Először is megkérném a leendőbeli alkotót, hogy csak akkor vállalja be a karaktert, ha komolyan játszani szeretne! :<3: Nem akarom, hogy egy ET megírása, vagy 2-3 reag után eldobásra kerüljön a karakter.  

Az apám vagy, akiről semmit, de semmit nem tudok. Elhagytad a családunkat, mielőtt én megszülethettem volna. (Jelenleg új családod van, feleséged, s egy lányod, Scarlett, akit sokkal jobban megbecsülsz, mint minket valaha...) Magára hagytad az édesanyámat és vele együtt a bátyámat, Nathanielt, aki tudom, hogy nagyon is felnézett rád. Tudnod kell, hogy az anyám és már Nate is meghalt. Csak én maradtam. Sosem terveztem, hogy felkereslek, de most, hogy teljesen magamra maradtam, szöget üt a fejembe az ötlet. Ám nem fogok lépni ezügyben. Feleslegesnek gondolom, hiszen eldobtál magadtól minket. Itt vagyok 25 éves és egyszer sem álltál elém, hogy teszem azt, bocsánatot kérj, amiért elmentél.
Néhány hónapja derült ki, hogy beteg vagy. Gyógyíthatatlan - legalábbis jelenleg nem tudod, hogy túléled-e vagy sem. S valamiért most, ennek kapcsán jutott eszedbe a múltad, amit magad mögött hagytál. Fel akarod keresni az első feleséged, bocsánatot kérni Nate-től, valamint megismerni engem - akit sosem láttál. Ha rám találsz, akkor fogsz szembesülni a kegyetlen valósággal.
Nem tudom, hogy a kapcsolatunk miként alakul majd, ez mindenképpen kettőnkön múlik. Jelenleg én már semmit nem érzek az irányodba, sem gyűlöletet, sem szeretetet. De gyere, jelenj meg és forgasd fel az életemet, ami jelenleg amúgy is romokban.
Talán általad, általatok újra rátalálhatok a családra...

// Ha felkeltettem az érdeklődésed, gyere hamar és dobj meg egy üzenettel! Érdemes még privátban ötletelni, tovább szövögetni a szálakat, esetlegesen jobban kidolgozni, hisz nem adtam meg annyira kötött alapot, azon túl, hogy elhagytál és most felbukkansz, s beteg vagy. Nos, várlak, apám! //