Egy álomban élünk
pillanatkockák


"Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet."
You saw light in me when
all I saw was darkness
Isaac Lestrange
Alapítóadmin
Larissa Blackwell
Társadmin
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Mystic Grill
Mi is itt vagyunk
megbújva a sötétben
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (119 fő) Kedd Ápr. 25, 2017 11:20 pm-kor volt itt.
Utolsó bejegyzéseink
reagok, posztok



Kinek az oldalán állsz?

Bárpult és székek EmptyVictor Sutton
Yesterday at 2:16 pm



Victor Sutton

Bárpult és székek EmptyDamien Blanchard
Yesterday at 9:45 am



Damien & Hazel - Let me go

Bárpult és székek EmptyDamien Blanchard
Csüt. Júl. 18, 2019 5:51 pm



Celian Darveaux

Bárpult és székek EmptyCelian Darveaux
Szer. Júl. 17, 2019 11:38 pm



Let's go Party || Theodore & Domino

Bárpult és székek EmptyDominic Arback
Szer. Júl. 17, 2019 11:02 pm



Sikátorok

Bárpult és székek EmptyPatrick Joseph Reynolds
Szer. Júl. 17, 2019 1:12 am



Hátsó gyakorlótér

Bárpult és székek EmptyReagan Blair
Kedd Júl. 16, 2019 11:51 pm



Asztalok

Bárpult és székek EmptyStefan Salvatore
Kedd Júl. 16, 2019 1:06 am



Az oldal videói

Bárpult és székek EmptyLarissa Blackwell
Hétf. Júl. 15, 2019 11:59 pm



Wickery Híd

Bárpult és székek EmptyDrezath
Hétf. Júl. 15, 2019 9:50 pm
A tavasz díjazottjai
Isaac & Larissa
őrangyal
Hope Mikaelson
női karakter
Klaus & Theo
férfi karakter
Katherine & Kai
szerelmes pár
Hope & Klaus
játék
Alec Verona
előtörténet

Share
 

 Bárpult és székek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyHétf. Jún. 24, 2019 7:08 pm

Szabad játéktér.

Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Keresem :
Léptek száma :
469
Népszerûség :
0

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyHétf. Jún. 24, 2019 6:23 pm




To: Azra'


Döntsd el, hogy mi a fontosabb: a büszkeséged és semmit nem kapni vagy kockáztatni és talán mindent megnyerni.

Szerettem Arcadius-t, ahogy egy gyermek szeretheti az apját. Ha úgy vesszük ő volt a teremtőm, aki jobb sorsra kárhoztatott, mint a saját nevelőm tette egykor. Felnéztem rá, mégsem volt megingathatatlan a hűségem az irányába. Túlságosan nagyra tartotta magát és láss csodát mi lett belőle? Egy kis hamu, semmi több. Vicces, hogy egy nő könnyedén elcsavarta a fejét és úgy táncolt, ahogy Katherine fütyült. Ezek után bárki képes azt kérdezni, hogy miért vagyok hű a királynőmhöz? Kell ennél több? Egy erős, mindenre kész nőről beszélünk, halandó koromban éppen ilyen akartam lenni, most viszont csak hatalomra vágyom. Arra, hogy a legerősebb legyek. Még egyszer nem vagyok hajlandó alábecsülni az ellenfelemet. Szemeimet forgatom szavai hallatán, nevetésem halkul egy kicsit, de még mindig ugyanolyan angyali arccal meredek rá.
- Ez a kedves verziód? Azta, észre sem vettem! Jól elrejtetted az biztos  - előbb meglepettséget tettetek, majd megerősítve a mondandómat mindentudóan bólintok egyet. Miért húzom az agyát? Pofon egyszerű! Ha már volt olyan modortalan és elrontotta a játékomat, akkor megérdemlek helyette egy kis szórakozást. A piszkálódása célt talált, nagyjából. Ingerülten meredek rá, szemeim szikrákat szórnak, de nem vagyok hajlandó válaszolni az ércelődésére, nem alacsonyodok le az ő szintjére. Egyre érdekesebb ez a beszélgetés, az érzéseink eléggé kölcsönösek egymás irányába, szíves örömest feldarabolnám vagy kitépném a szívét, hogy abból lakmározhassak. Emlékei túlságosan kuszák, abból semmit se tudok kiszűrni, így maradnak a testi adottságaim, kizárólag arra hagyatkozhatok. Egyelőre. Érezte, hogy az elméjébe léptem, ebben az esetben egyértelmű a fajt tekintve. Nálunk csak a démonok és a pokol úrnője erősebb. Egy penge élén táncolok, ahogy közelebb hajolok hozzá és az ajkaiba suttogok, mégsem hátrálok meg, a célban nem fogom feladni ezt a játékot. Nem készültem fel arra, hogy egy csókkal legyek gazdagabb. Még a levegőm is benn akad, ugyanakkor nem adom meg neki azt az örömöt, hogy elakarjak húzódni tőle. Hagyom hadd sodorjanak az események. Ahogy vége szakad elvarázsolva érzem magam, de hamar kitisztul a kép és látom magam előtt az emlékeit, azon belül is egy bizonyos fontos részletet.
- Többet mint hinnéd - vigyorgok, majd meghallom az általa kiejtett szavakat és kérdőn meredek rá. Látom, amint egy halandó nyitja az ajtót, de az se ki, se be nem mozdult, mintha egy igézetet olvastak volna rá. Talán azt is tette, hiszen a test, amit most használ egy boszorkányé. Úgy tűnik ezzel a boszi erejét is megkapta. Micsoda meglepetés! Közben újra a szöszire emelem a pillantásom, aki kezét felemelve a szilánkokat a magasba emeli, miközben dühösen suttog. Olyan mosoly ül ki az arcára, ami jobban áll neki mint eddig bármi más. Kissé kérdőn, leginkább érdeklődve figyelem a következő lépését. Nézem, ahogy a szilánkok mozgásba lendülnek, majd hirtelen megállnak egy fiatal hölgy előtt.
- Mit javasolsz? Gyors vagy lassú legyen? - teszem fel a kérdést, majd a nő felé pillantok. Pszichés fájdalmat idézek elő neki, aminek következtében megtántorodik és minő véletlen, pont a szilánkokba esik. Vigyorral az arcomon nézem a jelenetet, majd a démonra sandítok.
- Ki a következő? - könyökölök a pultra - Tudod nem kellene egymást hergelnünk, legalábbis nem így... - nézek végig rajta az alsó ajkamba harapva, majd vissza a tömegre - ...inkább szórakozzunk egy kicsit. Benne vagy? Már nem is figyelek rá, kiválasztok egy baráti társaságot, akik elméjébe új emlékeket ültetek, miszerint gyűlölik egymást és minden vágyuk a másik életére törni. Természetesen fél percen belül verekedés támad közöttük, egyből egymásnak esnek mint az állatok. Imádom a káoszt!



