Yesterday at 9:02 pm



Fotelek és asztalok

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Yesterday at 1:07 pm



Old-Blair albérleti lakás

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Csüt. Aug. 06, 2020 11:35 pm



at the beginning • Isaac & Lara

Oliver 'Orion' Donovan Empty
Csüt. Aug. 06, 2020 11:02 pm
Statisztika
Ennyien vagyunk
Szorgos íróink
A hónap posztolói

21 Hozzászólások - 40%
6 Hozzászólások - 11%
5 Hozzászólások - 9%
4 Hozzászólások - 8%
4 Hozzászólások - 8%
3 Hozzászólások - 6%
3 Hozzászólások - 6%
3 Hozzászólások - 6%
2 Hozzászólások - 4%
2 Hozzászólások - 4%

Share
 
Oliver 'Orion' Donovan
Let's go out in flames so everyone knows who we are
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásOliver 'Orion' Donovan EmptyKedd Júl. 28, 2020 1:36 am

Oliver James Donovan
Can't you see? Every day is a second chance.


Becenév:
Oli/Ori
Titulus:
Orion
Születési hely, dátum:
1983. november 15.
Faj:
ember
Rang:
ember
Beállítottság:
???
Play by:
Jamie Dornan

Átváltozás:
Annak is nevezhetnénk, csakhogy az átváltozás általában végleges és valami új születik belőle, mely pecsétet nyom a hátralévő életére. Mi inkább egyesültünk, két egész lélek, csakhogy az egyik egy időre dominánssá vált. Ám ez az állapot nem tartható fent örökké...
Család:
Ami engem illet, úgy érzem, nem lenne illendő a saját családomról nyilatkoznom. Amúgy sem igazán számíthattam rájuk, míg éltem, hiszen apám meghalt, amikor még kicsi voltam. De Jamie... Róla már van mit mesélni. A Donovan családot biztos ismered, Vicky halála sokáig benne volt a hírekben országszerte, Matt pedig igazán sokra vitte halandó létére. Bár Jamie szereti az unokatestvéreit, ritkán érintkezik velük. Tulajdonképpen könnyen azonosulok vele, ugyanis az ő apja is meghalt, amikor hat éves volt, ráadásul a szeme láttára. Egy vámpír ölte meg, habár senki nem hitt az összezavarodott, rémült és megtört kisfiúnak. Számtalan pszichológiai szakvélemény és magyarázat született arról, miért képzelte oda, amit képzelt, és Jamie, hiszen olyan kicsi volt még, hitt nekik. Mégsem tudta teljesen elengedni a gondolatot, hogy talán valami több van odakint. Több és veszélyesebb...
A húga egyébként elbűvölő, az anyja pedig isteni csokoládés brownie-t készít. Igazán szerencsés, hogy ők mellette állnak és támogatják. Épp ezért nem maradhatok örökké. Vissza kell adnom neki az életét, mielőtt túl sok mindent lopnék el tőle. Szégyellem, hogy ezt kellett tennem, de... De muszáj elintéznem valamit, és ehhez szükségem van rád. Ugye megérted, James?

Ez az én történetem
It's only been a lifetime

A nevem Orion Granville. 1980. december 23-án születtem, és 2010. április 7-én haltam meg. A New Jersey-i rendőrség kitüntetett nyomozójaként dolgoztam, akár csak az apám, aki szintén rendőr volt. Ő volt a legnagyobb példaképem, míg egy járőrözés során életét nem vesztette. Azt hittem, a hiánya ütötte lyuk sosem fog beforrni a mellkasomban, míg meg nem ismertem Blairt. A bizalmasom lett, a legjobb barátom, később pedig annál is több. Jobban szerettem őt bárminél és bárkinél, még akkor is, mikor felfedte nekem a titkát. Sőt, az kovácsolt össze minket igazán. Így amikor meghaltam, tudtam, hogy nem engedhetem el. Azok után, mennyi szörnyűség történt vele, nem sétálhattam ki csak úgy az életéből. Habár egyszerű halandóként nem tehettem semmit a halál ellen, azt igenis eldönthettem, békére akarok-e lelni vagy sem.
Tíz éven át mellette maradtam úgy, hogy észre sem vette. Követtem őt mindenhova, figyeltem és azért imádkoztam, hogy ráleljen a boldogságra, amit úgy hitte, elveszített velem. Ott volt körülötte mindenhol! Csak ki kellett volna nyúlnia érte és megragadnia...

