//Leszögezném, hogy egy fontos, hozzám közelálló karakterről van szó és szeretném, ha aktív kézbe kerülne, így csak olyan user regizzen be vele, aki komolyan gondolja. Illetve, nem gond a lassabb tempó sem a játékban, nem várok el napi reagokat, de ne az legyen, hogy valaki megalkotja és itt is hagyja... No lássuk csak...//

Drága Letty!

Igazából lövésem sincs arról, hogy létezel. Ahogyan te sem tudsz rólam. Apám, avagy apánk úgy forgatta a lapjait, hogy te és az anyád semmit se tudjatok az ő múltjáról, avagy az előző családjáról... akiből mára már csak én maradtam. Engem, a bátyámat és anyámat egyszerűen elhagyott. Én soha nem is láttam őt, de elég volt tudnom, mit tett; a gyűlöletem az irányába mindig is erős volt. Nem tudom, mi lesz, ha felbukkan az életemben, megbocsátok-e neki valaha vagy sem, bár... azt hiszem, idővel igen. Ugyanis elég embert veszítettem már el, többek közt anyát, aki betegségben hunyt el, majd a bátyámat, aki szívroham által veszítette az életét és őt... ah, nem is beszélnék erről.
Szóval, itt vagy te, apánk szeme fénye. Mert hát igen, engem és a bátyámat kicsit sem becsülte meg, ahogy anyámat sem, de az új családját igen. Imád téged, ahogyan anyádat is. Sokkal jobb ember lett mellettetek, mint mellettünk volt...
New Orleans az otthonotok. Vérfarkas vagy, örökölted tőle a géneket, s ki is váltottad - alig néhány hónapja. Az apánk próbál neked segíteni mindenben ezt illetően, a tanárod, a nevelőd, a példaképed. Viszont te magad bűntudattal küszködsz azért, akit megöltél - hogy mi történt pontosan, kit is öltél meg és hogyan, azt rád bízom. Egy a lényeg, hogy a bűntudat gyötör és amikor apánk nem figyel rád, akkor meglógsz olykor otthonról, hogy leidd magad és szórakozz - felejts. Vagy legalábbis próbálj felejteni... de nem megy.
És így találkozunk majd mi is. Legalábbis, ez az én aprócska tervem arra, hogy az útjaink először keresztezzék egymást. Csak két idegen leszünk egymásnak, akik egymásba gabalyodnak... igen, talán meredek ötlet, hiszen a féltestvérem vagy, de hát mentségemre szóljon, nem tudok róla...
A közös kalandunk nem ér véget azzal, hogy egy ágyban kötünk ki. Ugyanis idővel kiderülhet, hogy több közünk van egymáshoz, mint azt valaha hittük. Talán te vezetsz majd el apámhoz - azaz apánkhoz. Oh, igen, egy fontos dolgot elfelejtettem.
Apánk haldoklik. Nem tudom, miféle betegségben szenved, de nem sok ideje van hátra - legalábbis az orvosok egyelőre ebben a hitben vannak (ha az user másképp alakítja az életét, az is megoldható), s fel akarja keresni a régi családját, azaz minket. Idővel összerakhatnád, hogy az, hogy az a vezetéknevem, mint neked, nos... nem véletlen. Kideríthetnéd, hogy apánk pontosan engem keres... (és a halott családtagjaimat, akiket még élőnek hisz).

Ha zavaros a sztori, nincs más dolgod, mint kérdezni! Ha megérkeztél, írj egy pm-et, hidd el, boldog leszek!