From: Sierra

 Bárpult és székek 3634486886   ❀  kredit

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


In her heart there's a hole
There's a black mark on her soul

Sierra
Szirén
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Kapcsolatban :
handsome demon の in future
Play by :
の Emilia Clarke
Keresem :
He's found me
Bárpult és székek Tumblr_n3qbqosdQ91qccm4fo1_250
Léptek száma :
13
Népszerûség :
1

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptySzomb. Jún. 08, 2019 6:17 pm




to: Rise' ✮

✮ from: Fallen Angel

Éveken át csupán tűrtem az elnyomást, mintsem egyféle kiváltságot, s azt, miként egy öleb módjára bánnak velem. Nem lehetett kívánságom, sőt igazából nem is kaptam meg semmit abból, amit a többiek bezzeg előszeretettel élvezhettek. A szabadság, mint fogalom, s mint... tény?! Nálam nem is létezett! Folyton ugrottam egyetlen tárgy hívó szavára, míg olykor kényszerből kellett megtennem kicsit sem szimpatikus, avagy egyáltalán nem tetsző dolgokat. Hisz' egy nyamvadt kis tőr határozta meg az egész létezésemet, s egy halandói test, ami eléggé ingatag állapotban roskadt össze évről évre az uralmam alatt. Nem volt önálló döntési lehetőségem, ugyanis semmire sem mondhattam nemet. Csendben hallgathattam az ítélkezéseit, a nagyszerűen valóságtalan terveit, s még néha elregélte nekem a múltját is, amire koránt sem voltam kíváncsi. A helyzetem sosem volt igazán rózsás, viszont ennek ellenére; nem vártam egy hősre, ki megmentve engem; kiszabadít. Nem, ez a képzelgés egyszerűen lehetetlen volt, ugyanis ÉN magam egy démon voltam. Szóval... ki volna oly' őrült, miszerint megszabadítson a kínjaimtól? Ugye, hogy senki?! Egy gonosz kis lélek vagyok, akinek a pokolban kellene elégnie, avagy épp' tartózkodnia, de ehelyett... itt töltöm a nyavalyás időmet. Arcadius társasága sehol, démonok megint csak... nincsenek jelen, viszont ez a nő.. Kezd már teljességgel az idegeimre menni! Mintha szándékosan arra játszana, miként a penge élén táncoljon, s ha ez volt a terve, akkor bravó! Összejött...
- Ami azt illeti... - Szólalok meg halálosan komolyan, s ekként rezzenéstelen arckifejezéssel. - ...én a helyedben háromszor is átgondolnám azt, miszerint mit ejtek ki az ajkaimon... - Vonok vállat egy finomabb könnyedséggel, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy igenis számítanak a szituációs párbeszédek. - ...viszont nyilván annyira elvagy szállva önmagadtól és a kis produkciódtól, miként ez lehetetlen kérés, nem igaz? Ám, ne aggódj, mert, ha tovább folytatod, akkor nem, hogy nem leszek ilyen kedves, de még a fejed sem marad a helyén.. - Nyomom meg kellő nyomatékossággal a szavakat, s ha továbbra is csak nevet; az az ő gondja lesz. Én semmiképp' sem viccelek; szívesen kitépem a szívét, netán még a fejét is levágom... és ezáltal nem áll majd többé az utamban.
- Micsoda' megerőltetés lehetett ez a részedről... - Szúrom oda kifejező éllel. - ...bár megértem azt, hogy nehezen megy számodra a gondolkozás, mert... mert ahhoz ész is kellene, ha volna, de neked... - Lazán ingatom a fejemet, s ha már én ingerült vagyok, akkor ő sem maradhat ki eme remek kis sorból. Persze... nehéz megállnom, miszerint ne húzzam tovább a kis agyát, s ne ugrasszam ki a nyulacskát a bokorból. Nagyon is érdekel az, hogy mi lehet Ő. A természetfeletti kör szimplán tényszerű, de azon belül... akármi lehet, s pont ez az!
- Kétlem, miként erre képes lennél. - Döntöm oldalra a fejemet, így figyelve az íriszei tükrét, miközben hagyom, hogy azt tegye, amit tesz. Engedem, hogy kutasson az elmémben, s csak is azért teheti meg, mert én úgy rendelkezem; más esetben az ő ereje leperegne az enyém által, ugyanis... attól, hogy emberi testben vagyok; nem lettem gyengébb, sőt mi több még boszorkányerőt is kaptam, ami csak még inkább erősebbé tesz. Főként, mert egy négyezer éves démonról van szó; azaz Rólam. S bár szeretné, ha ő irányíthatna; mégsem jön össze ez a kör. Egyrészt, mert az akaratom egy tőrhöz van kötve, másrészt, mert... falatnyit se látott még abból, hogy mire vagyok képes.
- Senki kedvéért sem állok le, de ezt kiolvashattad volna már az elmémből, ha már így kutakodsz utánam.. - Húzom egy ördögi vigyorra az ajkaimat, miközben ő igencsak közelebb hajol hozzám. Nem ellenkezem, sőt.. meg sem mozdulok. Mitől kellene rettegnem? Tőle, mint...? Még mindig nem tudom, hogy melyik fajt képviseli, de... ha elmekontrollt használt, akkor... nem... vámpír semmiképpen sem lehet, viszont.. szirén.. Az már igen! Bingó!
- Oh, kedves... - Suttogom vissza; az ajkaiba immár', míg ő nem sokkal később az alsó ajkamon nyal végig. Egy halk hümmögés keretén belül; kapok az ajkai után, s akár akarja, akár nem, de egy csókban részesül, ha kell lehet kényszeres is, hisz' számomra az erőszak sem kizáró tényképviselet. Ám abba bele se gondolok, miszerint újfent olvashat bennem...
- Mit tudsz Te rólam? - Csattanok fel, s mire utána nyúlhatnék az egyik kezemmel; ő már rég elhúzódott tőlem. - Semmit... - Sziszegem ingerülten, miközben egy hangos ige ismétlésével bűbájt bocsátok az egész Grill-re. S aki épp' kiakart menni, nos nem tud... mert tádám; a varázslatom nem engedi. - Néhány pillanatkép... - Emelem meg a kezemet, s ezzel egyaránt a hátam mögött lévő összes szilánk is megemelkedik a földről. - ...ócska vacak emlékek... - Suttogom dühösen. - ...s bár lehet mi nem halunk meg... - Ravasz mosolyt öltök. - ...de Ők igen. Tehát... - A telekinézis segítségével lendítek a törmelékek ezrein, amik egy ponton megállnak; épp' a nő előtt. - ...mi legyen a sorsuk? - Tárom szét a karjaimat, miközben az elmémmel erősen tartok minden egyes darabkát. Na még szerinte mindig gyenge vagyok?!
✮ 802 ✮ Walk Through The Fire ✮ note: -

