A kulcsok őrzői elbuktak. Képtelenek voltak végrehajtani azt az aprócskának tűnő feladatot, miszerint védelmezzenek egy mágikus kulcsot. Minden egyes elvesztett kulcstól a Lovasok egyénenként lettek erősebbek, végül olyan szintet elérve, ahonnan talán nincs tovább. Visszaszerezték a teljes hatalmukat, hogy ezáltal rontást hozzanak a világra. Céljuk elpusztítani az általunk ismert világot.
December 25-én éjfélkor három lovas állt ugyanott, ahonnan kora hajnalban indultak el.
- Ez egész könnyű volt és szórakoztató – Szólalt meg az Éhinség, majd ezt követően a Háború vette át a szót.
- Engem inkább az érdekelne, hol késik a Halál. Világosan megmondtam, hogy senki se késsen. Így nem lehet világromboló terveket készíteni – A szemeit forgatta. A Betegség jót mosolygott a kialakult helyzeten, azon, hogy a Halál nem ügyelt a pontosságra.
- Biztos leköti a gyűrű tulajdonosa – Jegyezte meg Helah, de többet nem is kívánt hozzáfűzni. Nimue kérdőn pillantott rá és talán kérdezett is volna, ha nem jelenik meg az emlegetett Lovas.
- Na, meddig ácsorgunk még itt?! Irány a világ rombolása! Enyém New Orleans, stipi-stopi! – A Halál nevetett, ezúttal viszont nem volt nála semmi szuvenír.
- Késtél – Nimue a fejét csóválta, de mindezek után megkezdték világpusztító terveik kidolgozását. Jobban mondva inkább a világ felosztását.