Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
You saw light in me when
all I saw was darkness
Isaac Lestrange
Alapítóadmin
Larissa Blackwell
Társadmin
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Fõkarakterek

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyOlivia C. Summers
Today at 9:41 pm



Rangfoglaló

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyOlivia C. Summers
Today at 9:33 pm



Avatar- és névfoglaló

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyOlivia C. Summers
Today at 9:30 pm



Sétálóutcák

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyLycoris Fairwell
Today at 7:33 pm



Bejárat

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyTheodore Storm
Today at 6:42 pm



Olivia Charlotte Summers

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyIsaac Lestrange
Today at 6:16 pm



Danielle Rose Russell

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyKlaus Mikaelson
Today at 2:59 pm



Udvar

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyHope Mikaelson
Today at 12:02 pm



Fell Templomának romjai

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyHope Mikaelson
Today at 11:38 am



Castiel Doyle

Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyCastiel Doyle
Today at 12:55 am

Share
 

 Hard Luck kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptySzer. Május 15, 2019 6:43 pm



Theodore & Hope

Azt hiszem, amikor beléptem ide és elhatároztam, hogy kicsit kiszellőztetem a fejem a magam módján, nem számítottam arra - vagy inkább nem gondoltam arra -, hogy majd tömény alkoholszagúan fogok visszatérni az iskolába. Ilyenkor persze nem lehet majd szerencsém, tuti a kapuban összefutok Alarickkel, aki aztán gondoskodó 'apaként' rivall rám és legrosszabb esetben felhívja anyámat, hogy a lánya már megint szabálytalan dolgot tett. Nem tudom, hogy ez a fekete mágiához képest vajon enyhítő körülmény-e? Majd kiderül, de persze az lenne a lehető legjobb, ha észrevétlenül jutnék be a szobámba, ahol már senki nem fog megzavarni, ameddig ki nem heverem a dolgokat.
A jelenlegi helyzetemből adódóan nem gondolnám, hogy sikerülhet észrevétlenül beosonnom akárhová is. Arra sem voltam képes figyelni, hogy mi van a lábam előtt, úgyhogy jól belebotlottam ebbe a férfibe, ráadásul még le is locsoltam. Számítottam olyasmire, hogy majd jól leordít vagy legalább megszid, de ennek ellenére igen könnyedén vette a dolgot. Hálásan elfogadom a szalvétát amit nyújt nekem, és legalább minimálisan felitatom a pólómra ömlött italt, hogy ne tapadjon rám... annyira.
- Ja, elég morbid. - Fintorodom el, ahogy én is konstatálom, hogy egyből a vér jutott mindkettőnk eszébe. Aztán felpillantok rá, bocsánatkérően pillogva, és akarva akaratlanul hozzá hasonlóan mosolyodtam el. Kicsit kínosnak éreztem ezt a helyzetet, sőt, igazából talán még nem is történt velem ilyen soha, úgyhogy abszolút új vagyok ebben. Ilyesmit szoktak kérdezni az emberek, hogy kárpótolhatják-e vagy nem?
- Nem tudom, egy itallal? - Vonok vállat könnyedén, mintha igazából nem is foglalkoznék ezzel annyira, de mindenesetre szélesen elvigyorodom amikor a fiúnak is feltűnik a korom, és hogy nyilván kissé ittas is lehetek, hiszen kiszolgáltak... - Hát, ki akartam próbálni a helyet. Aztán meg tudod, szépen néztem rá. - Fejemmel a pultos fiú felé bökök, kicsit elhúzom a számat, de végül csak ismét mosoly kerekedik belőle.
- Biztos a női báj. Nem gondoltam, hogy tényleg bejön, de hát... látod. - Kuncogok, kicsit oldalra is dőlök, de persze azért még sikerül megtartanom az egyensúlyomat. A kezemben lévő szalvétával hadonászok, a körülöttünk lévő emberek pedig csúnyán néznek rám, biztosan nem örülnek annak, hogy néhányukat véletlenül hátba vágok vagy ilyenek.
- És te hogyhogy itt ütöd el az idődet? Jó ez a kocsma amúgy? Sokat jársz ide? - Legtöbbször - józanul - nem vagyok valami bőbeszédű, de hát ez egy különleges alkalom és nem bírom magamban tartani a kérdéseimet. Jó buli idegenekkel ismerkedni, mennyi esély van rá, hogy még normális is az akibe belebotlik az ember? Kevés. Amúgy meg, épp itt volt az ideje, hogy eltereljem magamról a témát, legalább egy rövidke időre.