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Victor Sutton

Victor Sutton
Boszorkány
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Kapcsolatban :
Are you kidding me, right? ✗
Play by :
Mr. Dominic Sherwood ✗
Keresem :
My little' Victims
- or I'm waiting for you ✗
Léptek száma :
7
Népszerûség :
0

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyPént. Május 31, 2019 8:46 pm




To: Azra'


Döntsd el, hogy mi a fontosabb: a büszkeséged és semmit nem kapni vagy kockáztatni és talán mindent megnyerni.

A hatalomnál édesebb dolog nincs is a világon. Talán egyetlen dolog, ami versenyre kél vele, az nem más, mint a friss vértl tocsogó hús. Nem tehetek róla, szirén vagyok, akinek ugyanúgy szüksége van a táplálkozásra, mint bárki másnak. Bár a mi étkezési szokásaink kissé eltérnek a többiekétől, de oda se neki. Viszont ahhoz, hogy kellő élelemhez jussak szükségem van temérdek szolgára. Nem, nem érem be eggyel! Az olyan unalmas lenne, főleg ha csak a drága kicsi Elena lenne, akivel más terveim vannak azaz nem is nekem, hanem Katherine-nek. Ez megint csak részlet kérdés, hiszen a munka piszkosabbik részét én végzem. Ó, kissé elkalandoztam. Hol is tarottam? Á, igen, a szolgáknál! Befolyásolható lényekre van szükségem, ezért is ültem le a város legforgalmasabb helyén. Egyelőre csak énekelgettem, amivel egyesek figyelmét magamra vontam, persze a jobbik értelemben, hiszen angyali hanggal rendelkezem. A tervemet jól elrontotta a "kocsmába" tévedő idegen, aki megbontotta az általam teremtett rendet. A ramazurit követően áthajolok a pult felett, hogy megnézzem mi van a szőkeséggel, aki hatalmas mosollyal a képén emelkedik fel a padlóról. Fenyegetőzésére csak felvonom a szemöldököm, majd apró mosollyal az arcomon szemlélem, ahogy kissé mérgesen felpattan. Egészen gyors, ahhoz képest, hogy most verték péppé.
- Ó, ahhoz előbb kell felkelned, Szöszi - nevetem el magam, jól megnyomva az italsó szót. Imádok a tűzzel játszani tudva, hogy az sosem fog tudni megégetni, annál sokkal erősebb vagyok. Láttam és éreztem már a pokol tüzét, tudom milyen könyörtelen, pont mint én. Látom, ahogy apránként szedi ki magából a szilánkokat, közben be nem áll a szája és mindenféle ostobaságot összehord, körbe mutatva a termet, hogy végül a pulton támaszkodjon.
- Rögtönöztem - vonok vállat egyszerűen, folytatni akarnám a mondandóm, de belém folytja a szót. Nagy szemeket meresztek rá, pislantok kettőt, majd megrázom a fejem. Még, hogy én rondítok bele az ő szórakozásába? Hallatlan! Hirtelen vált és nevetésben tör ki, akár egy elmegyógyintézetből szabadult pszichopata. Pillantásom egyetlen másodpercre sem veszem le róla, ahogy előre hajol minden egyes porcikáját végig nézem, hogy végül az ajkain álljon meg a tekintetem.
- És te miért rontod el az aprólékosan felépített tervemet? - kérdezek vissza felháborodva - Mindent elvehetek tőled, ami még a tiéd! - előre dőlök, ahogy ő tette az előbb, szemeibe nézve belépek az elméjébe. Képek milliója tűnik fel előttem, mintha egy filmet néznék, mégsem áll össze a kép. Arcadiust látom, egy férfival üzletelni, majd egy másikat és őt fiatalon. A kép megszakad, én pedig zavarodottabb vagyok, mint valaha, míg ő nagymellénnyel osztja az észt. Édesem? Helyre teszi a dolgokat? Szirén lenne? Nem, mi nem csinálunk ilyeneket. Démon! Az nem lehet, hiszen úgy néz ki, mint egy ember és olyan gyenge is.
- Még a kedvemért sem? - döntöm oldalra a fejem, kiskutya szemeket meregetve rá. Ha akarnám egyetlen mozdulattal befolyásolhatnám a cselekedeteit. Mégsem teszem, ahhoz túlságosan érdekesnek bizonyul. Közel hajol hozzám, aminek hatására más régen visszavonulót fújt volna. Ezzel szemben én még közelebb hajolok hozzá. Ha harc, hát legyen harc! Nem fogom hagyni magam ilyen könnyedén!
- Az édesed kedvéért sem? - ajkaim súrolják az övét, de ez egy cseppet sem zavar, sőt még rá is teszek egy lapáttal azzal, hogy megnyalom az alsó ajkát. Azt akarom, hogy ő adja fel a játékot. Újabb látogatást teszek az elméjében hátha elkerülte a figyelmem egy apró részlet. Ó, micsoda fordulat!
- Azt hittem a démonokat nem lehet rabigába hajtani. Biztos az indulatkezelési problémáid miatt kerültél ekkora slamasztikába - búgom mézédesem, hatalmas vigyorral az arcomon hátrébb húzódok, mielőtt támadólag fellépne ellenem.



