Con, Cody - de leginkább sehogy sem becéznek, valahogy egyik sem hangzik olyan jól, mint a teljes nevem.
Titulus
Spiritual Compass
Születési hely, dátum
Richmond, 1992. december 6.
Csoport
Nephiel
Rang
Nephiel
Beállítottság
Heteroszexuális
Átváltozás
Embernek születtem. Legalábbis ebben a hitben voltam egészen tizenéves koromig, mikor is szembesültem az erőmmel. A mágiával, ami bennem van. Nem tudom, hogyan vagy miért került belém ez, de azt tudom, hogy küldetésem van. Meg kell ölnöm vagy jó útra térítenem egy félvért. Már találkoztam vele, de úgy tűnik, hogy őt nem tudnám jó útra téríteni. Meg kellene ölnöm, de... fogalmam sincs, képes lennék-e ártani neki. Mi van, ha nem teszem meg?
Család
Vannak szüleim és egy nővérem, meg két bátyám. Egy átlagos család vagyunk. A bátyáim rendszerint szívattak, mikor kisebbek voltunk, a nővérem állandóan óvott, de volt időszak, mikor ő is beszállt piszkálódni... mégis csak én voltam a legkisebb. Teszem hozzá, elég szemtelen gyerek voltam, szóval megérdemeltem az esetleges szívatásokat. De a családomba hosszú évek óta egy különleges lány is beletartozik: Zoe Kendra Walsh. A legszebb, legaranyosabb, legokosabb lány, akit valaha is ismertem. Imádom őt!
Amikor valaki a megfelelő emberrel találkozik, érzi. Én legalábbis éreztem, amikor találkoztam veled, Kendra. Rád néztem és butaság vagy túl nyálas, de láttam veled a jövőmet. Láttam magunkat az esküvőn, láttam magunkat beköltözni az első közös otthonunkba, láttam, hogyan nevelünk gyerekeket. Tudom, nevess ki! De tényleg láttam. Talán őrültség volt az egész, talán csak… egészen egyszerűen ez maga a szerelem. Minket egymásnak teremtettek, és ebben soha sem kételkedtem. Soha. Hét év alatt egyszer sem bizonytalanodtam el, és ezért a barátaim sokszor húzták is az agyam. Azt gondolták, lemaradok az életről, ha egy lánynál máris megállapodok. Szerintem ők azok, akik mellett az élet elrohan, ha egyik lány ágyából a másikba másznak be. Nem élhetik át azt, amit én Veled. Nem kelhetnek minden nap ugyan az mellett a nő mellett, akit szeretnek. Aki viszont szereti őket. Aki mindent megad, amire csak vágyhat az ember. Megkértem a kezed és nem bántam meg. El akarlak venni, Kendra! Szeretlek.
Nevetséges. Sosem akartam titkolózni előtted, elhiszed ezt nekem? Sosem, de valahogy, mikor rádöbbentem tizenévesen, miféle erőm van, a szüleim azt tanácsolták, senkinek se mondjam el. Még neked sem. De ez azt hiszem, oltári nagy őrültség volt. Tudnod kéne, hogy valami mágikus kiválasztott vagyok, akinek meg kéne ölnie valakit. Ha tudnád, csalódott lennél vagy hősnek tartanál? Szívesebben lennék veled, minthogy azt a félvért üldözzem, aki ráadásul gonosz és mindennek tetejében lány, aki próbálja az agyamat is húzni és elérni, hogy megcsaljalak. De hidd el, sosem tennék ilyet. Habár honnan is tudhatnád, mikor semmit sem mondtam neked, hová megyek. Sajnálom. Szeretlek.
Heloise elmenekült. Igen, így hívják azt a lányt, akiről amúgy nem is tudsz. Még mindig bosszant, hogy nem mondhattam el, ki vagyok. Vagyis azt, hogy mi. De még az esküvő előtt beszélni fogok róla neked. Még nem tudom, hogyan. Tényleg nem. De muszáj, igaz? Hiszen hogyan vághatnánk bele a házasságba úgy, hogy máris hazugságokra épülünk? Nem szabad. Nem tehetem ezt egyikünkkel sem. Meg aztán a lelkiismeretem sem hagyna nyugodni. Sokkal korábban el kellett volna mondanom. Nemsokára otthon vagyok. Már csak néhány óra. Veled akarom ünnepelni a születésnapodat, ajándékot is vettem! Remélem, tetszeni fog. Szeretlek.