soksok ● bulika <3
●●




Hope Mikaelson
Tribrid
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Egyedül, mint a kisujjam
Play by :
Danielle Rose Russell
Keresem :
Léptek száma :
21
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyKedd Május 14, 2019 6:00 pm



☾ To: Hope Mikaelson


☾ Nothing goes as planned






Ha eddig azt hittem, hogy az életem teljesen szétesett, akkor tévedtem. Hiszen most… napokkal ezelőtt vált teljesen biztossá, hogy végérvényesen elveszítettem mindenkit, aki fontos volt nekem valaha. Naivan hittem abban, hogy Jefferson egyszer visszatér és minden olyan lehet, mint régen… legalábbis részben. De nem, hiszen ő… ő meghalt és… még csak el sem tudtam tőle búcsúzni. Nem tudom, fogalmam sincs, hogyan kellene ezt feldolgoznom, ahogyan azt sem, hogy valójában ő régóta a halálra vágyott. Mindig is segíteni akartam neki… de nem tudtam. Nem engedte. El volt zárkózva és olyan falakat emelt, amiket sosem tudtam átlépni. S emiatt… nem. Sokkal inkább amiatt veszítettem el, mert én magam nem voltam elég kitartó. Azt hiszem, nagyon is önző voltam. Mindig csak a saját bajaimmal traktáltam, a bátyámmal, meg efféle dolgokkal, miközben ő… szenvedett. Túl későn vettem észre. Túlságosan… későn.
Órák óta a Hard Luck kocsma egyik székét birtokoltam, s megannyi ital lecsúszott már a torkomon. Muszáj volt kimozdulnom és nem otthon lennem a négy fal között, ahol az agyam folyamatosan kattogott. Habár… végül is teljesen mindegy volt, hol vagyok. Itt is emésztettem magamat. Folyton Jeff járt a fejemben, meg az a férfi, aki most… tulajdonképpen átvette a legjobb barátom helyét. A testét.
Elgondolkodva érintettem meg az ajkaimat, visszaemlékezve arra a csókra, ami alig néhány pillanatig tartott.
Aztán feleszméltem és inkább a poharamat megfogva legurítottam annak tartalmát a torkomon; ezután álltam fel. Levegő… levegőre volt szükségem. Így hát elindultam kifelé az épületből, átverekedne jóformán magamat a tömegen. Ekkor futottam bele egy lányba; vagy épp ő belém. A pillanat törtrésze alatt terítette be a felsőmet a koktéljával, ami vérvörös volt. Nagyot nyeltem, hátrébb lépve, kissé összezavarodva. Vér… halál… ez…. nem, nem akarok gondolkodni!
Gyengén megráztam a fejemet, miközben a felsőmről igyekeztem valamennyire letörölni az italt, de hát… ez halott ügy volt.
- Semmi baj. – Motyogtam, rá sem nézve a lányra, szinte életkedv nélkül. Aztán a pult felé fordultam, hogy egy szalvétát elemeljek onnan, azaz; inkább többet. Néhányat a lánynak nyújtottam, néhánnyal pedig újfent a felsőmet kezdtem tisztogatni.
- Olyan, mintha csurom véres lennék. – Jegyeztem meg némileg morogva, aztán feleszmélve a lányra pillantottam. Kárpótolni?
- Mivel szeretnél kárpótolni? – Mosolyodtam el most először, amióta beléptem ebbe az épületbe. Kérdőn fürkésztem a szemeit, majd nyeltem egy aprót. – Bár, nem vagy te túl fiatal ahhoz, hogy itt töltsd az idődet? Várjunk… hogy mertek téged kiszolgálni? – Változott némileg komollyá az arckifejezésem, elpillantva a pultos srác felé, végül visszanéztem a lányra.
S ahogy őt figyeltem, látva, mennyire ittas állapotban van már… eszembe jutott a bátyám. Az, hogy ő mennyiszer látott engem így, részegen, szétcsúszva. S az is, hogyan veszekedtem vele és kértem nyomatékosan arra, miszerint hagyjon engem békén. Fájdalmasan dobbant a szívem, egy sóhaj is felszakadt a tüdőmből, majd gyengén megráztam a fejemet. Emlékek. Elegem van. Mindegyikből.
A lányra akartam koncentrálni, ha már így belém futott és összesodort minket a Sors.

