A ház felrobbant, talán mert belecsapódott valami, vagy az is lehetséges volt, hogy valaki szándékosan robbantotta fel, tudva, hogy az Ötök Testvérisége húzta meg ott magát. Semmi sem volt kizárt.
Blair az utolsó pillanatban reagált, megpróbált felhúzni egy pajzsot, hogy megvédje saját- és társai életét is, azonban kizökkent a varázslatból, így két pillanatnál tovább nem volt képes fenntartani a pajzsot.
Egy nagyobb törmelék csapódott a férfi kezének, majd a mellkasának és végül az lökte a földre. Pillanatokkal később még néhány nagyobb tégla is követte mindezt. A fejét nem érte ütés.
Isaac, mikor érzékelte, hogy a pajzs nem marad fent, azonnal magához húzta Larissát, a pillanat töredéke alatt és így az ő hátának csapódott az a néhány nagyobb törmelék. A fejére is mért egy nagyobb ütést, így az eszméletét vesztette. A lánnyal zuhant végül a földre, a törmelék és a por betemette őket. Larissa nem szenvedett túl nagy sérüléseket, néhány horzsolással sikerült megúsznia.
Castielt a robbanás lökéshulláma elsodorta a hármas csapattól és valahol messzebb ért földet. A bal lábát teljesen betemette a sok lehullott törmelék, néhány nagyobbal együtt. Valószínűleg tört a csontja.

Az Ötök Testvériségének falain belül viszonylag jól telt a Szenteste. Együtt voltak a vezetők a beavatottakkal és egyetlen estére felmentették magukat a vadászat alól. Ám huszonötödikén elérte őket is a baj; Reagan Blairt meglátogatta az egyik Lovas, hiszen ő egy volt az őrzők közül. Balul sült el, a férfi és annak barátnője képtelen volt megvédeni a kulcsot. Elbuktak. Pontosan ezért tudták, hogy sokkal nagyobb csapás érheti a világot. Nem tévedtek.
Huszonhatodikán megkezdődött az az őrület, káosz, amire képtelenek voltak felkészülni. Furcsa mód Skyler és Blair olyannyira hajba kaptak, hogy a férfi egymaga indult útnak, míg Skyler nem volt hajlandó senkivel sem beszélni. Bizalmatlanság és feszültség volt a levegőben, ez pedig hatással volt a többiekre is, főként a vezetőkre. Isaac, Larissa és Castiel végül, némi veszekedés után Blair után eredtek. Köztük is feszültség volt, azonban mégis igyekeztek összetartani, mintha csak tudták volna: ha elszakadnak egymástól, semmi esélyük sem lesz.
Denver egy olyan város volt, ami egyébként sem a békéről volt híres, de mégis borzalmas volt látni azt a felfordulást, amit az Apokalipszis lovasai okoztak. A három főből álló csapat igyekezett felvenni a harcot a pokolból szökött lényekkel: találkoztak pokolkutyával és wendigoval is. Utóbbit megölni nem voltak képesek, de a kardjuk érdekes módon visszaküldte a lényt a pokolba.
Huszonhetedikén Larissa hőemelkedést tapasztalt magán és gyengeség jeleit mutatta, de nem szólt a társainak. Nem akarta, hogy aggódjanak érte – ekkorra már elmúlt az a feszültség köztük, ami előző nap széthúzta a csapatot. Castiel néhány órára leszakadt a csapattól, de nem árulta el, hol volt és mi történt vele. Egy sérülés volt a jobb lábán, mely különös szimbólumot rejtett. Mintha belekarcolták volna a jelet. Azonban nem mutatta meg a társainak, a nadrágjával takarta a sérülését.
Késő este találtak menedéket, ahol Isaac gyógyítani próbálta Larissát.
Huszonnyolcadikán délután belefutottak egy vámpír csapatba, akik érdekes módon inkább egymást harapták, mit sem törődve a vadászokkal. Pont emiatt nem is foglalkoztak velük, hanem igyekeztek embereket megmenteni a szörnyűségektől. Egyik vezető sem örült annak, hogy az emberek többsége előtt nyilvánvalóvá vált a természetfeletti létezése.
Aznap este egy kihalt utcán futottak bele Blairbe; a férfi nem volt önmaga, mintha elhatalmasodott volna rajta valami felsőbb hatalom. Ám a következő pillanatban, mikor Larissa megszólította, Blair tekintete kitisztult. Újra önmaga lett. Csurom véres volt és nem emlékezett semmire, ami történt.
Isaac aggódott, nem csak a saját társaiért, de Imogenért is. Habár nem ismerte a lányt, de a tudat, hogy lehet a saját vére… aggasztotta. Nem szólt róla senkinek sem, de mindenképp meg akarta találni. Félt, hogy baja esett.
Huszonkilencedikén a ház, ahol meghúzták magukat, felrobbant; pontosan akkor, amikor kiléptek az ajtón.

// Aki legelsőnek ír, dobjon Szerencsekockával a szintjének megfelelően és nézze meg, képes-e időben felhúzni egy Pajzsot, hogy megvédje magát és társait, vagy sem.
Amennyiben nem sikerül, úgy az első reag író után én írok újabb mesélői reagot, felvázolva, ki hogyan sérült meg. //