From: Sierra

 Bárpult és székek 3634486886   ❀  kredit

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


In her heart there's a hole
There's a black mark on her soul

Sierra
Szirén
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Kapcsolatban :
handsome demon の in future
Play by :
の Emilia Clarke
Keresem :
He's found me
Bárpult és székek Tumblr_n3qbqosdQ91qccm4fo1_250
Léptek száma :
13
Népszerûség :
1

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptySzomb. Május 18, 2019 8:51 pm




to: Rise' ✮

✮ from: Fallen Angel

Ezernyi üvegszilánk ékes társaságában esem a parketta piszkos felületére, miközben hangos csörömpölés kíséretével landolnak nem messze tőlem az apró darabkák. Hallom is e tökéletes szimfóniát, ahogy mosolyogva támaszkodom meg az egyik tenyeremmel a padlózaton. Az iménti show műsor előadása, avagy az a szánalmas kis ember felhergelése; igazából semmi ahhoz képest, mintsem, amit valójából tudok. Ugyanis démonként végtelen eshetőség játszik a kezemre, főként, mert szabad akarattal rendelkezem, s nem vagyok besorolható a hierarchiai összeállításba. Idejét sem tudom már annak, miszerint mikor is sétáltam utoljára a pokolban. Talán, talán... évekkel ezelőtt; még azok előtt, hogy Victor Sutton testének fogáságába keveredtem volna. Bár, ami azt illeti; Arcadius-t sem nagyon izgatta az eltűnésem ténye, hisz'... nézzünk csak körbe! Ha hiányolná a jelenlétemet, akkor nem szórakozhatnék a kedvemre, nem igaz?! Tehát teljességgel kijelenthetem, miként még a Pokol uralkodóját sem érdeklem; ez aztán a remek teljesítmény, kérem szépen! Viszont nem, nem, mintha nekem ínyemre volna még neki is ugrálni, így némileg van egyféle előnye a 'börtönömnek'; igaz, ez hosszútávon igencsak kevés pozitív eredményt tükröz, de hát... be kell érnem ennyivel. Nem lehetek telhetetlen, ugye?! Őszintén szólva amúgy... kész röhej ez az évek óta fennállt helyzet! Egyrészt amiatt, mert egy nyomorult icike-picike halandócskától függök, míg másrészt azért, mert... mert egy számomra kényelmetlen testben lézengek. Szerencsére ez a kis szöszke-möszke ugyanazt szeretné elérni, amit én. De vele ellentétben; rohadtul türelmetlen vagyok, s kellőként fokozza a tényt az agresszivitásra való hajlamom, ami bezzeg adja azon módot, miszerint még Őt sem kímélem meg. S mindezt mi sem bizonyíthatná jobban, mintsem a mostani példa, amely jelentős mértékben; nézd, itt van, tádám! Így pedig eme tényszerű esemény mindent magában foglal; szórakozást, kegyetlenséget, s játszmát... Olyan légkört kaphatok meg ezáltal, ami igencsak ritkán adódik, hisz'... számomra nincs kiruccanás, vakáció, vagy... vagy bármi. Egyetlen nyamvadt tőr lendítésére már ugrom is, ekként azt téve, amit a 'főnök' kíván. Utálom ezt, sőt gyűlölöm azt, hogy... hogy nem vagyok teljes. Láncok fognak közre; s szenvednem kell egy halandói testben. Soha életemben nem ártottam senkinek, bár voltaképpen alkalmam sem nyílt rá, mert... Arcadius nem engedett minket szabadon, s aztán.... aztán belekerültem ebbe az ördögi körbe és azóta... Megőrülök! Egyszerűen nem bírom tovább! Nekem elég volt!
- Még egy 'szőkeség' becézés és esküszöm, hogy... - Ingerülten állok fel az törmelékek közül. - ...Te ugrasz le arról a hídról! - Ejtem ki merő iróniával, ekként mérve végig őt a tekintetemmel. - Bár tudod nem értem... - Szedem ki magamból az apró üvegszilánkokat, ugyanis Victor bácsinak meg kell szépen gyógyulnia, persze... ehhez varázsolnom is kellesz még. - ...itt van minden; alkalom, idő, tér... - Mutatok körbe a mutatóujjammal a helyszínen. - ...te meg csak énekeltél a háttérben, ezt követően, azaz mostan meg előadod, hogy micsoda' színészi munkálatokat nyomtunk itt. - Rázom meg csalódottan a fejem, mialatt vele szemközt állok meg, így támaszkodva meg belülről a pulton. - Miért rondítasz bele a szórakozásomba? Mi jogod van ahhoz, miként... - Nevetni kezdek. - Semmit sem vehetsz el tőlem... semmit! - Hetykén fekszem rá a falap felületére a felsőtestemmel, beleharapva végül az alsó ajkamba. Nők... oh, erre nem is igazán gondoltam. Persze, adott volt, miszerint... ki nem maradhat, főként, ha még természetfeletti is. S íme tessék; védjük ezeket a barmokat jelenség! Lám, lám... mi is ő, vagy ki is ő?
- Tudod, édesem... - Döntöm oldalra a fejecskémet. - ...simán helyreteszem ezt egyetlen csettintéssel, de... - Teszem a mellkasomra az egyik kezem. - ...nincs hozzá szívem és még... még játszani óhajtok. S ezt attól függetlenül, hogy preferálod-e, avagy sem. - Egészen közel hajolok hozzá, ekként ejtve ki a szavakat, amelyeket érthetően intézek az irányába. Tudom, tudom; nyilvánvalóan pofátlan vagyok! Viszont... ettől volt mindig is megnyerő a stílusom, nem igaz? Na meg, ha... ha jobban megnézzük a státuszt; nincs sok választása. Én kiélem önmagam, vagy így, vagy úgy... akár az engedélyével, akár rajta keresztül kell ezt megtennem. Számomra ugyan mindegy, hisz' sosem veszítek...
✮ 638 ✮ Damned ✮ note: -