470 words ☾ in my veins ☾ note: remélem, tetszik Hard Luck kocsma - Page 2 3909542699



❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


Love is giving someone your heart


and trusting he wouldn't break it...




Theodore Storm
Vérfarkas
vagyok
Szintlépési fázis :
Az aktív résztvevő
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Waiting for you, Celian
until i die
Play by :
☾ Mr. Perfect and Sexy Chace Crawford
Léptek száma :
121
Népszerûség :
3

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyKedd Május 14, 2019 11:47 am



Theodore & Hope

Nem mondhatnám, hogy sok barátom van a környéken. Sőt, úgy átlagosan talán egy sincs... lehet, hogy ez annak az oka, amiért Alarick nagy ritkán, kimenőt ad nekem néhány órára a városba. Az életem nagy részét itt töltöttem, de mégsem ismerek semmit a központon kívül. Mindig ugyan azokra a helyekre járunk, mindig ugyan abban a parkban sétálunk. Most úgy éreztem, itt az ideje, hogy valami változatosság kerüljön az életembe. A múltkori találkozásom - jellegű - apámmal amúgy is kicsit felzargatta bennem a kedélyeket. Alig tudok aludni, az órákon pedig szinte nulla koncentrációt mutatok és szerintem ez már kezd feltűnni a körülöttem élőknek is. Annak ellenére, hogy nem ismernek - szinte senki -, nem tudom túl jól elrejteni az érzelmeimet, arcomról könnyen leolvasható, ha valami baj van. Persze ilyenkor a lehető legtöbb időmet a szabadban töltöm, futok vagy edzek, ami be szokott válni az a harc, de hát Rick sem ér rá minden alkalommal, amikor csak csettintek. Ezt nem is várhatom el tőle.
Kétségbeesésemben  térek be ebbe a számomra ismeretlen kocsmába. Egy pillanatra állok csak meg az ajtóban, valószínűleg kitűnök majd a tömegből, hiszen a korom épp, hogy megüti a tizenhatot, a fiatalságomat pedig nem vagyok képes elrejteni. Van néhány trükk a tarsolyomban, és mivel megállapítom, hogy nem egy lepukkant helyre keveredtem, talán senki nem fog megpróbálni elrabolni vagy még rosszabb... kihúzom magam, a pulthoz sétálok és felülök az egyik bárszékre. Ujjaimmal kicsit türelmetlenkedve kopácsolni kezdek, természetesen közben tekintetemmel követem a pincért, aki mint megállapítom, nem lehet sokkal idősebb nálam, és egyébként igen jóképű is. Ahogy közeledik felém, hajamat a fülem mögé simítom, aztán pedig előveszem a kevésbé riasztó pillantásomat és mosolyomat, talán beválik. Kérdéseire kicsit sem élettel teli hangon válaszolok, de egy sört végül csak kicsikarok belőle, majd ahogy gyorsan öntöm magamba a keserű nedűt, megered kicsit a nyelvem is. Nem tudom pontosan, hogyan került hozzám egy rövidital, meg némi koktél, de az utóbbival a kezemben már kissé spiccesen és kóvályogva indulok meg egy asztalhoz - kissé irritált már az összegyűlt tömeg - és mivel már képtelem vagyok odafigyelni ennyi dologra, tökéletesen és váratlanul ütközöm neki egy férfinak. A koktél kirepül a kezemből, közöttünk esik le a földre, de még előtte mindkettőnk pólóját megpecsételi - fogalmam sincs mi lehetett ez az ital, de vérvörös színben hagyott nyomot rajtunk -, és akarva, akaratlanul is kénytelen vagyok elnevetni magam, de aztán kínos tekintettel pillantok fel mégis a férfira.
- Jaj, sajnálom! - Fejrázva pislogok értetlenül a pólómon lévő foltra, majd megpróbálom letörölni, sikertelenül természetesen, de aztán inkább csak odébb lépek, mivel konstatálom, hogy az alattunk lévő tócsa még a cipőmet is elérheti, és már ígyis eléggé alkoholszagom van. - Kárpótolhatlak? - Pillanatokkal később mosolygok kínosan a férfire, de hát láthatóan a szemem sem áll túl jól, mondjuk azt hiszem még annyira nem vagyok kész, hogy ne tudjak megállni a saját lábamon. Még semmiképp sem mennék vissza az iskolába. Nem, nem...

