Több száz éve ismerlek. Avagy ismerjük egymást. A megismerkedésünk napján megmentettem az életed, méghozzá Klaus Mikaelsontól. Megölt volna, amennyiben nem érek oda időben. A sorsunk ekkor fonódott össze, s mellém szegődtél, pedig láttad rajtam, sőt, szinte tudtad, hogy nem vagyok teljesen normális. Megszállottan kerestem a bátyám tönkretevőjét, Dahliát, a boszorkányt. Nem érdekelt semmi és senki, mindenkit megöltem, aki az utamba került. S minden egyes lépéssel, mellyel közelebb kerültem Dahliához, egy lépéssel messzebb kerültem önmagamtól. S te... ezt próbáltad megakadályozni. Mindig. A barátnőmmé váltál, hogy segíts rajtam. Csak a makacsságom, a stílusom miatt nem igazán sikerült. Hiszen nem sikerült lebeszélned a bosszúról, ami életem során végigkísért.
Végül megtaláltam Dahliát. Ám a csatánk egészen odáig fajult, hogy te közbeléptél. Engem akart megölni, de téged ért a támadás. A szeme láttára vesztetted az életed, de nem hagyhattam... nem hagyhattam, hogy újra elveszítsek valakit. Képes voltam elérni az Ősöket. Vissza akartam mindenáron kapni a lelkedet, avagy téged. Hiszen mindig védtél, mellettem álltál, s most az egyszer rajtam volt a sor. Dahlia már úgyis halott volt - a Mikaelsonok végül elintézték. Neked viszont élned kellett.
Az ősök visszajuttattak téged azzal a feltétellel, hogy a másik haragosomon, avagy Klaus Mikaelsonon valóban álljak bosszút, s töröljem el őt a föld felszínéről. Voltaképpen ez nem volt nagy ár érted. Hiszen Klaus... szintén egy olyasvalaki, akire évszázadok óta haragszom. Sőt, gyűlölöm. Ellenem fordította az első és egyetlen szerelmemet. Elhitette vele, hogy én öltem meg a szüleit, s a falubélieket... de nem, ez hazugság. Ám mit érnek a szavak? Semmit. A tettek jelentenek bármit is ebben a világban.
A lényeg, hogy élsz. Visszahoztalak. Hogy hálás vagy-e nekem ezért vagy sem, azt csak te tudhatod. De egy biztos, a bosszúvágyam, a gyilkolási szándékaim nem nyugszanak.

// Gondoltam, ha már ugrottunk a történetben az oldalon, akkor Chelsea sztoriját is bővítem. Nos, drága barátnőm, megérkezel hozzánk? Megmentesz önmagamtól, s az őrülettől, ami évszázadok óta körülvesz? Vagy egyáltalán... meg tudsz-e menteni engem?
Ha megérkeztél, írj egy pm-et, hidd el, boldoggá fogsz tenni vele!  //