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Victor Sutton

Victor Sutton
Boszorkány
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Kapcsolatban :
Are you kidding me, right? ✗
Play by :
Mr. Dominic Sherwood ✗
Keresem :
My little' Victims
- or I'm waiting for you ✗
Léptek száma :
7
Népszerûség :
0

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyVas. Ápr. 07, 2019 3:11 pm




To: Azra'


Döntsd el, hogy mi a fontosabb: a büszkeséged és semmit nem kapni vagy kockáztatni és talán mindent megnyerni.

Ha új kapcsolatokra akarok szert tenni és elvegyülni a városban, mi sem egyszerűbb, mint hogy a Grill-be menjek. Elena emlékeiből láttam, hogy sokat voltak ott régen, ahogy a legtöbb ember és különböző lény a városban. Itt elüthetem az időmet, hogy feltérképezzem a halandókat. Túlságosan régen jártam a földön és kikopott belőlem a halandóság, így mi sem egyszerűbb ha őket figyelve magamra szedek egy kevés tudást. Hatalmas mosollyal az arcomon kértem egy könnyedebb, nőies italt, majd helye foglaltam. Egyelőre nem áll szándékomban bárkivel is szóba elegedni. Egy fél óra elteltével megunom a némaságot és először halkan dudorászni kezdek, erre persze a kövelemben lévők felfigyelnek. Remek! Ahogy egyre többb szempárral akad össze a tekintetem énekelni kezdek. Valaki kis könnyed dalocska, amit még régen tanultam, nem lehet olyan ismert. Sikerül egy kisebb tömeget magam köré csábítanom, míg a többiek táncolnak vagy a dallamra ütik a ritmust és beszélgetek tovább. Semmi célom sincs az énekléssel, egyszerűen jól akarom magam érezni, bár a jó benyomás se utolsó szempont a listámon. A kellemes hangulatot egy ajtó csapódás zavarja meg, aminek köszönhetően én is elcsendesülök. Szemem sarkából látom az idegent, nem néz ki rosszul, de ami a stílusát illeti. csapni való! Halkan dudorászok tovább, miközben ő lökdösődve eljut a pulthoz. A csaposnak sem tetszik ez a durva viselkedés, aminek egyből hangot is ad. Úgy tűnik itt nem díjazzák, ha valaki egy faragatlan tuskó. Ezt jobb ha észben tartom. Mivel elrontotta a kis előadásomat, így cselekednem kell. Az egyik melák fickót könnyű szerrel rá veszem, hogy mutassa meg neki mi az elvárt errefelé. A jelenetet nézem,  kissé megriadok - ahogy azt elvárnák egy fiatal lánytól-, mikor a pohárban landol a szőkeség feje. Meglepve konstatálom, hogy a sebei hamar gyógyulnak. Szóval természet feletti, talán vámpír? Nem, ahhoz túlságosan dramatikus, a vámpírok híján vannak az ilyennek általában. Vajon mi lehet? Még egy üveg kettétörik, de most a kigyúrt fickó fején, akinek meg sem kottyan az ütés. Nem éppen a legbölcsebb kikezdeni egy kőfejűvel. Sóhajtok egyet és gondolatban már temetem is a fiúcskát. A pulton keresztül repül, üvegek éles hangja adja a zenét mellé, csattanás és minden csupa vér. Mindezek ellenére, még mindig életben van a szöszi. Ez lehetetlen! Felkelek a boxomból közelebb lépdelek a pulthoz és tapsolni kezdek.
- Nagyszerű előadás volt! kérem tapsolják meg a színészeket! - utasítom az embereket, mire az ostobább fele cselekszik, a többi csak bambán bámul. A nagydarab állat meghajol, mintha csak játék lett volna az egész, aztán odébb áll. A parancsomnak megfelelően elkezdi kitörölni a kétkedő emberek agyából az előbbi esetet.
- Hé, szőkeség! Ha ennyire meguntad az életed, akkor tudom ajánlani a Wickery hidat, sokkal olcsóbb megoldás a kocsmának - vágom oda, miközben előre hajolok a pulton kersztül, hogy megnézzem feltud-e állni.
- Az emberek szeretnek inni és ittasan kezelhetőbbek. Milyen furcsa, nem? - hangom tocsog a gúnyól, de egyetlen percre sem tévesztem szem elől az idegent.



From: Sierra

 Bárpult és székek 3634486886   ❀  kredit

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖


In her heart there's a hole
There's a black mark on her soul

Sierra
Szirén
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Kapcsolatban :
handsome demon の in future
Play by :
の Emilia Clarke
Keresem :
He's found me
Bárpult és székek Tumblr_n3qbqosdQ91qccm4fo1_250
Léptek száma :
13
Népszerûség :
1