soksok ● bulika <3
●●




Hope Mikaelson
Tribrid
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Egyedül, mint a kisujjam
Play by :
Danielle Rose Russell
Keresem :
Léptek száma :
21
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyKedd Ápr. 16, 2019 10:28 pm

Szabad játéktér.

Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Ez az én történetem :
Hard Luck kocsma - Page 2 Tumblr_ou84bwSpS91r9xerro3_250
"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Hard Luck kocsma - Page 2 Tumblr_ou84bwSpS91r9xerro4_250
Keresem :
Léptek száma :
557
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptySzomb. Okt. 06, 2018 6:41 pm



Connie & Lara


show me your true colors






- Szép neved van - súgtam vissza, bár lehet, ez úgy hangzott, mint valami olcsó felszedős szöveg, de komolyan gondoltam. Connie. Tetszett a hangzása. Arról mondjuk fogalmam sem volt, lányok közt mennyire illik megjegyezni-megdicsérni az ilyesmit, de már kicsúszott, úgyhogy kár volt ezen tovább rágódni.
Forró lehelete csiklandozta a nyakam, s bár lúdbőrös lettem tőle, mégis közelebb húzódtam, bújtam, jobban kerestem a közelségét. Tetszett az az érzelmi kavalkád, amit kiváltott belőlem, tetszett a hangja és az illata is. Minden tetszett benne, mondjuk ennél többet a szoros összebújásunknak köszönhetően nem láttam még belőle. Még.
A szavai kirántottak a bódulatból, bár még varázslat hatása alatt éreztem magam, ahogy körbelestem, hogy tudatosítsam magamban, hol is vagyunk pontosan. Igaza volt abban, hogy a bemutatónk kezdett... Ööö... Másfelé hajlani, amit egyáltalán nem bántam, de talán tényleg nem szabadott volna pont itt teret adnunk neki.
- Ezt örömmel hallom, mert én is veled. - Olyan szélesen és boldogan mosolyogtam, hogy kissé idétlenül éreztem magam tőle, de hát örültem újdonsült társaságomnak, és annak, hogy úgy tűnt, ő is nekem. Az ilyesmiket szokták egy szép barátság kezdetének titulálni. - Meghívlak egy italra. Vagy te is meghívhatsz egyre... - elhúzódtam tőle annyira, hogy kényelmesen beszélgethessünk, és ne kelljen egymás hajába magyaráznunk, ám bőven kartávolságon belül maradtam. Ha engedte, a kezéért nyúltam, lazán összekulcsolva az ujjainkat.
- Annyira szeretnélek felhívni magamhoz, de nem vagyok idevalósi... Átutazóban vagyok és egy motelben szálltam meg. Persze, ha szereted a moteleket, elvitelre is vehetünk itt valamit... - vagy te is felhívhatsz magadhoz, de ezt már nem tettem hozzá, úgy véltem, túlságosan polgárpukkasztó lenne rögtön meghívatnom magam hozzá, hiszen teljesen idegenek voltunk egymásnak. Akár késes gyilkos is lehetne - én pedig eléggé közel álltam ehhez a defínicóhoz, a munkámnak hála.
Itt vagy szobán, piával vagy pia nélkül, ő fizet vagy én, igazából mindegy volt, amíg Connie társaságát élvezhettem.


