Krisztus előtt 2200 környékén született egy Arcadius nevezetű kisfiú; méghozzá egy Földközi-tengeren található szigeten. Hamar kiderült, hogy különös képességre tett szert a születésekor, ugyanis akár akarta, akár nem, játszi könnyedséggel olvasott mások gondolataiban. Az első pszichikusként tartották számon ezen adottsága miatt. A birtokába kerülő hatalmat arra használta, hogy segítsen másoknak; mindegyik embertársát a szeretetre buzdította. Azonban, mikor egyszer egy olyan férfin használta a képességét, akinek „tisztátalan” gondolatai voltak, megsínylette a dolgot. Bár Arcadius felajánlotta a férfinak, hogy segít elfojtani a rossz ösztöneit és a jó útra tereli, az illető nemet mondott, majd ezt követően az egész falut ellene hangolta. A falusiak végül elfogták Arcadiust és máglyán égették el, de a végső pillanatban, amikor a férfi számára világossá vált minden, s érezve a fájdalmat, az árulást azon emberek részéről, akiknek ő mindig segített, átengedte magát a saját képességének, a pszichikai erejének. Akkora robbanást hozott létre a halálával, hogy ez a történés létrehozta a saját dimenzióját: magát a poklot. Arcadius lelke is egyszerűen odakerült, s ettől kezdve nem azon volt, hogy másokon segítsen, s szeretetet ébresszen az emberek szívében, hanem, hogy összegyűjtse a gonosz lelkeket és még több szenvedésre ítélje azokat.

Arcadius halála után számos ember ugyanolyan ajándékkal született, mint ő maga; pszichikai képességgel. Ezen típusú emberek válhattak később szirénné, egy Arcadiussal kötött alku kapcsán.

Amikor a Pokol létrejött, nem volt teljesen üres és ezt Arcadius igencsak lassan fedezte fel. Azonban mindegyikükkel szövetséget kötött, s szinte egyenrangú félként kezelte őket. Talán pont emiatt eshetett meg az, hogy soha, egyetlen lázadást sem indítottak a fődémonok a pokolban, hatalom átvételi célból. Bár tény, hogy volt, aki nem kedvelte őt és nem szolgálta őt teljes odaadással, de ilyen bárhol előfordulhat, nem?
Thelion példának okáért a tanácsadójává vált, míg Laeriel csak csendben tűrte Arcadius uralmát, s nem avatkozott közbe sosem.


Arcadius Sorsa akkor pecsételődött meg, mikor maga Katherine Pierce meghalt. Nem lelt békére, hanem maga a pokol ragadta el őt, mikor megkapta a kegyelem döfést. Azonban, átesett Arcadius próbáján és démonná avanzsálódott. Talán az Ördög akkor még nem is tudta, kit fogad a kegyeibe. Azoknak az időkben minden elkezdett szép lassan megváltozni. Katherine, akár egy kígyó, úgy  kúszott-mászott az Ördög körül, egyre inkább bekebelezve őt. Elcsavarta az Ördög fejét. Arcadiust elvakították az érzések, melyek Katherine iránt ébredtek benne.
S senki sem tett semmit. Vagy csak nem vették észre, mi folyik itt, de az is lehet, hogy a démonok kíváncsiak voltak, mi lesz ebből. Katherine terve pofon egyszerű volt: az újdonsült „partnerét” azok ellen uszította, akik pokolra küldték őt. Arcadius pedig önként és dalolva kezdte meg a játszmát a Salvatore fiúkkal. Élvezettel zúzta apró darabokra Damon lelkét a szirénje, Sybil által, vagy épp tette tönkre Bonnie és Enzo kapcsolatát, továbbá érte el, hogy Stefan megöljön egyet a szerettei közül. Csupán csak azt nem vette számításba, hogy ez a csapat sokkal leleményesebb, mint azt gondolta. Még a végső csata előtt Katherine elérte, hogy az Ördög átruházza rá a hatalmát. Arcadius mit sem sejtve lépte át aztán a határt, s érte őt a halál Stefan Salvatore által. Pedig azt hitte, fordítva történik majd. Az lett volna a cél, hogy ő győzzön, ne a vámpír.
Katherine Pierce kezébe került a hatalom, aki mellé Kai Parker csatlakozott, mint egy kis túlélő.
A királynő uralma alatt a démonok több teret kaptak, s szabad átjárást a Földre. Nem kellett többé azon rágódniuk, hogyan szegjék meg Arcadius szabályait, hisz már nem volt szabály, mi megkösse őket. Nyilván Katherine elvárta a hűséget és várja is, de amíg mindenki teszi a maga dolgát, vagy amit ő kér, addig nem lehet probléma.