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptySzer. Márc. 20, 2019 12:35 am




to: Rise' ✮

✮ from: Fallen Angel

Amikor valaki démonná válik, akkor nem úgy képzeli el az életét, miként egy halandónak ugrálhat, nem igaz? Nyilván azért szeretne e faj képviselete alátartózni, mert úgy érzi ennek teremtődött; ez a féle gonosz ötvözet folyik az ereiben. De, amikor egy démont meggátolnak, lekötöznek, láncra vernek, s arra kényszerítik, hogy mások óhajai szerint cselekedjen, akkor... ezen illető helyében elgondolkoznék azon, hogy kell még e neki a feje, avagy sem. Mert azután, hogy megtöröm ezt az átokverte fogságot; holtbiztos lehet benne, miszerint ízekre szedem, darabokra tépem, cafatokra bontom, s felnyársalom élve. Mégis mit képzelt ez egyáltalán magáról? Mit?! Azt, miként megúszhatja mindezt büntetlenül? Oh, ugyan... mert én.. én ugyan; azt nem fogom neki hagyni. Megfizet mindenért; a megidézéstől kezdve az éveken át tartó fogva tartásomig... Áh, csak jöjjön el az idő... csupán legyen itt az a perc.. s én... én megadom neki az élete legrosszabb és egyben legkegyetlenebb napját. Már alig várom! Egyszerűen élvezetes lesz végignézni, miként az arcáról lefagy az a kis mosoly, s ahogy végső fázis gyanánt elmúlik a fény a szemei tükréből..
Az idő lassú, sőt kényszeres vánszorgása lüktet az elmémben, mintsem az a 'tik-tak'-féle jelzés. Kattogás; másodpercről másodpercre térve át, miközben majd beleőrülök e szimfonikus sorozatba. S bár eddig nem értékeltem a végtelenséget, de most bármit megadnék azért, miként ne halljam ezt a nyamvadt eszközt, s hogy az Öreg ne használja azt a 'fenébe vele' tőrt. Mély levegő, halk sóhaj, némi szemforgatás és íme; Mystic Falls. Az, hogy milyenféle úton-módon keveredtem el idáig, nos nem érdekes. A lényeg inkább azon alapszik, miszerint végre itt vagyok, s az itteniek már alig várják, miként gyönyörűeket alkossak. Oh, s hogy mit is fogok tenni? Kérlek, tippelj csak!
Egy kedves mosollyal az ajkaimon, egy eszményi ember ábrázatával és egy könnyednek tűnő mozdulatsorral kötök ki a Mystic Grill előtt. Minden alaposabb körültekintés nélkül is tudom, hogy ez az a hely, ahol a legtöbben vannak, sőt lehetnek. Így lépek be az ajtón, ahol emberek zöme... tömege iszik, eszik, s mulat... Ch!
Erősen csapom be magam mögött az ajtót, miszerint jó előre felhívjam mindenki figyelmét a jöttömre. Remélem tetszik nekik, élvezik az utolsó falatjaikat, s azon apró kortyokat, melyeket még lehúzhatnak a nyelőcsövükön. Igazság szerint a kelleténél durvábban lökök el magam elől néhány embert, míg a pulthoz érkezem. Kikérek valami feleslegesnek tűnő italt, persze egy üveggel, miközben a pultos azt ecseteli nekem, hogy tanuljak meg viselkedni. Oh, hogyne, mindenképpen... Moziba még ne vigyem? Denver-ben tán az is van, ha nem tévedek...
- Nem az erősségem az illemszabályok követése... - Magyarázom, sőt még mondanám tovább is, ha egy nagy termetű fickó épp' nem szakítana félbe. Könnyedén tolja elém az üres üvegpoharát, majd megragadva a szőke fürtöknél; erőteljesen csapja bele a fejemet. Szilánkokra törik, sebeket ejtve rajtam. Vérzek... akarom mondani szegény Victor... csak úgy vérzik... sőt tutira érezte. De hát mit tegyek, ha imádom az abszurd helyzeteket?! A tömérdek karcolás elég hamar eltűnik a fizimiskámról, ahogy szembekerülök a kigyúrt fazonnal. Oh... őt is félrelöktem.. hm, tán ezért is ennyire mérges?
- Tudod, nem ártana neked... egy-két bogyó, amit nem mellesleg; az elmegyógyintézetben osztogatnak.. - Vetem oda szúrós éllel, ekként ragadva meg a megkapott üvegnyi italt. - ..de lehet el sem kell mozdulnod, mert itt halsz meg! - Meglepettséget színlelve kapom a szám elé a szabad kezem. - Oké, nyugi, haver... - Húzom a fejébe az üveget, szimplán viszonzás érdekében. Bár ő nem fog olyan gyorsan meggyógyulni, mint én...
Mi a fene?!
Pislogok egy sort, hiszen ez meg se kottyant a fazonnak... mi van ez agyra is gyúr?
Teljes döbbentenem hevében állok előtte, hogy most, akkor mégis mi a franc van... Ezt pedig Ő kihasználja és megragad; úgy emel fel, mint egy tollpihét, majd áthajít a pult felett, s megannyi üveg szimpátiáját átérezve hullom a földre.
Üvegdarabok, csattanás, vér...
S ha mindenki jól figyelt, akkor nekem most meg kellett volna halnom.
✮ 633 ✮ All Or Nothing ✮ note: -

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Victor Sutton

Victor Sutton
Boszorkány
vagyok
Szintlépési fázis :
Egy értékes tag
Kapcsolatban :
Are you kidding me, right? ✗
Play by :
Mr. Dominic Sherwood ✗
Keresem :
My little' Victims
- or I'm waiting for you ✗
Léptek száma :
7
Népszerûség :
0

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptySzomb. Márc. 24, 2018 7:16 pm

Szabad játéktér.

Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Keresem :
Léptek száma :
469
Népszerûség :
0

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyKedd Dec. 05, 2017 12:51 am


To: Gillian Isgar





Az utóbbi időben rengeteg minden történt. Kezdve azzal a hatalmas változással, miszerint elköltöztem a bátyámtól és végre úgy éreztem, a saját utamat járhatom. Azonban Jeff felnyitotta arra a szemem, hogy igenis tennem kell valamit. Azaz kezdenem kell valamit az életemmel, nem csak csapongani össze-vissza. Bár először foggal-körömmel ragaszkodtam ahhoz, hogy dolgozni menjek, végül elég meggyőzőnek bizonyultak az érvei, és így végül a főiskola mellett döntöttem. Persze piszok nehéz volt beismernem, hogy igaza van, de… Talán pont ő érti meg a legjobban, mennyire fontos ez a tanulás téma, mint bárki más. Hisz ő sosem járhatott iskolába. Jóformán nem tanította soha senki és csoda, hogy egyáltalán teszem azt, írni tud. Elég bizarr belegondolni ebbe, nem? Másrészt… papír nélkül munkát sem tudnék szerezni. Szóval igen, mondhatjuk, hogy Jeff meggyőzött. Irány a főiskola. Majd egyszer… az elkövetkezendő hónapokban… vagy hetekben… ki tudja. Ennyire még én magam sem akartam ebbe belegondolni. Bár maga a tény, hogy főiskolára menjek, még nem is túl bizarr, de így mindenféleképpen a bátyám közelébe kerülök. Ez az, amitől valójában tartok. Amióta megtudtam, hogy van valamiféle betegsége… nos, nem láttam. Nyilván nekem kellene, vagy kellett volna már rég felkeresnem, azonban nem vitt rá a lélek. Egyszerűen fogalmam sincs, mit is kellene mondanom, avagy hogyan kellene kezdenem.
Sóhajtottam egy aprót. A pultnál ültem, az egyik pincérlány fel-alá járkált előttem, ahogy osztogatta kifelé a rendeléseket, jobbnál-jobb piákat, olykor engem is megszánva egy-egy pohárka rövid itallal. Nem, nem szándékoztam leinni magam a sárga földig, de most valahogy jól esett csak itt ülni és gondolkozni, tényleg elmerülni a fejemben úgymond. A zene most meglehetősen hangos volt a Grillben, valószínűleg ez a kései órának volt köszönhető. De nem zavart, valahogy kellemes volt a fülemnek. Egy idő után már a zenére koncentráltam, ahelyett, hogy az élet nagy kérdéseire keresgélném a választ. A kedvem is kezdett jobb lenni, bár ez lehetséges, hogy az alkoholnak volt köszönhető. Kortyoltam a poharamból, a whisky szinte égette a torkomat, de kimondottan jólesett. Kiittam a pohár tartalmát, mielőtt visszahelyeztem volna a pultra. Újból a pincérnőcske felé tekintettem és intettem neki, hogy jöjjön közelebb.
- Mi lenne, ha most egy üveggel adnál? – Néztem rá ártatlanul, halvány mosollyal, mire a nő felvonta a szemöldökét. Nem tartotta jó ötletnek, hogy egy egész üveggel odaadjon nekem, de végül néhány pillanat gondolkodás után mégis megszánt. Elmosolyodtam teljesen, ahogy magamhoz vettem a kibontott whiskyt, amiből végül töltöttem magamnak. Na meg persze kifizettem a hölgyeménynek az árát, nehogy később ebből bármiféle probléma legyen.
Aztán a poharat a kezembe véve kezdtem nézelődni, potenciális beszélgető alanyok után kutatva. Egy fekete hajú szépséget meg is pillantottam, de egyelőre nem közelítettem meg, csak… direkt módon figyelni kezdtem. Azt mondják, az ember még álmában is megérzi, ha figyelik. Talán ez éber állapotban is beválik. Kíváncsi voltam, a lány rám tekint-e végül. Ha valamilyen csoda folytán így tett, rámosolyogtam és biccentettem egy aprót magam felé, jelezve, hogy ha szeretne, akár csatlakozhatna is hozzám, elvégre… ő is épp annyira tűnt magányosnak, mint én voltam.



487 words || bleeding out || note: Gill cica Bárpult és székek 748718716  || kredit




❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

The Lonely Wolf




Theodore Storm
Vérfarkas
vagyok
Szintlépési fázis :
A közösség sztárja
Kapcsolatban :
☾ Waiting for you, Celian... until i die
Bárpult és székek Tumblr_pgi38s8R331xj1t39o8_250
Play by :
☾ Mr. Perfect and Sexy Chace Crawford
Léptek száma :
87
Népszerûség :
3

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyPént. Okt. 06, 2017 12:12 pm

Szabad játéktér.

Always and Forever
Értetek
vagyunk
Szintlépési fázis :
Az oldal szíve
Keresem :
Léptek száma :
469
Népszerûség :
0

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyCsüt. Júl. 20, 2017 10:20 pm

Nate • Rose

- Én 22 vagyok. Nyitottam a számat, hogy válaszoljak, de újabb kérdéseket tett fel, ráadásul megjátszott riadtsággal karöltve. Elgondolkozó fejet vágtam.
- Hmm, azt hiszem, inkább utóbbi… a megrontás jobban hangzik, mint az, hogy eladjam a szerveidet. – Vontam vállat, miközben el is mosolyodtam. Arra nem figyeltem túlzottan, hogy megbámultak minket; csak Nate érdekelt.
Újabb nevetés hagyta el a számat, mikor közölte, hogy még egymás haját is befonhatjuk. Két ujjam közé csippentettem azt a pár centis haját.
- A te hajad sajnos még nem elég hosszú hozzá, sajnálom. De pár év és olyan frizurákat csinálok neked, hogy minden lány megirigyli majd. – Visszahúztam a kezemet, hogy ezután az ő kezét fogjam meg. Ajtót nyitott, de egyelőre nem szálltam be, csak hallgattam.
- Nos, a Reinhartok sem… és magas a tűrőképességünk is. – Tettem hozzá némileg elgondolkodva, majd hol az autóra, hol Natere pillantottam. Aztán újra az autóra.
- Hát, Sheela, nagyon örülök, hogy megismerhetlek… - Pislogtam, majd odahajoltam Natehez és suttogóra fogtam. – Nem reagál. Ez semmi jót nem jelent, ugye?
Néztem fel rá félénken, aztán elmosolyodtam. Az, hogy ezúttal nem válaszolt a kérdésemre, aggasztott, de az, hogy a következő randinkat emlegette… várjunk.
- …mi most randizunk? És lesz következő? Hűha, le vagyok maradva. – Beszálltam, mielőtt még tovább csacsogtam volna értelmetlen dolgokról. Ami kettőnk közt folyt Nateel, az nem hittem, hogy randi lett volna. Inkább úgy fogalmaznék, jókor voltunk jó helyen: mindkettőnknek szüksége volt a másikra, hogy kicsit elfeledkezzünk a sanyarú sorsunkról. Úgy véltem, holnap már egymás nevére sem fogunk emlékezni, azaz én biztos emlékezni fogok az övére, de… én biztos, hogy jelentéktelen maradok majd a számára. Épp ezért lepett meg a következő randi felvetésre. Nem tudtam hová tenni.
A kezembe fogtam a két üveg piát, majd valahogy bekötöttem az övemet.
- Oké, de inkább megvárnálak vele. – Közöltem, majd kipillantottam az ablakon. A vezetési stílusa meglepett, elég vadnak tűnt. Elmosolyodtam. – Szegény Sheelát megjáratod rendesen. – Motyogtam, majd elnéztem felé. A fejemet az ülésnek döntöttem. A kérdései megleptek. – Suliba járok. Na és te? Biztos idősebb vagy nálam pár évvel. Gyanítom, hogy te már dolgozol. De… tudod, mit? Hagynunk kéne a személyesebb témákat. – Tettem hozzá halkabban, elgondolkodva és vártam az ő reakcióját.
Ha nem bánta, akkor bekapcsoltam a rádiót és kerestem valami csatornát, ahol most, közel a napfelkeltéhez is adtak jó zenét. Ezután kipillantottam az ablakon.
- Szóval… gyakran szed fel így lányokat, Mr. Storm? – Néztem el felé néhány pillanattal később. Mosolyogtam, nem szemrehányásként tettem fel a kérdést, csak pusztán érdeklődtem.
music 400 szó