így is csodás vagy (: ••• kredit



Larissa Blackwell
Az Öt vezetõ
egyike vagyok
Szintlépési fázis :
A közösség sztárja
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Play by :
[ Alicia Vikander ]
Keresem :
Léptek száma :
68
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyPént. Szept. 21, 2018 3:38 pm


to: Larissa Blackwell




Pandóra szelencéje? Nem is tudtam, hogy az ékszerlánc már dobozokat is gyártott. Egy pillanatra zavar jelei villantak meg az arcomon, vagy létezik egy másik Pandóra is... Ami azt illeti,mitológia nem volt kenyerem, a névmemóriám pedig egyenesen borzasztó volt. Szóval tetett egyetértéssel bólogattam és megfogadtam magamnak, hogy amint hazaérek rákeresek erre a bizonyos Pandorára meg a nyomorék szelencéjére... Lehet,hogy még van remény.
A zakatoló gondolataim miatt meg is feledkeztem a táncpartneremről, de amint kizökkentem, Larára mosolyogtam. A hangjától, vagy inkább a közelségétől kellemes borzongás futott végig a testemen, és már nem barátságos-meleg tekintettel méregettem az arckifejezését. - Connie - súgtam valahonnan a torkom mélyéről érkező hanggal. Már csak a szemeimmel követtem az ujját,a fejem,sőt az egész testem mozdulatlan maradt (már amennyire egy táncparketten, táncolás közben mozdulatlan lehet valaki) és Lara figyelméért kiáltott.
Amit pillanatokon belül meg is kaptam.
Viszonzásként az orrommal elsöpörtem a nyakába csüngő hajfürtöket. - Máskor is - motyogtam lassú nyelvmozgatással, ügyelve arra, hogy az ajkaim a bőréhez simuljanak. Kérdezni akartam valamit, de ebben a helyzetben és pillanatban, minden túl... feleslegesnek és lényegtelennek tűnt. Megkérdezhettem volna, mit csinál egy ilyen lány egyedül, ilyen késő este. De, én is csak egy lány voltam, egyedül, ilyen késő este. Most már legalább ketten vagyunk.
Mielőtt hátrébb húzodtam volna lassan kifújtam a levegőt, egyenesen Lara bőrére fújtam.Aztán már csak a zenére figyeltem és arra, ahogy Lara mozog előttem. És a végén már a zene sem érdekelt, amozgásomat és a testemet úgy igazítottam, hogy kiegészítse és gyengéden összeütközzön és fonódjon Lara testével. - Azt hiszem innunk kellene valamit - elvégre egy kocsmáról beszéltünk és nem egy klubbról. - nagyon jól érzem magam veled - kezdtem máris a mentegetőzésbe, amit hamar abba is hagytam és körbejárattam a tekintetem a majdnem-tátott szájjal bámuló urakon. - talán valami kevésbé polgárpukkasztóba kellene kezdenünk - vagy valami sokkal polgárpukkasztóbba.
.