- részletek Conrad naplójából -
Mindaz, amire képes vagyok...
℘ Képesség ℘D szint℘ Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból. Képesség kifejtése, másolva a fajleírásból.
Mikor elkezdtem olvasni az előtörténetedet, azt gondoltam, micsoda bolond hősszerelmes! Viszont be kell vallanom, amint a végére értem, még engem is meggyőztél, ami igencsak nagy szó. Ti ketten egymásnak lettetek teremtve, ez nem kérdés, s van egy jó megérzésem, miszerint a titkaitok sem állhatnak majd közétek. Az igaz szerelem talán tényleg mindent legyőz, bár én egészen más véleménnyel vagyok erről, de ez az én problémám. Nektek sikerülni fog, mert ha nem, akkor mégis kinek? Akkor a világ tényleg pusztulásra ítéltetett, s még mi, az Ötök sem tehetünk ez ellen semmit. Kitartás, cimbora!
Nagyon örültem, mikor tegnap felvetetted, hozni fogod ezt a karaktert, főleg miután beavattál az ötleteidbe. Rögtön tudtam, te kellesz Zoenak, nem más. A naplós ötlet nagyon tetszett, nyilvánvaló okokból passzol a fórumhoz, s még a karakterhez is. Irtó aranyos véleménnyel van Conrad a kedveséről, alig várom, játéktéren is részese lehessek ennek legalább olvasóként. A cukiság mellett viszont számtalan lehetőség rejlik a párosban, amit mind Zoe, mind te meg fogtok ragadni, ebben egészen biztos vagyok, s valami csodát fogtok rittyenteni nekünk, amit érdemes lesz követni. A zenelinkeket szuperül beleépítetted a történetbe, passzoló címekkel, ráadásul jó kis dalokkal, amik már önmagában érdekessé tették a lapodat. Az írásmódod nem tudom eléggé dicsérni, hiszen imádom minden egyes irományod, a karaktereidet, téged. Mondanám, hogy még sok-sok karakterrel ajándékozz meg minket, de nem akarlak kísértésbe vinni (vagy mégis?! ).
A foglalásokat ne felejtsd, s ha már így elkezdődtek az ünnepek; boldog karácsonyt Neked!
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, annyi mindent tudnék neked írni. Emlékszem amikor December 24-én reggel felébredtem és megláttam, hogy megérkeztél Zoehoz. Először hinni se akartam a szememnek, egyáltalán nem számítottam rád. Egyszerre voltam boldog és izgatott. Még ha aznap ezt annyira nem is tudtam kimutatni, mert túl zsúfolt volt a nap. De hidd el nekem, ha azt mondom, hogy álmodni se tudtam volna jobb Conradról.
Bár lesznek még kellemetlenebb pillanatok a kapcsolatunkban, hiszen előbb-utóbb mindkettőnknek fel kell fednie a titkát, a másik előtt. De remélem, hogy a végén mégis minden jóra fog fordulni és ott fogunk állni az oltárnál, a mesebeli esküvőnkön.
Minden egyes szót imádtam/imádok a lapodban és a játékunkban is. Nagyon hálás vagyok neked azért, hogy elhoztad Zoenak, Conradot. Bár tudtam, hogy szemezel a karakterrel, de nem gondoltam volna, hogy ha el is viszed, akkor az ilyen hamar be fog következni. De őszintén reméltem, hogy valahogy a te kezedben fog kikötni, mert tudtam, hogy te csodákra leszel képes vele. :<3:
Kezdőlap
nem pedig elfogadni kell a sorsát.
Viszont be kell vallanom, amint a végére értem, még engem is meggyőztél, ami igencsak nagy szó. Ti ketten egymásnak lettetek teremtve, ez nem kérdés, s van egy jó megérzésem, miszerint a titkaitok sem állhatnak majd közétek. Az igaz szerelem talán tényleg mindent legyőz, bár én egészen más véleménnyel vagyok erről, de ez az én problémám. Nektek sikerülni fog, mert ha nem, akkor mégis kinek? Akkor a világ tényleg pusztulásra ítéltetett, s még mi, az Ötök sem tehetünk ez ellen semmit. Kitartás, cimbora!
). 