Mikor a Pokol létrejött, hét démon született. Számukra nem volt emberi előélet, egyszerűen az emberek legrosszabb tulajdonságait megtestesítve jöttek létre.

Thelion, mint kevélység,
Astrah, mint fösvénység,
Aglarnir, mint bujaság,
Laeriel, mint irigység,
Solrilon, mint torkosság,
Nauron, mint harag,
Lothrin, mint jóra való restség

mintaképe.

Náluk idősebb démonok nem léteznek.


Arcadiushoz köthetőek elsősorban. Az összes szirén, kezdetekben, emberi életükben ugyanolyan pszichikusi képességgel rendelkeztek, mint Ő. Pont ennek kapcsán történhetett meg az, hogy Arcadius lehetőséget adhasson a hozzá hasonlóknak: egy új esélyt az életre, de már bizonyos keretek között. Hiszen a sziréneknek emberi hússal kell táplálkozniuk, hogy megőrizhessék a szépségüket és a fiatalságukat.
A pokolba lejönni önmaguktól nem tudnak, csupán démonok segítségével, vagy akkor, ha meghalnak. Ugyanis ekkor a pokolra jutnak, a lelkük, mintegy fizikai kivetülésként, s onnan a pokol királynője tudja őket újra a saját testükbe juttatni.
Hasonló helyzet áll fent a szirénekkel szolga kapcsolatban levő egyénekre; ha meghalnak, az nem végleges. Persze csak addig nem, ameddig a kötelék fennáll.


Az egész pokol olyan, mint egy másik dimenzió. Viszont a közhiedelemmel ellentétben nem kell megpusztulni a forróságtól; a pokol klímája pontosan olyan, mint a Földön. Igazán csak a vörös színek jelzik, hogy hol van az ember. A poklot három birodalom jellemzi.

Kali - A központi birodalom, mely középkori hangulatot áraszt magából. Szinte minden vörös, amerre a szem ellát, s az ember azt hinné, hogy forróság van és meleg, de közel sem így van. A birodalom klímájára egyáltalán nincs hatással a pokol. Mindenfelé a levegőben lebegő fáklyák, lángcsóvák kísérik az arra tévedők útját. A pokoltüze bárhová elér... s itt van Katherine királynői kastélya is, ahogyan Thelioné és Astrahé is.

Indra - A szellemek, a holt lelkek birodalma, mely telis-tele van fájdalmakkal és kínokkal. Maga a purgatórium is ebben a birodalomban található. Mi jellemzi még Indrát? Viharok, hatalmas viharok, mely legfőképp a királynő lelkiállapotát hivatott tükrözni. Sikolyok, melyek az újabb, pokolba érkező lelkek érkezését jelzik. S nem utolsó sorban sötétség. Nauron,Lothrin és Solrilon birodalma.

Siva - A szirének birodalma, akik nem állandó lakói ennek a dimenziónak. A szín nem változott; minden vörösen pompázik. Amerre a szem ellát, mindenhol szirénekre utaló jelekre bukkanhat. Egy tó, egy vízesés, vagy épp barlang. Ennek a birodalomnak az uralkodói Aglarnir, s Laeriel.


Egyik birodalom sem úszhatja meg súrlódások nélkül, s egyik uralkodó sem gondolhatja azt, hogy mindenki a lábai előtt hever. Katherine esetében is így van; tisztában van azzal, hogy nem egy démon lázadna ellene és talán lázad is már a háttérben.
A fődémonok közül egyelőre senki sem foglalt biztos állást, ha kitörne a háború, de egy kisebb démon, Thersez folyamatosan azon ügyködik, hogy szövetségeseket találjon és leváltassa a királynőt.

A koronáért pedig Kai is lazán versenybe szállt, egyáltalán nem titkolva a szándékait Katherine előtt, de egyelőre komolyabb lépéseket nem tett a démon. Talán inkább az "oszd meg és uralkodj" elvet választják végül.