lesztöbb ❖ spread ur legs ❖  Hard Luck kocsma - Page 2 2090244124


Vendég

avatar
Vendég

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyPént. Szept. 14, 2018 3:12 pm



Connie & Lara


show me your true colors






Mint kiderült, kár volt annyira féltenem a lányt, legalábbis a célirányosan taperoló keze megnyugtatott afelől, hogy ez az ütközés neki is épp olyan cikire sikerült, mint nekem. Aztán persze visszaszívta a bocsánatkérését, és azon túl, hogy meglepetten elnyílt a szemem, rögvest széles mosolyra görbült a szám jelezve, egyáltalán nem tapogatózik rossz helyen arrafelé. Ó, értem. Szerencsémre pontosan értette a részeg, nonverbális zagyválásomat, és hajlandó volt segíteni pasimentessé tenni az estét. Fogalmam sem volt, kicsoda-micsoda, de máris szívből jövő hálát és túlcsorduló szeretet ébresztett bennem (valószínűleg a pia rájátszott) a hősies tettével.
Ahogy közelebb húzott magához, az édeskés, fűszeres illata mellett éreztem, hogy ő sem szomjas már. Ez egyáltalán nem riasztott el attól, hogy a nyaka köré fonjam a karom, még közelebb húzódva hozzá. Tetszett a közelsége, és a fenébe is, pont az egyik kedvenc dalomat játszották! Semmibe sem került ellazulnom mellette és hangulatba jönnöm. Néhány pillanatra, vagy talán percre le is kapcsolt az agyam, lehunyt szemmel ringatóztam a lánnyal, és amikor ismét felnéztem rá, láttam, hogy mozog a szája. A fejemen rántva hátrasöpörtem a hajam a vállam mögé, majd közelebb hajoltam hozzá, hogy értsem, mit mond.
- Ne reménykedj, a pasikkal Pandora szelencéje óta nem sikerült semmit megértetni, és az jóóó rég volt - kuncogva csóváltam a fejem, noha nem igazán állt szándékomban bibliai leckét adni egy idegennek az ölén ringatózva, de az elfogyasztott felesek után ez jutott először eszembe. - Ők már csak ilyenek.
Helyet adtam a combjaim közé simuló lábának és előre toltam a csípőm, hogy jobban összeérjünk, szinte már rajta ültem szegényen. Szorosabbra fontam a karjaimat körülötte, ajkaimmal puha szavakat formáltam, enyhén a fülcimpájához érve.
- Lara vagyok. Téged hogy hívnák? - Hogy halljam a válaszát (és mert jól esett), a nyakába fúrtam az arcom, befészkeltem a fejem a vállára. - Köszi, hogy megmentetted az estém. Ki nem állhatom az ilyeneket - böktem a pult felé, ahol az imént még a hapsi lebzselt. Nem felejtettem el a beígért italt, de túlságosan tetszett a melegség, ami az újdonsült táncpartneremből áradt, így egyelőre még nem akartam elszakadni tőle, inkább lejjebb simítottam a hátán, a derekán pihentetve meg a kezem, és lusta, szórakozott köröket, ábrákat firkáltam a körmöm hegyével a bőrére.

így is csodás vagy (: ••• kredit



Larissa Blackwell
Az Öt vezetõ
egyike vagyok
Szintlépési fázis :
A közösség sztárja
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Play by :
[ Alicia Vikander ]
Keresem :
Léptek száma :
68
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptyVas. Szept. 02, 2018 6:02 pm


