Nos az életemben nem éltem példa értékű életét. Bár akkoriban a fosztogatás és erőszak nem volt egyedi. Voltak csatlósaim mindig. Jó kis élet volt. Buli, haverok, Fanta mondhatnám. De előbb-utóbb mindenkit utolér a végzete. Egy tőr a hátba hatékony fegyvernek bizonyult. Arcadius hívta magához a lelkem és azt hiszem nem esett nehezemre a démonná válás, mert soha nem voltsem jó vagy könyüreletes... Bár igaz, soha nem jöttem ki jól a Pokol akkori urával. Két dudás egy csárdában.. Vagy valahogy így...
Család
Család? Az meg mi? Egyedül vagyok, a magam ura vagyok. Senki nem befolyásol és ez így jól van.
Ez az én történetem... hallgasd hát meg!
Soha nem voltam se jó, se könyüreletes vagy megalkuvó. Talán ezért nem is esett nehezemre az emberi életemben a vikingek tomboló életét élni. Mondjuk akkoriban ez volt a divat. Ha nem küzdöttél, te halál meg nagyon hamar. Azt biztos elértem, hogy nagyon hamar rettegték a nevemet a vidéken. Talán ez is lett a végzetem. Hiába voltam remek harcos, a tőrt a hátamba állították. Mindent akartam, csak meghalni nem. Talán ezért sem esett nehezemre démonná változni, amikor ez az Arcadius figura eljött értem. Az ajánlata tetszett, bár soha nem kedveltem igazán. Ezt bizonyítja az is, hogy nem tudott megfosztani a nevemtől, ragaszkodtam hozzá. Nem tetszett neki, de kellettek neki a jó kis démonok. Igazából démo ként is pont úgy éltem, mint emberként. Faltam a nőket. Vannak szükségleteim, hogy így fogalmazzak. De ugorjunk. Eljött Arcadius bukásának az ideje. Mondjam azt, hogy sajnáltam? Hazugság lenne. Egy könnyet sem ejtettem érte, bár ezt csak áttételesen kell érteni. Nem szokásom sírni. A Pokolnak ezzel új uralkodója lett. Katherine... Hát mondanom sem kell, hogy sokkal szemrevalóbb uralkodó, mint az elődje. Férfiból vagyok. Persze, hogy a legelső gondolatom az volt, hogy közel... nagyon közel kell kerülöm hozzá. Bár mondjuk ki kerek-perec, az ágyához akartam minél közelebb kerülni. Bár ez nagyjából minden nőnemű egyedre igaz részemről. Van olyan, hogy jó démon? Nos én próbáltam minél jobb démonként lelkeket gyűjtögetni, hogy kitűnjek a tömegből. Már egész szépen alakultak volna a dolgok, amikor feltűnt ez a kis... szirén. Ő lett az új üdvöske és az a bizonyos ágy egyre távolabb került. Innentől kezdve megváltoztak a játékszabályok számomra. Első számú célom az lett, hogy kiiktassam ezt a fruskát, Freydist. Egy kanál vízbe is bele tudnám fojtani a csajt. El kell távolítani... Minél messzebbre, annál jobb. Szóval mondhatni, hohy nem volt túl izgalmas az "életem", amióta démon vagyok. De nekem pont megfelelő. Jelenleg egy célom van csak, Freydist kilőni a világűrbe....
Mindaz, amire képes vagyok...
℘ Képesség ℘D szint℘ Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból.
Mindig is érdekesnek találtam a viking kultúrát, ám elég volt a Mikaelson famíliával összefutnom ahhoz, hogy örökre elmenjen a kedvem tőlük.. Ne vedd magadra, veled egészen más a helyzet, hiszen démon vagy, valaki, aki elfogad királynőnek. Nekem ez már elég ahhoz, hogy megtűrjelek a birodalmamban, talán még az egyik hű csatlósommá is válhatsz, ha kiérdemled. Freydissel jobb, ha vigyázol, egyrészt a védelmemet élvezi, másrészt kemény fából faragták a leányzót, én a helyedben nem húznék ujjat vele! Szerettem volna, ha kicsit több mindent megtudunk a viking démonról, viszont így legalább játéktéren tudod bemutatni, milyen is ő valójában, ami talán még izgalmasabb, mintha itt mindent elolvastam volna róla. Kifejezetten tetszett, hogy nem próbáltad meg kedvesnek és jónak bemutatni, sőt, többször ki is emelted, a karaktered a gonoszak táborát erősíti. Így egyenes úton jutott a pokolba, más lehetősége nem is volt. Végül is nem véletlenül válik valaki démonná, ugye? Egy játékra majd a jövőben mindenképp rabolnálak, addig pedig próbáld meg nem az őrületbe kergetni a kis szirénemet, különben mire megyek vele..?
Foglald le a lefoglalni valót, s érezd jól magad nálunk!