℘ Csodálatos életed volt. Családod. Minden szép és jó volt, mások irigyelték tőled ezt. Azt, ahogyan és amiben éltél. Boldog voltál. Aztán évekkel ezelőtt minden megváltozott. A családodat lemészárolta egy vámpír. A feleséged és a gyermeked meghalt, s te ezt végignézted. Nem akartad. Nem akartál tétlenül ácsorogni. De tudtad, hogy ha előmászol a rejtekhelyedről, te magad is meghalsz. Az a vámpír... nos, sosem hittél a vámpírokban. Egészen addig a napig. Bosszút esküdtél. Fogalmad sem volt róla, hogy ki ez a srác és miért tette azt, amit, de tudtad, hogy egy nap megbosszulod.
℘ Évek teltek el. Hosszú évek. Nem találtad meg a vámpírt, azonban vadásznak álltál. Pont emiatt. Hiszen tisztában voltál már azzal, hogy a veszély mindenhol ott van és az emberekre leselkedik...
Az életed kezdett jobb fordulatot venni. Jelenleg van egy hölgyemény, akiért odáig vagy. Szerelmes vagy. Ám van egy kislánya, de ez téged egy kicsit sem zavar. Ahogy az sem, hogy kiderült: boszorkány családról van szó. Már semmi sincs, ami meglephetne téged. Viszont a kislány, Sharon, képtelen használni az erejét. Avagy koordában tartani.
℘ S az élet, mintha csak tálcán kínálná neked a lehetőséget, a megoldást... egy rejtélyes nő jelent meg nálad egy bizonyos iskola említésével, ahol a kis boszorkányokkal foglalkoznak. Elmentél. Jobban mondva Mystic Fallsba költöztetek az új családoddal, hogy Sharon az iskolába járhasson. S végül... megpillantottad őt. Stefan Salvatore. A feleséged, s gyermeked gyilkosát. El sem hitted, hogy ő az. Itt, ebben a suliban? A bosszúvágy ég benned. Látod, hogy boldog. Felesége van. Két gyermeke. Vagy legalábbis két nevelt gyermeke. Ugyanolyan boldognak tűnik, mint egykor Te voltál. Viszont... halottnak kell lennie. Nincs kérdés. Csakis az a kérdés, hogy hogyan hajtod végre a bosszúd - s közben elfelejted-e a barátnődet, s Sharont.


Nem rendelkezel vele.