to: Larissa Blackwell




A fejemet jobbra balra dobálva okoztam kellemetlen perceket a körülöttem álló embereknek. De, amint a velem szemben táncoló lányra vetettem a tekintetem, rájöttem, hogy nem érdekel senki és semmi. Itt ma bulizás van. Nincs az a könyék az oldalamban, nincs az a jeges víz és ragadós sör a hajamban, ami ettől eltántorítana.
A boróka íze ott tombolt még a nyelvemen, amikor Cissy, vagy Lizzy vagy Nemtudommianeve, meghozta az újabb pohár gin tonicomat. Nevetve félrerepítettem a szívószálat és nagyokat kortyolva ontottam a szomjomat.
A kiürült pohárral tovább gyarapítottam a talpunk alatt lévő kupacot. Mikor a padlóról felnéztem Cissy-Lizzy-Nemtudommianeve, a Pultnálbarátkoztunkössze már egy nagydarab, szőrös fazonnal enyelgett... amiből én teljes mértékben ki akartam maradni.Pohár híján, a kezemmel intettem nekik. Akkor jó szórakozást, én megyek és iszom tovább.
Az átváltozás  utáni 48 óra elmúltával újra önmagam voltam. A karcolások, zúzodások és a sajgás megszűnt. Ha lehet nem is önmagam voltam, hanem egy teljesen új, másik én és ezt ki kellett használni . Már sikeresen átharcoltam magam a tömeg nagyrészén, amikor.  -Óóóóhóóóó . - már kaptam a kezeimet a csávó mellkasához, hogy tartsam a tisztes távolságot, amit két idegennek illik betartani. - Óóóóóóhóó. - kaptam vissza a kezeimet három másodperccel később, mikor rájöttem, hogy egy férfinak, legyen akármilyen szobanövény, nem lehetnek ilyen mellei. - Öm. Semmi gond, én sajnálom . - motyogtam magam elé, amint visszanyertem az egyensúlyom és a lelkem is visszatért a testembe. - Jobban belegondolva. Nem sajnálom. - néztem már a nő szemébe. A fejemmel a pult felé intettem. - Amúgy is oda igyekztem. - aztán a tekintetét követve én is elvigyorodtam. Csak röviden biccentettem; értve vagyunk.
Tapló-pasieltávolító hadművelet indul.
A kezemet gondolkodás nélkül, mégis finoman a csípőjére csúsztattam és közelebb húztam magamhoz,de én is közelebb csoszogtam. Az érintésemben semmi tolakodó nem volt, csupán jelezni akartam az idegennek,hogy mi a másik klubban játszunk.  
Reményeim szerint ez lelohasztotta a közönségünk érdeklődését, és tovább állt és másokat tapogatni. - Igazán megtanulhatnék, hogy a mindent a szemnek, semmit a kéznek szabály itt is működik. - próbáltam eljuttatni a lány fülébe a mondandómat valamilyen úton-módon. Ahogy átpörögtünk a következő számba, a csípőmet finoman tekerve csúsztattam az egyik lábamat a lábai közé, hogy közelebb legyünk egymáshoz.
.

lesztöbb ❖ spread ur legs ❖  Hard Luck kocsma - Page 2 2090244124


Vendég

avatar
Vendég

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptySzer. Aug. 15, 2018 11:39 pm



