Silhouette in the Darkness
Whoever enters here

give up all hope
Karakter neve ℘
Jelszó ℘
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
We're broken souls
in the darkness
Jelenleg 59 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 59 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (133 fő) Pént. Feb. 02, 2024 5:51 pm-kor volt itt.
It always seems impossible
until it’s done
Hesperus
Csüt. Márc. 16, 2023 1:09 am


Always and Forever
Vas. Dec. 12, 2021 10:34 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:53 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:52 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:52 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:48 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:40 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:40 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:39 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:37 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:37 pm


Always and Forever
Pént. Dec. 10, 2021 1:36 pm



Megosztás
ÜzenetSzerző
TémanyitásRosalie Reinhart EmptyVas. Május 14, 2017 5:45 pm

Rosalie Reinhart
Becoming fearless is impossible. The point is to learn
how to control your fear and how to be free from it!


Becenév:
Rose, Rosie
Titulus:
lonely girl
Születési hely, dátum:
Portland, Oregon, 1996. március 6.
Faj:
elszívó boszorkány
Beállítottság:
Hetero
Play by:
Crystal Reed

Család:
Az igazi szüleimről nem tudok semmit, mert idejekorán elhagytak. Fogalmam sincs, élnek-e még vagy mi történt velük. (A Gemini koven tagjai.)
18 éve élek Melissa és John lányaként, de nem mondanám, hogy felhőtlen a kapcsolatunk. Az elején talán az volt, de John félúton agresszívá vált és ez leginkább rajtam csattant. Melissa pedig... nos, ő sokszor inkább elmegy otthonról. Tehát... az zavar a leginkább, hogy a nevelőapám egy vadállat és nem tudok tőle szabadulni. Egyszer megpróbált rám mászni is... de Melissa akkor ért haza, így a férfi figyelme elterelődött és meg tudtam lépni.

Ez az én történetem
It's only been a lifetime

2004. február 13.

Sosem értettem, miért toppannak be idegen emberek az ajtón, néznek meg minket, majd válogatnak köztünk, mintha csak egy játékboltban vagy kisállatkereskedésben volnának. Ez a nap is ilyen volt. Bejöttek és nézelődtek, de én el sem néztem feléjük. Az egyik asztalnál ültem és rajzoltam. Virágokat, felhőket, napot, meg csupa ilyen dolgot. De semmi sem volt túl vidán azon a rajzon, a színek inkább szomorúságot, elhagyatottságot sugárzott.
Odalépett mellém egy magas, fekete hajú nő, majd leguggolt az asztalom mellé és rápillantott a rajzra.
- Nagyon szép. Magadtól rajzoltad? - Kérdezte, miközben maga felé fordította a lapot. Én a szemem sarkából néztem rá, majd bólintottam. - Ügyes vagy. - Mosolygott rám barátságosan, mire én végre valahára mutattam némi érzelmet. Visszamosolyogtam rá, mégha csak halványan is, majd a nevemet kérdezte.
- Rosalie... - Válaszoltam, aztán észrevettem, hogy még valaki odalép az asztalhoz, közvetlenül a másik oldalamra. Felkaptam a fejem és egy férfi mosolygott vissza rám.
- Szia kislány, John vagyok. - A hangja barátságosan és kellemesen csengett. Ebben a pillanatban eldőlt, hogy engem vesznek magukhoz, bár igazán semmi nem történt.
Azzal tűntem ki a tömegből, hogy benne sem voltam. Csak egy asztaltál rajzoltam, távol mindenkitől... és ez volt az, amivel felhívtam magamra a figyelmüket.

10 évvel később

A veszekedések, ordibálások, verekedések mindennaposak lettek. Nem akartam már a szobámból sem kimenni, mert féltem, hogy végül én kapom a következő pofont. Hallottam, hogy csapódik a bejárati ajtó és a férfi hangját, miközben átkozódik és szitkozódik. Életemben annyi káromkodást nem hallottam, mint akkor. Aznap este derült ki, hogy Melissának van valakije. John persze nem tudta elviselni ezt a tényt.
Az ablakhoz lépve kinyitottam. El akartam szökni, nem akartam itthon maradni kettesben az "apámmal". Nem akartam egy szót sem szólni hozzá és nem akartam, hogy bejöjjön a szobámba. Az ablakból láttam, hogy Melissa beszáll egy férfi autójába; előtte még elnézett az ablakom felé, így összenéztünk fél pillanat erejéig. Valahol megértettem, hogy el akar menni, valahol viszont gyűlöltem érte. Viszont azzal is tisztában voltam, hogy örökre nem hagyna el minket. Persze nem John miatt, hanem miattam.
A szobám ajtaja kivágódott, így összerezenve fordultam meg és a párkányon támasztottam meg a kezeimet.
- Anyád elment, de te nem fogsz. Te nem fogsz elhagyni se engem, se ezt a házat. Vésd jól az eszedbe, Rosalie! - Hangja idegesen csengett és nem volt kedvem reagálni rá, ettől viszont még hangosabban szólalt meg. - Megértetted?! - Hangja az egész szobámat bejárta, szinte a falak is beleremegtek. Közelebb lépett hozzám és lendült a keze, nekem csak arra volt időm, hogy félrefordítsam a fejem. Összeszorított szemekkel tűrtem a pofont, amit azért kaptam, mert nem voltam hajlandó válaszolni neki.

2016. október 7.

A "család" továbbra is együtt volt. Azonban a veszekedések még mindig nem szűntek meg és egyre nyomasztóbb volt az érzés, ami a hatalmába kerített. Melissa bejelentette Johnnak, hogy új állást ajánlottak neki Mystic Fallsban és sokkal többet kereshetne ott. Johnnak persze nem tetszett, mert állítása szerint nem szorulunk rá a pénzre, pont annyink van, amennyinek kell. Hosszas veszekedések után végül mégis csomagolni kezdtünk és néhány hónap múlva átléptem Mystic Falls határát.

but tonight you're a stranger or some silhouette

Vendég
Vendég
avatar
163
C szint:
Kalmithil

Rosalie Reinhart Empty
TémanyitásRosalie Reinhart EmptyCsüt. Jún. 01, 2017 6:27 pm

Gratulálunk, elfogadva
It's only been a lifetime

Rosalie Reinhart

Drága Rosie!
Csodálatos, de egyben szívszorító lappal örvendeztettél meg minket, élmény volt olvasni. Azért nem merlek túlságosan agyon dicsérni azok után, milyen kemény sorsot adtál egy ártatlan kislánynak. De az ereje talán elég lesz hozzá, hogy a saját kezébe vegye az életét és megtanuljon visszavágni - minden másra meg ott leszek neki én. Rosalie Reinhart 846202165
Örülök, hogy én fogadhatlak el, mert így lehetőségem nyílik elsőként üdvözölni az oldalon (bár te még nem ismersz)! Alig várom, hogy a játéktéren is megismerjük egymást. Nem is tartalak fel tovább, irány játszani!
Jó játékot, és ne felejts el foglalózni!


Vendég
Vendég
avatar
163
C szint:
Kalmithil

Rosalie Reinhart Empty
 

Rosalie Reinhart

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Rosalie Deveraux