Vendég

avatar
Vendég

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek EmptyCsüt. Júl. 20, 2017 6:35 pm



Rosie & Nate
you're from a whole 'nother world

Csendben megállapítottam magamban, hogy egy kicsit fiatal hozzám, de mivel nem kérdezte a koromat, nem árultam el magamtól. Annyira öreg azért nem vagyok, ő is betöltötte már a nagykorúságot, úgyhogy gond nem lehet belőle, ha... Jaj, de már megint előre szaladtak a gondolataim! Az is lehet, hogy csak beszélgetünk, iszogatunk, aztán reggel majd hazakísérem és ennyi. Nem kell semmi többnek lennie... Talán...
- Miért vinnélek kihalt helyre? - kérdeztem megjátszott gyanakvással, és riadtan összefontam magam előtt a karjaimat. - Várj, ugye nem vagy szervkereskedő? Nem sokat kapnál a szerveimért. Vagy meg akarsz rontani?!
Sikerült a kelleténél hangosabban feltennem a kérdést, úgyhogy néhányan körülöttük felkapták a fejüket, de nem zavartattam magam. Rose-ra vigyorogtam, remélve, érti, hogy csak viccelek - és remélve, hogy ő is csak viccel. Nem sok pénzt keresne rajtam, a szívem tropa, a májam sem a legjobb...
- Nincs bajom a csajos italokkal - feleltem, miközben leadtam a rendelést. - Pletyizhetünk közben, kibeszéljük az érzéseinket, aztán befonjuk egymás haját.
Elvékonyítottam picit a hangom és pimaszul rákacsintottam. Hamarosan megkaptuk a két üveget. Átvettem a pultos sráctól, szabad kezemmel pedig a lány kezéért nyúltam. Örültem, mikor megfogta és meg is szorította az enyémet. Jól esett. Rég nem fogtam így senki kezét.
- Ó, a Stormok semmitől sem félnek! - jelentettem ki magabiztos mosollyal. Röviden elköszöntem a bentiektől, majd nyitottam az ajtót és kiléptem a lánnyal. Sheelát már ismerte, ezért nem kellett megmondanom, merre megyünk, tudta az utat. Azért amint elég közel értünk, kikapcsoltam a riasztót és ajtót nyitottam neki. Elnevettem magam a szavai hallatán. Tetszett a humora.
- Maximum egy kicsit féltékeny, de itt leszek és vigyázok rád, ne félj! - megtartottam neki az ajtót, hogy be tudjon ülni, ha szeretne. - Sheela, ő itt Rose. Rose, ő pedig a barátnőm, Sheela.
Megcirógattam a kocsi motorháztetejét. A kérdésre eltöprengtem egy pillanatra, de aztán mosolyogva megcsóváltam a fejem. Jobb, ha nem játszom ki az összes lapot egyszerre.
- Túl sok mindent óhajt tudni, Miss Reinhart! Ez még csak a legelső randi. Tartogatni kell valamit a következőkre is...
Ha beült, becsuktam az ajtót, és megkerültem az autót, hogy én is beülhessek mellé. Nem tudom, miért mondtam, mert egyrészt szívesen találkoztam volna vele máskor is, másrészt viszont... Kicsit korai még ez az egész. Mindegy, meglátjuk, hogy alakul a kocsikázásunk, aztán a többi majd úgyis jön magától. Átadtam neki a két üveg piát, bekötöttem magam és rámosolyogtam a motor beindítása közben.
- Ha szomjas vagy, felkezdheted az egyiket. Negyed órán belül ott vagyunk.
Mint valami végszó, a gázra taposva kifaroltam a parkolóból, aztán sebességbe kapcsolva nekivágtunk a főútnak. Élveztem a gumik hangját, a motor bőgését és a menetszelet az arcomon. Minél gyorsabban mentünk, annál inkább biztonságban éreztem magam.
- 22... - töprengve ingattam a fejem. - Akkor már dolgozol? Vagy még suliba jársz? - érdeklődtem, hogy gyorsabban teljen az idő. Meg hát szerettem volna minél többet tudni róla.

notes

Vendég

avatar
Vendég

Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Bárpult és székek   Bárpult és székek Empty

Ajánlott tartalom


Bárpult és székek Empty
Vissza az elejére Go down
 

Bárpult és székek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Silhouette in the Darkness :: Színterünk, amit bejárhatsz :: Mystic Falls :: Mystic Grill-
^
ˇ