Kedves Kendra!

A legjobb barátnőm vagy. Habár nem ismerjük egymást pólyás korunk óta, de egy 15 évet már lazán számolhatunk. Vagy 16? A legtöbb titkomat tudod. Ismered a múltamat. Azt, hogy a szüleimnek nem kellettem és bedugtak egy hülye árvaházba... bár igaz, legalább nem hagytak egy kukában éhen halni. Oké, a stílusom hagy kívánni valót maga után, de te így szeretsz, ugye?
A szöges ellentétem vagy ebben. Kifinomult az ízlésed, mosolygós és nyitott vagy a világra. Apropó, nem tudom még rólad, hogy boszorkány vagy. De hogy kvittek legyünk, én is titkolok előled egy dolgot. Kettőt.
Az egyik, hogy évekkel ezelőtt végignéztem egy gyilkosságot. Akkor láttam először vámpírt.
A másik pedig, hogy egy hónapig nem tánctáborban voltam, ahol nem volt térerő vagy időm írni neked, hanem épp fogva tartott egy pszichopata.
Így megkérdőjelezendő, hogy tényleg legjobb barátnők vagyunk-e, vagy csupán kellett valaki, akire ráaggathatjuk ezt a jelzőt?
Én tudom a választ. Tényleg legjobb barátnők vagyunk, csak titkokkal, amiket félünk megosztani a másikkal. Tudom, hogy túlaggódnád az elrablásom, ráadásul jogosan, viszont nem akarom, hogy megakadályozz abban, amire készülök.
Ugyanis vissza fogok menni ahhoz az emberhez, aki elrabolt. Tudnia kell, mit láttam évekkel és néhány héttel ezelőtt is.

// Örülnék, ha a megadott PB-k közt döntenél, de ha ez tart vissza, egyezkedjünk! //