Connie & Lara


show me your true colors






A negyedik feles után már nem igazán számított, ki alvilági a kocsmában és ki nem; egyöntetűen mindenkivel végezni akartam, aki csak túl közel merészkedett hozzám, vagy felruházta magára a jogot, hogy betörjön a személyes terembe. Ma nem igazán voltam ismerkedős hangulatban, vagy inkább csak nem találtam senkit, aki méltó lett volna a figyelmemre.
Amint elegem lett a pultnál rám nyomuló, félrészeg és tajrészeg fickók felhozatalából, egy utolsó felessel belevetettem magam a táncolók sokaságába. Szerettem kiereszteni a gőzt, és itt - Denvertől eltérően - még csak attól sem kellett tartanom, hogy ismerősökbe botlok. Ahogy a kocsma címere alatti leírás is hirdette, ezen a helyen bárki lehettem, legalábbis arra az egy-egy éjszakára, amíg a kötelességeim megengedték, hogy kikapcsolódjak kicsit.
Érdes tenyereket éreztem a derekamon, az érintésük kellemetlenül hatott; undorodva odébb húzódtam. Nem vágytam rájuk, nem érdekeltek, hiszen semmi nem volt bennük, ami megfogott volna. Mindegy azonban, mennyire húzódtam odébb, mennyire próbáltam lehunyt szemmel átadni magam a zenének, lágyan ringatózó testemet újra és újra megtalálták a kéretlen kezek. Az egyik ilyen után betelt nálam a pohár, az alkohol eldöntötte helyettem, hogy ideje fegyvert rántani és vérfürdőt rendezni. Elég nagy, sőt, túl nagy hévvel pördültem meg, hogy szembenézzek a pimasz taperolókkal, ám az elfogyasztott alkohol mennyiség és az ütemesen nekem verődő testek kibillentettek az egyensúlyomból, és a következő pillanatban már neki is borultam a vállammal egy idegen hátnak, a lendületemnek köszönhetően elsodorva a parketten.
- Jaj, szent szűz, ne haragudj! - megragadtam a derekát, hogy talpon tartsam, bár még magam is kerestem az egyensúlyt, és amint meggyőződtem róla, hogy nem sikerült fellöknöm, talpon marad, és az üvöltő zenét is sikerült túlharsognom, elengedtem a derekát. Ahogy szembefordult velem, csak akkor esett le, hogy egy lánynak estem neki. - Sajnálom! Nem ütöttelek meg nagyon? - Talán furcsaságnak számít ilyet kérdezni egy látszólag korombeli nemtársamtól, de hát ő nem tudhatja, hogy kemény edzésekkel és gyilkolással tartom magam életben. Ha nem lettem volna részeg, egy ilyen lökéssel feltörölhettem volna vele a padlót; még szép, hogy gyötört a bűntudat miatta!
- Hadd hívjalak meg valamire! Kárpótlásul! - A pult felé mutogattam, hátha a zene miatt nem érti, mit zagyválok, de a szemem sarkából láttam, hogy a kéretlen udvarlóm még mindig ott terpeszkedik az itala felett, a tömeget lesve. Remek. Egyszer szórakoznék egymagamban, akkor sem hagynak... Eszembe jutott viszont valami, amivel talán kimenthetem magam egy darabig. - Táncolunk? - Meglehet, hogy egy kissé túlságosan flörtölőn hívogattam a lányt, arról nem is beszélve, hogy az előbb még inni akartam vele - egek, Lara, ma este már csak kólát! -, de le sem esett. Csupán kedveskedni akartam, amiért nekiestem, illetve lerázni a pasasokat magamról. Nem láttam semmi többet abba, hogy táncolni kértem, így hát széles mosollyal kezdtem el ringatózni előtte, hátha azzal az ő kedvét is meghozom.

remélem, kezdetnek megteszi! ••• kredit



Larissa Blackwell
Az Öt vezetõ
egyike vagyok
Szintlépési fázis :
A közösség sztárja
Ez az én történetem :
Kapcsolatban :
Play by :
[ Alicia Vikander ]
Keresem :
Léptek száma :
68
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 EmptySzer. Aug. 15, 2018 11:17 pm

A város egyik legsötétebb kocsmája, mely épp ezért vonzza az alvilágot. Itt - megfelelő mennyiségű alkohol után - az lehetsz, aki csak akarsz. Azért jobb ha ügyelsz rá, hogy legyen valaki, aki hazatámogat; máskülönben sok szerencsét...

Doppelgängers
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Ez az én történetem :
Hard Luck kocsma - Page 2 Tumblr_ou84bwSpS91r9xerro3_250
"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
Hard Luck kocsma - Page 2 Tumblr_ou84bwSpS91r9xerro4_250
Keresem :
Léptek száma :
4
Népszerûség :
0

Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hard Luck kocsma   Hard Luck kocsma - Page 2 Empty

Ajánlott tartalom


Hard Luck kocsma - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
 

Hard Luck kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette in the Darkness :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls-
^
ˇ