Denverben figyeltem fel rá. A helyi rendőrségnél dolgozott azon kis csapat körében, akik sejtették, hogy valami nincs rendben a várossal. Gyanakodtak a természetfeletti létezésére, ám nem volt semmi bizonyítékuk. Jamie-t sokkal inkább egy gyerekkori emlékképe, inkább egy ösztönös megérzés hajtotta, amit szinte már el is felejtett. És a szerencse... Blair és a kis szőke nem vették észre, de miután ott hagyták a sikátort, egy zseblámpa tompa, citromsárga fénye villant be a dohos falakra. Jamie szemtanúja volt az egésznek. Onnantól még elszántabb nyomozásba kezdett a társaival együtt. Tudtam, hogy csak idő kérdése, és rá fog találni Blairre, így követtem. Szemmel tartottam. Megfigyeltem, milyen szeretettel és gyengédséggel bánik az anyjával a vasárnapi családi ebédeken, hogyan ugratják és cukkolják egymást a húgával. Követtem őt haza a magányos apartmanjába, ahol nem várta senki, csak az üzenetrögzítő, rajta a barátnője unszolásával, hogy hívja fel végre és menjenek el valamerre. Csinos nő volt, szépen mutattak együtt, de Jamie nem szerette. Látszott rajta, azon, ahogyan hozzáért, ahogyan beszélt vele. Túl kedves volt, nem tudta, hogyan szakítson vele, a lány pedig kihasználta ezt, kedvére manipulálta. Jamie húga gyűlölte őt, ez egyértelmű volt, amikor róla beszélgettek.
Ott voltam akkor is, amikor megkapta a hívást, majd elviharzott a családi ebéd közepéről, autóba szállt és meg sem állt az irodájáig. Figyeltem, hogyan dobja ki a számítógépe Raleigh fotóját és adatait. Hallgattam a teóriáit, követtem az irattár pókhálóin keresztül, és amikor a puzzle utolsó darabja is a helyére került és felmarkolta az asztalról a fegyverét, meg a jelvényét, tudtam, hogy tennem kell valamit.
A lakás ajtaja előtt habozni látszott, majd ahogy jobbjával bekopogott, balját a fegyvertartójára tette. Láttam, hüvelykujjával felpattintja azt és ujjait a pisztoly markolatára fonja. Összeszorult a gyomrom. Noha nem éreztem egy ideje már semmit sem, a halál és az élet keskeny mezsgyéjén lebegtem egyszerű szellemként, most mégis egészen nosztalgikus érzelmek öntöttek el. Végül anélkül, hogy átgondoltam volna, kristálytisztán megfogalmazódott bennem az elhatározás: Jamie mögé léptem, lehunytam a szemem, széttártam a karjaim, majd előre löktem magam.

Minden örvénylő volt és zavaros. Egymással szemben álltunk, az arcod értetlenséget tükrözött, az enyém eltorzult, mintha a kínok kínját élném át éppen.
- Ki vagy te? - kérdezted, majd körbenéztél, próbáltad összerakni, mi történt, felismerni a helyet. De olyan fényárban úszott körülöttünk minden, képtelen voltál kivenni a folyosó falait. A kezedre néztél, szemügyre vetted mindkét tenyered, mintha nem ismernél magadra. Szívem szerint odarohantam volna hozzád, hogy megöleljelek és mindent elmagyarázzak. - Hol vagyok?
- Bocsáss meg. Szükségem van a segítségedre.
Felnéztél rám. Sápadtan, rémülten, és ahogy a pillantásunk összeakadt, éreztem, hogy kezded sejteni. Tagadón megráztad a fejed.
- Egy kicsit maradj most nyugton. - kértelek, egyetlen lépést téve feléd. Szembogarad mögött harag villant, feltartottad a kezed.
- Maradj ott! Ne gyere közelebb!
Megtorpantam. Szomorúan meredtem rád.
- Ígérem, hogy vigyázni fogok rád. Nem tart sokáig. Kérlek, bízz bennem!
Azzal megfordultam és megfogtam magam mögött a kilincset. A harag elillant az arcodról, ismét riadtnak tűntél, védtelennek és annyira sebezhetőnek. Sosem éreztem még ekkora bűntudatot.
- Vá-Várj... Mit...?
Kinyitottam az ajtót. Felém lendültél.
- H-hé, várj már! Várj!
- Bocsáss meg, James - súgtam vissza, mielőtt átléptem volna az ajtón. Ahogy bevágtam magam mögött, a folyosót elöntötte a sötétség. Az orrodig sem láttál el. Az ajtónak ütköztél, hallottam, ahogy dörömbölsz rajta. Hangod ijedt, kétségbeesett éle majdnem meghátrálásra késztetett. Végül azonban hátat fordítottam neked és ott hagytalak a sötétségben.


- Blair - csúszik ki a számon, ahogy az előttem álló, ismeretlen és láthatóan zavarodott férfira pillantok. Blair? Ekkor veszem észre, hogy a bal tenyerem a fegyveremen pihen. Sietve elhúzom a kezem és zavartan a hajamba túrok. Nem emlékszem, hogy kerültem ide, arra sem, hogy hol vagyok. Egy gyanúsítotthoz jöttem? Emlékszem, hogy... Ott voltam az irodában. Mindig is rendőr akartam lenni, már azelőtt, hogy apám meghalt. Az a vámpír... Nem, járőrözés közben. Járőrözés? Nem a szabadnapján történt? Ketten voltunk... A húgom... Hogy hívják? Hogy hívják a húgom?
Megszédültem és a falnak támaszkodtam. Az ismeretlen férfi keze a karom alatt volt, megtartott. Meglepett a gesztus, ahogyan az is, mennyire ismerősnek hatott barátságos, sötét szeme. Egy szőke pont bukkant fel mögötte az ajtóban, de addigra már kezdett visszatérni az erő a lábamba. Zavart köhintéssel húzódtam el a segítség elől, hogy megmaradt méltóságomba kapaszkodva kihúzhassam magam. A szokott, rutinos mozdulattal vettem elő az igazolványom és tartottam fel előttük.
- Oliver Donovan nyomozó vagyok. Szeretnék feltenni pár kérdést.

but tonight you're a stranger or some silhouette

Raleigh Blair likes this post




Oliver J. Donovan
Elnyomott lélek
szellem által megszállva
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Oliver 'Orion' Donovan Original
- memories consume -
like opening the wound
Kapcsolatban :
Oliver 'Orion' Donovan IYIe
- we made a promise that we will protect each other, do you remember? -
Keresem :
- sister & girlfriend -
Léptek száma :
5

Oliver 'Orion' Donovan Empty
TémanyitásOliver 'Orion' Donovan EmptySzer. Júl. 29, 2020 11:43 pm

Gratulálunk, elfogadva
It's only been a lifetime

My Old Love; Orion Granvill

Kedves Oliver, vagyis Orion! affraid  Oliver 'Orion' Donovan 897538487  Oliver 'Orion' Donovan 3739568389

Mindig is átkoztam magamat azért, ami kettőnkkel történt. Szerettelek, mindennél jobban, de amikor szakítottál velem... inkább... nem is akarom felemlegetni, mihez vezetett, hisz' tudod. Pontosan ezért vagy halott. Miattam.
Talán pont ezért logikus, hogy képtelen voltál békére lelni. De azt mégsem gondoltam, hogy mellettem vagy, Orion, még a halálodban is... biztos, hogy sok szörnyűséget láttál, s azt is, hogy mennyire meg voltam zuhanva nélküled. És talán még most is. Az, hogy Lexyre rátaláltam, még nem jelent semmit - nem hiszem, hogy boldog lehetek. Hogy egyáltalán van jogom boldognak lenni... nem akarom őt bántani úgy, mint téged. Sőt, senkit se, aki fontos. (Mint kiderült, az öcsémre sem vagyok olyan dühös, mint gondoltam... bonyolult.)
Egyébként fel sem tűnt, hogy lényegében lebuktam. Talán, ha nem veszed át az irányítást Oliver felett, egyszerűen lepuffant, ahogy kinyitom az ajtót - ki tudja, talán megérdemeltem volna, huh? Bár, hogy békére leltem volna-e a halálom után... kétlem. Mondjuk a vámpírokra nincs is mennyország, csak pokol. Én legalábbis úgy vélem.
Egy szó, mint száz: egyszerre örülök neked és egyszerre gyűlölöm is azt, hogy itt vagy, mert újra el kell majd veszítenem téged... de talán ezúttal nem fogok akkora ürességet és fájdalmat, kínt érezni, amit egykor.
Orion... sosem felejtettelek el és sosem fogok teljesen kiszeretni belőled. Ezt tudnod kell.



Foglald le Oliver pofiját, ha már a sajátodat nem tudod már...  Oliver 'Orion' Donovan 3739568389 és aztán gyere, kopogtass az ajtón. Lépj be újra az életembe, Orion! Oliver 'Orion' Donovan 3634486886







If a man doesn't remember
his past, he has no future.





Raleigh Blair
Vámpír
a legsötétebb rémálmod
Oliver 'Orion' Donovan NgRj
A közösség sztárja
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Oliver 'Orion' Donovan QQRt85u
Rapunzel
in future
Léptek száma :
53

Oliver 'Orion' Donovan Empty
 

Oliver 'Orion' Donovan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal